Hatodjára rendeztünk Herpetológiai Előadóülést

A Magyar Természettudományi Múzeummal és a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályával együttműködésben 2019 február 26-án rendeztük meg a 6. Herpetológiai Előadóülést, amelyre rekord számú szakember – 78 fő – jelentkezett. A rendezvényre a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor előadótermében került sor.

A színes szakmai programot dr. Varga Ildikó, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának vezetője nyitotta meg, amelyet Prof. Caitlin Gabor angol nyelvű előadása követett. Prof. Gabor a Texas State University (USA) kutatója és oktatója, szakterülete a kétéltűek és halak viselkedés ökológiája. Előadásában beszámolt a kétéltűek stresszhelyzetre (urbanizáció, degradált szárazföldi élőhelyek, talajszennyezés és éjszakai fények) adott válaszával kapcsolatos kutatásairól. A színvonalas bevezető előadást után folytatódott az angol nyelvű szekció, Katona Gergely mutatta be munkáját a hüllők ivar-determinációjának módja és a felnőttkori testméret kialakulásának összefüggéséről.

Az előadóülésen öt magyar nyelvű szekció, összesen 23 előadás formájában fedte le a hazánkban folyó herpetológiai munkák témaköreit. A Viselkedésökológia szekcióban tájékozódhattunk a gyíkok szaporodási környezete és a termális környezet összefüggéseiről, karotinoid alapú színezeti jelzések szereperől a nőstény spanyol zöld gyíknál (Lacerta schreiberi), anyai befektetés és stressz hatásáról fiatal Iberolacerta cyreni gyíkok fizikai teljesítményére és viselkedési konzisztenciájára, és a klimatikus és szociális környezet hatásáról békák utódgondozására. A Populáció vizsgálata szekcióban a kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) mozgáskörzetéről és populációgenetikájáról, a két unkafaj hibridzónájáról a Korponai-fennsíkon, az alpesi gőte (Ichthyosaura alpestris) populációstruktúrájáról a Mátrában, és egy Hercegovinai barlangi vakgőte (Proteus anguinus) ökológiájáról és populációgenetikájáról hallhattunk.

Az ebédszünet után a Viperák biológiája szekció következett, amelyben a visszatelepített rákosi viperák (Vipera ursinii rakosiensis) területhasználatáról, túléléséről és termoregulációjáról, egy rekonstruált rákosivipera-élőhely hüllőpopulációinak abundanciaviszonyairól, borz és róka hüllőpredációjáról a rákosi vipera kiskunsági élőhelyein hallhattunk új eredményeket, majd a görög karsztvipera (Vipera graeca) zsákmányválasztását ismerhettük meg. A Kétéltűbetegségek szekció főként a kitridiomikózissal kapcsolatos hazai kutatásokat foglalta össze. Az első előadásban egy áttekintést kaptunk a kétéltűbetegségek hazai előfordulásáról, majd megtudtuk, hogyan alakul két hazai kétéltűfaj kémiai védekezése a Batrachochytrium dendrobatidis által okozott fertőzés hatására, hogyan hat a Batrachochytrium dendrobatidis által okozott fertőzés elleni in vivo hőkezelés barna varangy (Bufo bufo) ebihalakra, és végül hogy az ebihalak melegkedvelő viselkedése hogyan hat a Batrachochytrium dendrobatidis kétéltű-patogén gombával való fertőzöttségre. Az utolsó, Természetvédelem szekcióban pedig érdekes tapasztalatokat hallhattunk kétéltű élőhelyek fejlesztéséről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, megtudhattuk, milyen hatással van a szaporodóhelyek szennyezettsége kétéltűinkre, milyen perspektívák rejlenek a hazai kétéltűmentési akciókban, milyen akvatikus inváziós fajok veszélyeztetik kétéltűinket és hüllőinket, és hogyan telepítettek át egy veszélyeztetett teknősállományt a Holt-Tiszán. Az előadóülést a Balkan Herps projekt előzetes eredményeinek bemutatása zárta. Az előadóülés informálisan a Grund sörözőben folytatódott, ahol a résztvevők kötetlenebb formában beszélhették meg kutatásaik eredményeit.

Az előadóülés programját innen lehet letölteni, valamint az elhangzott előadások összefoglalói itt érhetők el. Az eseményen készült képek ide kattintva tekinthetőek meg.

Kapcsolódó hírek

Kezdő madarász képzés Székesfehérváron

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Fejér Megyei Helyi Csoportja két napos képzéseket hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, amelynek birtokában bárki sikerélményekkel vághat bele a...

2500 kutató egybehangzóan állítja: az intenzív mezőgazdálkodás elpusztítja a természetet! Európai tudományos műhelyek a Közös Agrárpolitika teljes és azonnali reformját szorgalmazzák.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei Helyi Csoportja fotópályázatot hirdet két témában.