Két kategóriában is győztes Magyarország az idei Európai Madármegfigyelő Napok rendezvényen

A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett programon idén 41 ország madártani szervezete, köztük hazánk BirdLife képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt. Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában legalább 934 helyszínen, 4 millió madarat figyelt meg a 21.704 résztvevő!

Madármegfigyelés (Fotó: Orbán Zoltán)


A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén a három kategóriából kettőben is hazánk lett a nyertes:  


- rendezvényhelyszínek száma

  1. Magyarország (123 helyszín)
  2. Hollandia (120 helyszín)
  3. Lengyelország (112 helyszín)


- résztvevők száma

  1. Magyarország (3.919 fő)
  2. Svájc (3.695 fő)
  3. Fehéroroszország (2.219 fő)


- látott madarak száma

  1. Finnország (1.285.000)
  2. Svédország (980.000)
  3. Magyarország (479.054)


A leggyakoribb három madárfaj hazánkban idén a seregély, a dankasirály és a tőkés réce volt. A legérdekesebb megfigyelés talán az MME Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoport Naszály, Ferencmajori-halastavak helyszínéről érkezett. Itt a rendezvényt megelőző két napban három ázsiai kóborló vándorfüzikét gyűrűztek, majd ezek közül szombaton és vasárnap is láttak egy példányt. A legtöbb megfigyelési helyszín Pest megyében, a legtöbb résztvevő Fejér megyében volt, a legtöbb madarat pedig Hajdú-Bihar megyében látták.

Madármegfigyelés (Fotó: Orbán Zoltán)
A madármegfigyelés mellett a rendezvényhelyszíneink több mint felén ...

Bemutató madárgyűrűzés öreg hím barkóscinegével (Fotó: Orbán Zoltán)
... bemutató madárgyűrűzéssel is vártuk az érdeklődőket - a képen hím barkós cinege
látható (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A rendezvény kísérő eseményeként az MME szóvivője a fővárosból az 55 km távolságra lévő Farmosi Madárgyűrűző Állomásra futott, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a vonuló madarak elképesztő teljesítményére.

A madarakkal kapcsolatos kommunikációban az egyik leggyakoribb, legkedveltebb adat a vonulás során megtett napi kilométerekre vonatkozik. Csakhogy szinte lehetetlen elképzelnünk, beleélnünk magunkat abba a teljesítménybe, ami ahhoz kell, hogy egy, a vonulási zsírtartalékkal is csak alig húsz gramm körüli molnárfecske vagy foltos nádiposzáta napi 1000 km-t is képes legyen repülni és ezt a sebességet két-három napig is leszállás nélkül tartani! Egy másik faj, a nálunk is gyakori, alig veréb méretű hantmadár egyik alfaja Észak-Kelet-Kanadából Nyugat-Európán át vonul Afrika Szaharától délre húzódó térségéig. Eközben a leszállás, pihenés, táplálkozás esélye nélkül kénytelen átrepülni az Atlani-óceánt, ami legalább 3.000-3.800 km folyamatos repülési távolságot jelent.

Az MME szóvivője, Orbán Zoltán a Farmosi Madárgyűrűző Állomáson 2017. szeptember 30-án, az 55,7 km-es EMN futás végén (Fotó: Patkós Gábor)
Ehhez képest a szóvivő az alig 55,7 km-t 8 óra 40 perc alatt tette meg
(igaz, hogy közel 50 évesen, alig több mint egy éves futómúlttal a háta mögött,
másfél év alatt leadott 26 kg és 2.280 km-nyi futóedzés árán,
és 6,5 kg-os futóhátizsákkal - fotó: Patkós Gábor).

Az MME szóvivő EMN futásának legkevésbé sem lebilincselő kondícióról és sebességről tanúvallomást tevő adatai.
Ez igen-igen szerény 6,6 km/h-s átlagot jelent (az elmúlt hétvégén zajló Spartathlon
ultramaraton győztese, a litván Aleksandr Sorokin emberfeletti 11,2 km/h-s
átlagsebességgel futva, 22 órás idővel teljesítette a 246,8 km-es távot,
melynek szintideje egyébként 36 óra).

Egy 20 g körüli testtömegű, vonulásban levő énekesmadár és egy átlag körüli edzettségű, futó ember teljesítménye közti különbség 9 h körüli idő alatt.
A három említett faj esetében, a napi ezer km-es táv megtételéhez szükséges
42 km/h-s átlagot figyelembe véve, ennyi idő alatt ezek a madarak
Közép-Szerbiáig jutottak volna!

 

A vonuló madarak és a védelmükért munkálkodó madarászok előtt egyaránt tisztelgő futás célja a figyelemfelhívás volt és lesz a jövőben is. Ha az emberiség szándékosan vagy felelőtlenül rongálja a madarak élőhelyét, húzza meg a puska ravaszát, a madarak elképesztő teljesítményét teszi semmissé pillanatok alatt.

Köszönjük a sok-sok érdeklődőnek, aki részvételével, adataival vagy figyelmével megtisztelte az Európai Madármegfigyelő Napok hazai és nemzetközi rendezvénysorozatát! Külön köszönet illeti az MME önkénteseit, helyi csoportjait és munkatársait a szervezésért és az érdeklődők vendégül látásáért! Találkozzunk jövőre, az év hátralévő hónapjai helyi csoport rendezvényein, illetve november 25-én, a Tatai Vadlúd Sokadalmon!

 

Vásony Petra – Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Az ünnepi szakosztályi ülést tengerimalac-sivítás kísérte

Advent második vasárnapján rendeztük meg szokásos évértékelő ünnepi összejövetelünket a Fővárosi Állat- és Növénykert Szeráj-termében, a szomszéd helyiségben élő majd 50 tengerimalac sivító lelkesedése mellett.  

Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak...

Kuhi Szabadszállás térségében, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.