Lócsér, kenti csér, kis csér, mű csér

Idén nyáron különleges, kézzel festett madár modelleket használnak a suffolk-i tengerparton, hogy segítségükkel megőrizzék a terület legritkább madárfaját, a kis csért.

Élethű kis csér makettek (Fotó: Emily Irving-Witt).

Suffolk megye tengerpartja azon kevés menedékhelyek egyike az Egyesült Királyságban, ahol a kis csér fészkel. Évente 1900 költőpár érkezik ide.  Nagy-Britanniában a csérfélék családjának második legritkább faja. 
A kistermetű, csivitelő hangot adó madár Nyugat-Afrikából repül minden évben a Brit-szigetekre, hogy a tengerparton fészket rakjon. Azonban, számuk az utóbbi időben folyamatosan csökken, mert nehezen találnak maguknak ragadozóktól és emberi zavarástól mentes költőhelyet, ahol fiókáikat biztonságban felnevelhetik.  


Kis csérek (Fotó: Keith Bilverstone)

Mivel a madár utánzatok tavalyi tesztelése sikerrel járt, 2016-ban is bevetik őket Suffolk megye Kessingland és Shingle Street településein, hogy a védett tengerparti területekre vonzzák a veszélyeztetett madárfaj egyedeit. 

Az EU LIFE + program támogatásával megvalósuló kis csér mentőprogram keretein belül elektromos kerítéssel és lelkiismeretes természetvédelmi őrök segítségével teremtenek biztonságos madár menedéket a kis csér egyedei számára a területen. 
2016-ban a Királyi Madárvédelmi Társaság régi, műanyag csődarabokat helyezett el az elkerített részeken, hogy a fészket elhagyó, fiatal csibék menedéket találjanak a ragadozó madarak és a rossz időjárás elől. 

Emily Irving-Witt, az EU LIFE + program kis csérek védelmével foglalkozó Suffolk megyei megbízottja elmondta, hogy a madár utánzatoknak köszönhetően a tavalyi év lett a legsikeresebb költési szezon Suffolk-ban. A megyében található Benacre település az elmúlt év óta büszkélkedhet az Egyesült Királyság legnagyobb kis csér kolóniájával. A kistelepülésről rekord számú, azaz 180 fiatal kis csér kezdte meg első útját Nyugat-Afrika irányában tavaly augusztus végén. 
A csali madarak testét égetett gipszből készítik, majd kézzel festik be őket, hogy minél jobban hasonlítsanak a valódi madarakra. Ez a módszer első olvasatra talán egy kicsit hóbortosnak tűnik, de a tapasztalatok szerint működik. A mű madarak a költésre előkészített, védett tengerparti részekre vonzzák az egyedeket.  

„A madár utánzatokat párban helyezzük el szélirányban és költési pozícióban úgy, hogy a hím és nőstény madár 25 fokos szöget zárjon be. Minél élethűbbre sikerülnek a mű madarak, annál nagyobb eséllyel vonzzák az igazi madarakat a költőhelyekre.” – magyarázta Emily Irving-Witt.   
Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a kihelyezett madár utánzatoknak sikerül-e visszacsalogatni a madarakat Shingle Street-be, ahol már 4 éve nem költ a kis csér.


Kis csér és fiókája a norfolki Great Yarmouth Beach-nél (Fotó: RSPB).

Az ország partszakaszai évről-évre változnak, a suffolk-i tengerpart nagyon változatos, így alkalmas lenne további védett költőhelyek kialakítására. Idén a Királyi Madárvédelmi Társaság feladatául tűzte ki, hogy védelmet biztosít minden egyes kis csér egyednek, ha észlelésükről lakossági bejelentés érkezik.

Emily Irving-Witt hozzáfűzte: “Némi problémát jelent, hogy a kis csér ugyanazokat a tengerpartokat kedveli, mint a helyi lakosok és a turisták, ezért nagyon reméljük, hogy az általunk kijelölt és csali madarakkal ellátott védett partszakaszokat fogják előnyben részesíteni, ahol nyugodt körülmények között nevelhetik fel fiókáikat. Ezeken a helyeken egy természetvédelmi őrökből és önkéntesekből álló fantasztikus csapat ad tájékoztatást a járókelőknek arról, hogyan óvhatjuk meg közösen ezeket a különleges madarakat. 

 

Köszönjük a cikk fordítását Pálinkás Melinda önkéntesünknek

Az eredeti cikk itt érhető el: https://rspb.org.uk/news/420964-fake-birds-used-to-help-rare-suffolk-sea...

 

Kapcsolódó hírek

Tojóra várva, a fészek már kész

Bár „Báró” már több mint két hete itthon van és időközben a fészektatarozással is elkészült, párja még nem akadt. Ez egyáltalán nem furcsa, hiszen ő extra korán hazaérő gólyáink egyike és ezért neki az átlagosnál többet kell magányosan várakoznia. Közben egyre több helyre érkeznek meg korai hímek és egy-két tojó is itthon van már. Reméljük, „Báró” mellé is napokon belül...

Molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).

Miközben hazai füsti- és molnárfecske-állomány felére, a tiszai partifecskéké pedig alig 10%-ára (!) csökkent hazánkban 2015-re, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.

Ugyan még pár hétig zölden virít a sivatag, április elejével megkezdődik a 6 hónapig tartó száraz évszak (Forrás:  journeyinstyle.co.za).

Három jeladós madarunk jelenleg még Afrika déli országaiban telel, az ottani száraz évszak közeledte azonban már jelzi, hogy lassan ideje útnak indulniuk.