Klímaváltozás hatása a madarakra

Sok kicsi sokra megy. És mint minden közhely, ez is igaz, hiszen most több tízezer önkéntes sokéves terepi munkája segített hozzá egy nemzetközi kutatócsoportot ahhoz, hogy cikket jelentessenek meg a világ egyik legjelentősebb szaklapja, a Science magazin hasábjain.

2016. áprilisi számban megjelent cikk az első olyan nagyszabású kutatást közli, mely a madarak segítségével mutatja be, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a biodiverzitásra. Az eredmények arra utalnak, hogy a klímaváltozás madárállományokra gyakorolt hatása nagyon hasonló jelleget mutatott Európában és az Egyesült Államokban annak ellenére, hogy a környezeti körülmények nagyban eltérnek.

A kutatócsoport 1980 és2010 közötti időszakban Európában 145 madárfajt, az USA-ban pedig 380 madárfajt vizsgált.  Elsőként bizonyították, hogy az egymástól távoli két kontinensen a klímaváltozás (nagy területekre kiterjedő hatása) hasonlóan befolyásolja a gyakori madárfajok állományait. A klímaváltozás bizonyos fajok számát csökkentheti, míg mások esetében növekedés várható.Vannak fajok, mint pl. a hazánkban is fészkelő csilpcsalpfüzike, amelynek európai állománya növekszik, ugyanakkor pl. az Észak-Európában fészkelő, nálunk téli vendég fenyőpinty esetében jelentős csökkenés tapasztalható. Ráadásul sok olyan faj van, ahol a klímaváltozás hatása pozitív és negatív irányban is változhat a faj elterjedési területén belül.Ilyen pl. a nálunk is fészkelő ökörszem.  melynek  észak-európai állományai növekedést mutatnak az ottani enyhülő telek révén, azonban a dél-európai országok  egyre szárazabb és melegebb nyara miatt állományai csökkennek, míg hazánkban jelenleg állandó az állománynagyság. Az Európa és az USA számos országában/államában több tízezer önkéntes megfigyelő részvételével működő madármonitorozó adatbázisok vizsgálata alapján kiderült, hogy mely fajok számára kedvező illetve kedvezőtlen a klímaváltozás és milyen különbségek adódnak egy fajon belül az elterjedési területük különböző részein. A vizsgálatok alapján országonként/államonként besorolták a fajokat pozitív klímaváltozási trenddel (CST+) és negatív klímaváltozási trenddel (CST-) jellemezhető csoportokba. A két csoportban lévő fajok állománynagyságainak változása alapján összetett indexeket számítottak minden vizsgált ország esetében minden évre, majd kontinensenként összegezték a pozitív változást (CST+) és a negatív változást (CST-) jelző indexeket minden évre. Amennyiben a klímaváltozás nem játszik jelentős szerepet a több száz vizsgált faj állomány alakulásában, úgy arra számíthatunk, hogy e két index hányadosa (CST+ / CST-), amit klímahatás indikátornak (Climate Impact Indicator, CII) neveztek el, stagnáló értéket mutat a vizsgált időszakban.  Ha a klímahatás indikátor értéke növekszik a kezdeti évhez képest, akkor annak hátterében a klímaváltozás pozitív és/vagy negatív hatásai feltételezhetőek.

A gyakori madarak állományváltozása alapján számított klímahatás indikátor (CII) mindkét kontinensen egyértelmű erőteljes növekedést mutat 1980 óta, összhangban a két kontinensen mért klímaváltozási adatokkal. A két kontinens között eltérések mutatkoznak az eltérő ökológiai környezet miatt a klímaváltozás okozta változások jellegében. Európában a klímaváltozásra negatívan reagáló fajok indexe (CST-) markáns csökkenést mutat, míg a klímaváltozásra pozitívan reagáló fajok indexe (CS+) stagnáló, ugyanakkor az USA-ban a pozitívan reagáló fajok indexe (CS+) mutat markáns növekedést és a negatívan reagáló fajok indexe (CST-) stagnál. A változások kimutatására a leggyakoribb fajok bizonyultak alkalmasnak, amelyek pl. Európában a szárazföldi madárfajok összes egyedszámának 85%-át adják. A gyakori fajoknak sok esetben meghatározó szerepük van az adott ökológiai rendszerekben.Egyedszámuk változása jelentős hatással lehet e rendszerekre, azok funkciójára és az ökoszisztéma szolgáltatásokra így az itt kapott eredmények és tapasztalatok nemcsak a madarak, hanem más élőlénycsoportok vizsgálatában és a biológiai sokféleség védelmében is nagy jelentőséggel bírnak.

A vizsgálatban Kelet-Közép Európában Csehország és Lengyelország mellett Magyarország is részt vett Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára révén. Az ő irányításával folyik hazánkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keretében az a speciális madármonitorozó munka, a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM), amely adatait használták fel a Kárpát-medencéből a kutatásban. Az MMM keretében 1999 óta zajlik felmérő munka az ország teljes területén nemzetközi standardok alapján, több mint ezer önkéntes felmérő közreműködésével, amely térségünk legjelentősebb, vadon élő fajok állományváltozását folyamatosan monitorozó munkája és adatbázisa. Hazánkban napjainkra a hosszútávon vonuló, azaz a Szaharától délre telelő madárfajok esetében (pl. gólyák, fecskék, számos poszáta faj) azonosítható egyértelműen a klímaváltozás kedvezőtlen hatása, feltehetően az egymástól több ezer kilométerre lévő fészkelő, vonuló és telelő területeken zajló gyors változásokhoz való alkalmazkodás nehézségei miatt. E fajok több mint felének (55%) az állománya egyértelmű csökkenést mutat hazánkban és csak néhány faj esetében (7%) tapasztalható növekedés. E fajok állománya átlagosan negyedével csökkent (-25%), azonban vannak köztük olyan fajok, mint például a partifecske, amelynek a kilencvenes évek elején felmért 30 ezres fészkelő állománya a Tisza magyar szakaszán az utóbbi években 3 ezer párra (-90%) zsugorodott. A klímaváltozás hazánkban ugyanakkor pozitív hatással van az állandó (pl. cinegék), illetve a rövid távon vonuló, azaz télen a mediterrán térségben telelő (pl. számos rigóféle) fajokra, feltehetően a kedvezőbb telelési körülmények miatt. E fajok közel kétharmadának (62%) az egyedszáma egyértelműen növekszik és csak negyedük (24%) csökken. Az egyre melegebb telek miatt a hazánkban áttelelő gyakori madárfajok közel kétharmada esetében (58%) a telelő állomány nagysága egyértelműen növekszik és csak 13%-uk esetében van csökkenés.

  1. ábra. A pozitív klímaváltozási trenddel (CST+) (piros) és negatív klímaváltozási
    trenddel (CST-) (kék) jellemezhető fajcsoportok indexeinek változása
    1980-2010 között (a) Európában, (b) USA-ban. A klímahatás indikátor
    (Climate Impact Indicator, CII, CST+ / CST-) indexértéke
    (c) Európában és (d) az USA-ban.

A több tízezer önkéntes felmérőnek is köszönhetően a gyakori madarak állományait vizsgáló adatbázis folyamatosan bővül. Az adatbázis alapján kialakított és alkalmazott klímaindikátor nagy jelentőséggel bír a klímaváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának mérésében, de arra is alkalmas, hogy megmutassa, mennyire hatékonyak a klímaváltozás hatását mérsékelni kívánó beavatkozások. A hazánkban folyó, nagyszámú önkéntes közreműködésével zajló madármonitorozó munka egyedülálló lehetőséget ad térségünkben e nagy jelentőséggel bíró vizsgálatok végzésére.

 

A cikk eredeti címe: Consistent response of bird populations to climate change on two continents.

 

Kapcsolódó hírek

Színes gyűrűs bíbic (fotó: Henry Borde)

Színes gyűrűs bíbic megfigyelés Franciaországban

Szalakóta (Fotó: Horváth Tibor).

Ahhoz, hogy egy madárfajt védjünk, védenünk kell annak táplálékállatait, s a táplálékállatok élőhelyét is. Hogy a szalakóták táplálékspektrumáról minél több információhoz jussunk, a helyszínen feljegyezzük az odúkban talált maradványokat. Ezen adatok az évek alatt sok ismertetőt adtak arról, hogy mi alkotja e madarak potenciális táplálékát és a mai napig rejtenek...

A 10 éves Nagy Szófia alkotása Magyarországról

A Tavaszi madárles program keretében idén tavasszal „Fiókát találtam, mit tegyek” témában hirdettünk nemzetközi rajzversenyt.