Fekete sas
Fekete sas

Nevek és kódok

Magyar név
Fekete sas
Tudományos név
Aquila clanga
Angol név
Greater Spotted Eagle
EURING-kód
02930
HURING-kód
AQUCLA

Rendszertan

Rend
Vágómadár-alakúak
Accipitriformes
Család
Vágómadárfélék
Accipitridae

Testméretek

Testhossz (cm)
65-72
Szárny fesztávolság (cm)
155-182
Hím tömege (g)
1 600-2 000
Tojó tömege (g)
1 800-3 000

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
500 000
Vörös lista (globális)
VU – Sebezhető (Vulnerable)
Vörös lista (Európa)
EN – Veszélyeztetett (Endangered)
Vörös lista (EU)
CR – Súlyosan veszélyeztetett (Critically Endangered)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
I/II. függelék
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

A békászó sast helyettesíti Európa keleti részén, attól valamivel nagyobb. Magyarországon tavasszal és ősszel vonul át. Néhány példány rendszeresen nálunk telel, ezek évről évre visszatérnek ugyanarra a vidékre (Kis-Balaton, hortobágyi Elepi-halastavak, Nyirkai-hany). Vonuló madár a telet főleg Ázsia déli részén tölti. A nálunk megfigyelhető madarak az elterjedési terület nyugati részéről érkeznek hozzánk, ezeknek az egyedeknek a védelme azért is fontos lehet, hogy esetleg elősegítsük a faj nyugati irányú terjedését. 1965-ben a Hanságban leírták költését.

Élőhelye, költése:

Hozzánk legközelebb Lengyelországban költ, keletre az Amurig terjed, fészkel még Pakisztánban, Indiában és Bangladesben is. Élőhelyigénye kisebb rokonáéhoz hasonló, erdei élőhelyeket népesít be, de nyílt vadászterületekre is szüksége van. Más sasokhoz hasonlóan nagy fészket épít gallyakból. A fészek belsejét száraz fűvel béleli, zöld ágakkal díszíti. A tojó általában két tojást rak, de legtöbbször csak egy fióka nevelődik fel, mert a nagyobb fióka megöli testvérét. Táplálékában a rágcsálók dominálnak, de madarakat, hüllőket, békákat és rovarokat is fogyaszt.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres vendég

Előfordulási időszak: március-április és október-november hónapokban, esetenként áttelelhet


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Fekete sas. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqucla Letöltés dátuma: 2019-12-12