Fürge gyík
A fürge gyík hazai viszonylatban közepes méretű gyík: kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb, mint a homoki gyík. Teljes hossza 20-23 cm, ennek jóval több, mint a felét a farok teszik ki. Feje vaskos, orra tompa. Lábai viszonylag kurták. Színezete és mintázata nagyon változatos, de egy alapmotívumot többnyire követ. A hím háta szürkésbarna, amelynek közepén hosszanti sötét sáv húzódik. A sötét sávot még sötétebb foltok tarkíthatják. Oldala élénkzöld, nagy, néha feltűnő, felszakadozott, világos közepű sötét foltokkal. A fej felül ugyancsak barna, míg oldalt élénkzöld. Hasa zöld, fekete pettyekkel. A nőstény színezetében a barna dominál. Háta hasonló a híméhez, de oldala általában világosbarna vagy bézsszínű, vajsárga közepű sötét foltokkal. Torka és hasa törtfehér vagy sárga. Olykor azonban a nőstény oldala is lehet zöldes vagy sárgás. Mindkét nemnél előfordul az úgynevezett vörös hátú változat, amelynél a hát egyöntetű téglavörös (hímek) vagy vörösesbarna (nőstények). A frissen kelt fürge gyíkok barna színűek, a hát közepén sötétebb csík húzódik, és oldalukon ott sorakoznak a kis vajsárga foltok. Hasuk halványsárga, esetenként halványkék.
Hím fürge gyík
Nőstény fürge gyík
A törzsalakkal együtt 12 alfaját tartják számon, bár ezeket nem minden esetben támasztják alá meggyőző tudományos bizonyítékok: L. a. agilis Linnaeus 1758, L. a. boemica Suchow 1929, L. a. bosnica Schreiber 1912, L. a. brevicaudata Peters 1958, L. a. chersonensis Andrzejowski 1832, L. a. exigua Eichwald 1831, L. a. garzoni Palacios & Castroviejo 1975, L. a. grusinica Peters 1960, L. a. ioriensis Peters & Muskhelischwili 1968, L. a. mzymtensis Tuniyev & Tuniyev 2008, L. a. tauridica Suchow 1926. Magyarországon a L. a. argus (Laurenti, 1768) él, bár ezt egyes kutatók nem tartják a törzsalaktól genetikailag megkülönböztethetőnek.
A fürge gyíkot nehéz más gyíkokkal összetéveszteni. Néha a tarka mintázatú nőstény zöld gyíkot szokták fürge gyíknak nézni. A fiatal fürge gyíkok viszont hasonlítanak a fiatal zöld gyíkokra, ez utóbbiak oldalán azonban nincsenek vajsárga foltok.
Hazai elterjedése: Hazánkban általánosan elterjedt. Kedveli az üde réteket, főként tavak, vízfolyások mentén. Az alföldi vízjárta gyepeken ugyancsak gyakori. Megtalálható nedves erdőszegélyeken, de hegyvidéki kaszálókon, erdei tisztásokon is.
Készült az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára beérkezett adatok felhasználásával.
Világelterjedés: A fürge gyík Nagy-Britannia déli részétől, Franciaország középső és nyugati részén át, egész Közép-Európában, Dél-Skandináviában, a Balkán-félszigeten (annak déli csücskét leszámítva), valamint Kelet-Európán és Belső-Ázsián át a Bajkálig előfordul. A Balkánon 2000 méterig is felhatol.
Fürge gyík európai elterjedése. Készült az Európai Herpetológiai Atlasz honlapja alapján.
Meglehetősen változatos biotópokat hódított meg. A sík- és dombvidéki gyepeken, kaszálókon, legelőkön, szántók széleiben, alföldi erdőkben is otthon van. Különösen kedveli a magasfüvű, nedves, helyenként mocsaras réteket, vasúti töltéseket, füves árokpartokat.
Március végén bújik elő téli rejtekéből, majd május elején megtörténik a párzás. Ebben az időszakban a hímek többnyire ártalmatlan, de heves harcot vívnak egymással, aminek esetenként egy-egy elvesztett farok az eredménye. Öt-hat hét múlva a nőstény 5-12 puha héjú tojást rak kövek, avar alá, melyeket földdel takar be. A kis gyíkok július végén, illetve augusztus első felében bújnak ki és azonnal önálló életet kezdenek. Az, hogy a fiatalok mennyi idő alatt kelnek ki a tojásból erősen függ a azokat őrző talaj hőmérsékletétől. Két éves korukra válnak ivaréretté. A fürge gyík az éjszakát védett helyen tölti: lyukban, kő vagy farönk alatt. Reggel már korán előbújik, még akkor is, ha a fű erősen harmatos, sőt azt gyakran nyalogatja. Egész nap aktív, de kerüli a tűző napot. Az időjárástól függően általában október első felében húzódik téli álomra, lyukakba, farönkök alá, kövek közé, fagymentes helyekre. A fiatalok később vonulnak el telelni. Táplálékát különböző bogarak, lepkék, sáskák, tücskök pókok stb. teszik ki. Nevével ellentétben kevéssé gyors és fürge, mint más gyíkfajunk, pl. lényegesen lassabban mozog, mint a zöld gyík.
A fürge gyík természetes ellenségei elsősorban a különféle ragadozók. Számos ragadozómadár rendszeres zsákmánya. Érdekes, hogy a fürge gyík, amikor felülről jön a támadás, és már nem tud elmenekülni, megtorpan, száját kitátja, és így fenyegeti a ragadozót. Ha az túl közel kerül, megpróbálja megharapni. Ez a stratégia valószínűleg blöffként hatékony lehet, főleg tapasztalatlan ragadozókkal szemben. Ennek ellenére szép számmal gyűlnek maradványaik vércse- és ölyvfészkekben, illetve kerülnek elő emlősragadozók ürülékéből vagy hányadékából. Különösen nagy problémát jelentet számukra a rókák és borzok lokálisan magasra szökő száma, illetve a lakott területektől távolabb is megjelenő házi macskák ragadozása.
Az emberi tevékenységhez köthető legfontosabb veszélyeztető tényezők az élőhelyeinek leromlása, a gyepek intenzív művelése, valamint a klímaváltozás és az elhibázott vízgazdálkodás nyomán kialakuló szárazodás. Élőhelyein a gyepeket éppen a beköszöntő nyári forró, száraz időjárás előtt kaszálják rövidre. Fűborítás hiányában a gyíkok nem tudják testhőmérsékletüket szabályozni, és a ragadozók elől sem képesek elbújni. Ilyenkor táplálékállataik is eltűnnek a gyepekről. Az állandósuló, sőt fokozódó nyári aszályok miatt az ilyen gyepek regenerációja nem is várható szeptember közepe előtt. Sok helyen probléma a záródó cserjeszint és az özönnövények terjedése is. A hegyvidéki populációk esetén új keletű probléma a kerékpárutakként is használt erdészeti utakon bekövetkező kerékpár általi gázolások növekvő száma, ugyanis a gyíkok gyakran ülnek ki ezekre az utakra napozni, és ekkor történik a gázolás. A fürge gyík védelmében elsődleges feladat az élőhelyeinek megőrzése vagy rekonstrukciója. Síkvidéki élőhelyein a vízvisszatartás különösen fontos az üde rétek fenntartásához. A fürge gyík hazánk egyik leggyakoribb, színpompás gyíkja, de ha az orrunk előtt zajló környezeti változásoknak nem tudunk gátat szabni, hamarosan a legritkábbak közé fog tartozni. Magyarországon 1974 óta védett, pénzben kifejezett értéke 25 000 Ft.
