Egerészölyv
Egerészölyv

Nevek és kódok

Magyar név
Egerészölyv
Tudományos név
Buteo buteo
Angol név
Common Buzzard
EURING-kód
02870
HURING-kód
BUTBUT

Rendszertan

Rend
Vágómadár-alakúak
Accipitriformes
Család
Vágómadárfélék
Accipitridae

Testméretek

Testhossz (cm)
51-57
Szárny fesztávolság (cm)
113-128
Hím tömege (g)
550-1 000
Tojó tömege (g)
700-1 300

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Magyarországon a leggyakoribb ragadozómadár. Mindenki ismeri az autópályák vadkerítéseinek oszlopairól, bár sokan tévesen sasnak gondolják. A vadászok részéről felmerült az igény, hogy ismét vadászható faj legyen. A természetvédelmi szakemberek cáfolják azokat a tévhiteket, amelyek a faj túlszaporodására ás az apróvadállományban okozott számottevő károkozására irányulna, mivel azok állománycsökkenése sokkal inkább élőhelyük átalakulásával magyarázható, mintsem a természetes ragadozómadár-állományok megerősödésével. Emellett problémás lehet, hogy összetévesztenék ritka fajokkal, pl. pusztai ölyvvel, hiszen sokszor a szakemberek is csak alapos megfigyelés után tudják biztosan elkülöníteni a többi hasonló ragadozótól. A határozást ráadásul megnehezíti az egerészölyv rendkívüli színezetbeli változatossága. Rágcsálópusztításával hasznot hajt a mezőgazdaságnak, bár a mai szemlélet már szerencsére nem ezek alapján a szempontok alapján dönt egy madár státuszáról. A hazai állomány állandó, de télen észak-európai madarak érkeznek Magyarországra.

Élőhelye, költése:

Több alfaja Eurázsia jelentős részét népesíti be. Nálunk középhegységi erdőkben éppen úgy költ, mint mezőgazdasági területek apró facsoportjaiban. Fészkét nagyobb fák magasan lévő elágazásaiba építi. A fészekanyag főleg száraz ág, de időnként lombos ággal is díszít Fészekalja 1-4 tojásból áll. A 33 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz. Más ragadozókhoz hasonlóan a tojó a kezdeti időszakban őrzi a fészket és a fiókákat, a hím pedig vadászik és hordja a táplálékot. A fiókák növekedésével, az étvágyuk is nő, kevesebb veszély is fenyegeti őket, egy idő után mindkét szülő felváltva hordja a táplálékot. A fiókák 45 nap után hagyják el a fészket. Az egerészölyv, mint neve is mutatja elsősorban rágcsálókkal táplálkozik. Mezőgazdasági területeken a mezei pocok dominál táplálékában. Gyíkokat, rovarokat, madárfiókákat is fogyaszt.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Elterjedési területe mintegy 12,3 millió km2. Hazai fészkelő-állománya 15 000 - 30 000 párra tehető (2000-2012) és stabilnak mondható (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak: állandó


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfrodulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési és a telelési időszakra vonatkozóan az MMM program szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térképek

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 


Sasetető-les sirályokkal, egerészölyvekkel és rétisassal a Hortobágyon
(Videó: Orbán Zoltán).

Kapcsolódó linkek 

2012 év madara – az egerészölyv >>

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2017) Magyarország madarai: Egerészölyv. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-butbut Letöltés dátuma: 2017-08-23