Mocsári béka

Nevek

Magyar név
Mocsári béka
Tudományos név
Rana arvalis
Angol név
Moor frog

Rendszertan

Rend
Farkatlan kétéltűek rendje (Anura)
Család
Valódibéka-félék családja (Ranaidae)

Védelmi státusz

Természetvédelmi érték (Ft)
50 000 Ft

Általános leírás 

Hegyes orrú, karcsú, közepesen hosszú lábú béka. Mérete 6,5-8 cm. Hátsó lábának belső sarokgumója kiemelkedő, kemény. Háta barnás színű, közepén gyakran sötétebben szegett világos, hosszanti csík húzódik. Oldalán szintén gyakori az élesen elváló világosabb szín. Lejjebb a hasoldal határán jellemző a szabálytalan feketés hosszanti foltsor, mely már a mellső láb töve előtt egy elnyúlt sötét folttal elkezdődik. Hátsó lábai harántsávosak. Hasoldala világos. Kantár és halántéksávja többnyire kontrasztos, sötét. A nászruhás hím összetéveszthetetlen: feje, háta, sokszor egész felső testfele olajfilmszerűen csillogó égszínkék színűvé válik. Ebihalai a gyepi béka lárváira hasonlítanak, inkább karcsúak, mint robusztusak, farokzászlójuk nem foltos. Biztos elkülönítésük csak a szájmező szaruléceinek vizsgálatával lehetséges (illetve Magyarországon az élőhely alapján).

Taxonómia 

A mocsári béka a valódibéka-félék családjába (Ranidae), a barnabékák csoportjába tartozik. Két alfaja közül a Rana arvalis arvalis elterjedési területének északnyugati, a R. a. wolterstorffi FEJÉRVÁRY, 1919 a délkeleti részén fordul elő. Az utóbbi alfaj hátsó lábai hosszabbak, előrehajtva a sarokgumó túlér az állat orrán (míg a törzsalaknál nem). Nálunk aR. a. wolterstorffi fordul elő.

Hasonló fajok 

Az erdei béka hátsó lába hosszabb (a boka túlér az orrcsúcson), háta többnyire egyszínű, oldala mintázatlan. A gyepi béka nagyobb termetű, tompább orrú, hátsó lába rövidebb, lábai vaskosabbak, hasa márványmintás. Sarokgumója laposabb. Nálunk élőhelyeik csak ritkán fednek át. Két rokonán soha nincs világos hátcsík.

Elterjedés, hazai előfordulás 

Hazai elterjedése: Elsősorban alföldi faj, de dombvidékeken is előfordul. Gyakori az ország északkeleti részében, a Tisza mentén. Somogyban és a Dráva mentén is nagyobb állományai élnek. A Dunántúlon a Balatontól északra ritkább, de a Dunától keletre alkalmas élőhelyeken bárhol találkozhatunk vele. 

Készült az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára beérkezett adatok felhasználásával.

Világelterjedés: Franciaország keleti határától és Szlavóniától a Fekete-tenger északi partvidékéig, északon egészen Jakutföldig honos. A Balkán nagy részén már nem él, Fennoskandináviában hiányzik a norvég hegyekből és a Kola-félszigetről.

Forrás: Európai Herpetológiai Atlasz (http://na2re.ismai.pt/atlas.php)

Mocsári béka európai elterjedése. Készült az Európai Herpetológiai Atlasz honlapja alapján.

Élőhely 

Magyarországon a folyókat kísérő holtágak, kemény- és puhafaligetek jellegzetes faja. Előfordul még lápokban, nedves réteken. A savas vizet jól tűri. A hegyvidékeken ritkán hatol 1000 méter fölé, Magyarországon előfordulása a középhegységekben sem jellemző.

Életmód 

Az év nagy részében szárazföldi életmódot folytat. Rövid ugrásokkal haladva vadászik különféle gerinctelenekre. Általában március végén-április elején szaporodik, a petézéshez sekély vizeket keres fel. A nászruhás hímek nagy tömegben gyűlnek össze az alkalmas helyeken, és a víz alól hallatják halk, bugyborékoló hangjukat. A hímek néhány nap alatt öltik magukra a színpompás nászruhát. Bár kérdéses, hogy a nőstények választását mennyiben befolyásolja a hím színezete, a kék szín kiterjedése és intenzitása jelzi a hím minőségét, a kékebb hímek utódainak túlélése nagyobb. Erdei békáéhoz hasonló méretű (kb. 1500–2000 petét számláló) petecsomói végig az aljzaton maradnak. Lárváik júniusban alakulnak át. Elterjedési területe is mutatja, hogy nem melegigényes faj, késő októberig-novemberig találkozhatunk vele. Vízben vagy annak közelében telel át.

Státusz, védelem  

Élőhelyei közül sok természetvédelmi oltalom alatt áll. Mivel egész évben a víz közelében marad, és nem vándorol nagyobb távolságra, ritkábban gázolják el tömegével, mint rokonait. Magyarországi állományai stabilak. A faj a Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Magyarországon – mint minden kétéltű és hüllő – védett. Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.

Ajánlott irodalom 

Arens, P., van der Sluis, P., van't Westende, W. P.C., Vosman, B., Vos, C. C. & Smulders M. J. M. 2007. Genetic population differentiation and connectivity among fragmented Moor frog (Rana arvalis) populations in The Netherlands. Landscape Ecology, 22: 1489-1500 

Babik, W., Branicki, W., Sandera, M., Litvinchuk, S., Borkin, L. J., Irwin, J. T. & Rafinski J. 2004. Mitochondrial phylogeography of the moor frog, Rana arvalis. Molecular Ecology, 13: 1469-1480. 

Elzanowski, A., Ciesiolkiewicz, J., Kaczor, M., Radwanska, J., & Urban, R. 2009.Amphibian road mortality in Europe: a meta-analysis with new data from Poland. European Journal of Wildlife Research, 55: 33-43. 

Knopp, T. & Merila, J. 2009. Microsatellite variation and population structure of the moor frog (Rana arvalis) in Scandinavia. Molecular Ecology, 18: 2996-3005. 

Loman, J. & Andersson, G. 2007. Monitoring brown frogs Rana arvalis and Rana temporaria in 120 south Swedish ponds 1989-2005. Mixed trends in different habitats. Biological Conservation, 135: 46-56. 

Loman, J. & Lardner, B. 2006. Does pond quality limit frogs Rana arvalis and Rana temporaria in agricultural landscapes? A field experiment. Journal of Applied Ecology, 43: 690-700. 

Veith, M., Kosuch, J. & Vences, M. 2003. Climatic oscillations triggered post-Messinian speciation of Western Palearctic brown frogs (Amphibia, Ranidae). Molecular Phylogenetics and Evolution, 26: 310-327. 

Wells, K. D. 1977. The social behaviour of anuran amphibians. Animal Behaviour, 25: 666–693.

Galéria 

Mocsári béka mintázata
Mocsári békák amplexusban
Nászruhás hím mocsári békák

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2017) Magyarország kételtűi és hüllői: Mocsári béka http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/mocsari-beka
Letöltés dátuma: 2017-04-26