Az erdei fülesbagoly közeli rokona, attól azonban sárga szemei és rövidebb tollfülei megkülönböztetik. Nappal is aktív madár. Kedvenc tápláléka a mezei pocok, melyet az egyéb rágcsálók követnek, valamint igen kis számban madarak és rovarok. Hazai állományára biztos adat nincs, mindössze néhány tíz pár fészkelhet évente. Egyes keményebb teleken sok madár érkezik telelni hazánkba, akár több tucat példány is összeverődik turjánosokban, és sásos mocsárréteken. Ritkábban településeken is találkozhatunk erdei fülesbaglyok között nappalozó példányokkal.

Tojásait a talajra rakja. Elsősorban a keleti országrész sásos zsombékosaiban, és mocsárrétjein találkozhatunk vele. Alkalmi fészkelő faj, kisszámú költőállománya évről-évre változik. Inváziós években nagy számban telepszik meg költeni a magassásos, zsombékos vizes élőhelyeken. Költőhelyül a nedves, vagy rövid ideig vízzel borított területeket választja. Rendszerint évente egyszer költ. Egyetlen fészeképítő bagolyfajunk. A fűszálakból álló fészket a talajra építi. Általában 5-6 tojást rak, de táplálékdús időszakban a fészekalj akár meg is háromszorozódhat. Csak a tojó kotlik, viszont mindkét szülő eteti a fiókákat. A nálunk fészkelők költési sikerét a kaszálások veszélyeztethetik, ezért fontos a fészek környezetének védelme.