Üstökösgém
Üstökösgém

Nevek és kódok

Magyar név
Üstökösgém
Tudományos név
Ardeola ralloides
Angol név
Squacco Heron
EURING-kód
01080
HURING-kód
ARDRAL

Rendszertan

Rend
Gólyaalakúak
Ciconiiformes
Család
Gémfélék
Ardeidae

Testméretek

Testhossz (cm)
44-47
Szárny fesztávolság (cm)
80-92
Hím tömege (g)
230-370
Tojó tömege (g)
230-370

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
500 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék
Bonni Egyezmény
AEWA
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

A viszonylag kis testű, barnás gémfélét sokszor csak akkor vesszük észre, mikor felröppen és megvillan fehér szárnya. Állománya nem egyenletesen oszlik meg az ország területén, az állomány nagy része a Tisza mentére és a Hortobágyra koncentrálódik. Mivel legtöbbször vegyes gémtelepek kis számú fészkelője, a társfajok védelmével az üstökösgém sikeres költése is biztosítható. A vizes élőhelyek védelme, helyreállítása többek közt ennek a fajnak is kedvez, emiatt ezek a mai természetvédelem kiemelt feladatai közé tartoznak. Vonuló madár, nyugat-afrikai telelőterületéről áprilisban érkezik hazánkba, majd költés után augusztus és október között vonul el tőlünk.

Élőhelye, költése:

Eurázsia nyugati és középső részén, valamint a trópusi Afrikában elterjedt faj. Hazánkban más gémfajok társaságában költ ártéri erdőkben, természetes mocsarakban és halastavak nádasaiban. Egy-egy telepen viszonylag kis számban fészkel a többi fajhoz képest. A telepen belül a párok viszonylag nagy távolságra helyezkednek el egymástól. A két szülő felváltva kotlik a 4-6 darab tojáson, melyből a fiókák 22-24 nap alatt kelnek ki, további egy hónap múlva pedig el is hagyják a fészket. Más kistestű gémfélékhez hasonlóan főleg rovarokkal, rákokkal, apró halakkal és kétéltűekkel táplálkozik, melyeket a sekély vízben vagy a nádszegélyben ejt el.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 250 - 450 párra tehető (2008-2012), s ingadozó trendet mutat (2000-2012).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: április-szeptember hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Kapcsolódó linkek 

Természetvédelmi kezelés / Üstökösgém >>
oldal a termeszetvedelmikezeles.hu honlapon

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Üstökösgém. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ardral Letöltés dátuma: 2019-02-20