Parlagi sas
Parlagi sas

Nevek és kódok

Magyar név
Parlagi sas
Tudományos név
Aquila heliaca
Angol név
Asian Imperial Eagle
EURING-kód
02951
HURING-kód
AQUHEL

Rendszertan

Rend
Vágómadár-alakúak
Accipitriformes
Család
Vágómadárfélék
Accipitridae

Testméretek

Testhossz (cm)
72-83
Szárny fesztávolság (cm)
190-210
Hím tömege (g)
2 450-3 950
Tojó tömege (g)
2 800-4 530

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
1 000 000
Vörös lista (globális)
VU – Sebezhető (Vulnerable)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
NT – Mérsékelten fenyegetett (Near threatened)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
I/II. függelék
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

A parlagi sas a magyar természetvédelem egyik kiemelten fontos madara. A Kárpát-medencében lévő állomány a faj elterjedésének nyugati határán található. Mivel világállománya csökken, a Szlovákiával közös hazai állomány pedig növekszik, a fajvédelmi munkában hazánknak kiemelt szerepe van. A természetvédelmi munkáknak köszönhetően az elmúlt 30 év alatt az állomány megtízszereződött. Kiemelten fontos a hazai állomány megőrzése az európai populáció szempontjából. Az állománynövekedés mellett megfigyelhető, hogy a párok egyre nagyobb része átköltözik a középhegységekből az eredeti pusztai élőhelyeikre, az alföldi területekre. Az erdei környezetben költő párok esetében az erdészeti munkákat a fészek közelében korlátozni kell. Az ürgés legelők megóvása stratégiai fontosságú a faj védelme érdekében, ugyanis ez a legfőbb tápláléka a parlagi sasnak. Nagyon sok sas pusztul el áramütés következtében, ezért a középfeszültségű vezetékeket madárbarát módon szigetelni kell a madarakat legveszélyeztettebben érintett területeken. Azoknál a fészkeknél, ahol fennáll a lehetősége annak, hogy kifosztják, a folyamatos őrzés elkerülhetetlen. Az elharapódzott mérgezési hullámok egyre súlyosabb mértékben érintik ezt a fokozottan védett sasfajunkat is, több mint 50 esetben találtak mérgezett sast a szakemberek az elmúlt fél évtized alatt.  Az öreg madarak egész évben a költőhelyükön maradnak. A fiatalok kóborlásba kezdenek, egy részük a Balkánon, Kis-Ázsiában vagy Afrikában telel.

Élőhelye, költése:

Az eurázsiai füves puszták madara, ennek megfelelően nálunk éri el elterjedésének nyugati határát. A hazai párok egy része középhegységeink erdeiben költ, de mára megnőtt az alföldi fasorokban, erdőfoltokban fészkelők aránya. Előfordul, hogy traverzre építi fészkét. Mivel több évig használja, a fészek óriási lehet. Rendszerint váltófészket is készít. Általában 2-3 tojást rak. A költési idő 43 nap. A fiókák 55-60 napos korukban hagyják el a fészket. A parlagi sas egyik legfontosabb táplálékállata az ürge, ami többek közt ennek köszönheti törvényes védelmét. Hörcsögöt, nyulat, más kisemlősöket, madarakat is zsákmányol.


Öreg parlagi sas


Fiatal parlagi sas

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 125 - 160 párra tehető (2010-2012) és növekedést mutat (2000-2012).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: állandó


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

HELICON - A parlagi sas védelme Magyarországon >>

Természetvédelmi kezelés / Parlagi sas >>
oldal a termeszetvedelmikezeles.hu honlapon

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Parlagi sas. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aquhel Letöltés dátuma: 2019-10-21