Alpesi gőte

Nevek

Magyar név
Alpesi gőte
Tudományos név
Mesotriton alpestris
Angol név
Alpine newt

Rendszertan

Rend
Farkos kétéltűek rendje (Caudata)
Család
Szalamandrafélék családja (Salamandridae)

Védelmi státusz

Természetvédelmi érték (Ft)
100 000 Ft

Általános leírás 

A hím általában 8, a nőstény 12 cm hosszú. A hím hátoldala kékes vagy palaszürke, néha márványozott. Nászidőszakban a hímen a fejtetőtől a farokvégig kb. 1.5 - 2 mm magas hátperem húzódik, amely sárgásfehér színű, és rajta szabályos sorban elhelyezkedő foltok vannak. A test oldala sárgásfehér, fekete foltokkal díszítve, amelyet alulról azúrkék csík határól. A hasoldal narancssárga, nincs rajta mintázat. A nőstény hátoldala zöldes, világos- vagy sötétszürke, márványozott. Hátpereme nincs, hasa a híméhez hasonló. A nőstény összetéveszthető a tarajos gőtével, de a hasán soha sem pettyes. (A tarajos gőte hasát fekete mintázat díszíti.)

Hím alpesi gőte

Nőstény alpesi gőte

Elterjedés, hazai előfordulás 

Hazai előfordulása a Bakonyból, a Bükkből, a Mátrából és a Zempléni-hegységből ismert.

Készült az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára beérkezett adatok felhasználásával.

Világelterjedés: Közép-európai elterjedésű faj, amely elsősorban az alpesi országokban és a Kárpátokban fordul elő egészen 3000 m-ig. Nyugat-Franciaországban, Északnyugat-Spanyolországban, Észak- Olaszországban és Görögországban kis állományai élnek. Németországban és a Benelux államokban, valamint Dánia déli részén, síkvidéken is megtalálható.

Forrás: Európai Herpetológiai Atlasz (http://na2re.ismai.pt/atlas.php)

Alpesi gőte európai elterjedése. Készült az Európai Herpetológiai Atlasz honlapja alapján.

Élőhely 

Nászidőszakban tiszta vizű hegyi patakokban, forrásokban, ciszternákban, kiöntésekben vagy keréknyomokban kialakult tócsákban él. A párzást és peterakást követően a kifejlett állatok elhagyják a vizet. A szárazföldön kidőlt fák, kövek, moha, avar stb. alatt tanyáznak.

Életmód 

Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről és szinte azonnal a petézőhelyre vonul. A párzás a vízben történik, a hím, nászjátéka során (mely hasonló a másik két gőtefajéhoz) a fenékre rakja az ondótokokat, melyeket a nőstény kloákájával beszippant. A petéket vízinövényekre, vagy kövekre ragasztja. A lárvák nyár végén alakulnak át, majd elhagyják a vizet. Nem ritka azonban, hogy lárvaállapotban vészelik át a telet, s csak tavasszal történik meg az átalakulás. Szeptember végén, október elején vonulnak telelni fagymentes sziklák, gyökerek alatti üregekbe, vastag avar alá. Tápláléka elsősorban vízi rovarokból, lárvákból, csigákból, pókokból áll. A lárvák alsóbbrendű rákokkal, szúnyoglárvákkal és kisebb testű vízi rovarokkal táplálkoznak.

Státusz, védelem  

Mivel viszonylag nagy és összefüggő elterjedési területtel rendelkezik, a világállomány jelentős fogyatkozásától nem kell tartanunk, különösen nem a magashegyi régiókban. A síkvidékeken, illetve a középhegységekben - s ez utóbbi az, ahova a hazai állomány is tartozik - már más a helyzet, ezek az állományok ugyanis erősen veszélyeztetettek. Általános probléma, hogy a még megmaradt szaporodóhelyek kis kiterjedésűek és időszakosak, vagyis általában még a lárvák átalakulása előtt kiszáradnak. A nyár végéig megmaradó, de egyre zsugorodó élőhelyeken jelentős probléma a zsákmányállatok elégtelen mennyisége, a kannibalizmus, valamint a jelen lévő nagy számú ragadozó (szitakötőlárvák, bogárlárvák, békák stb.). További veszélyt jelent esetenként a vizek elszennyeződése. Természetvédelmi értéke: 100 000 Ft

Galéria 

Alpesi gőte nászruhás hím
Hím alpesi gőte

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2017) Magyarország kételtűi és hüllői: Alpesi gőte http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/alpesi-gote
Letöltés dátuma: 2017-11-21