Fekete gólya
Fekete gólya

Nevek és kódok

Magyar név
Fekete gólya
Tudományos név
Ciconia nigra
Angol név
Black Stork
EURING-kód
01310
HURING-kód
CICNIG

Rendszertan

Rend
Gólyaalakúak
Ciconiiformes
Család
Gólyafélék
Ciconiidae

Testméretek

Testhossz (cm)
95-100
Szárny fesztávolság (cm)
145-155
Hím tömege (g)
3 000-3 000
Tojó tömege (g)
3 000-3 000

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
500 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék, AEWA
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

Gyakoribb, kultúrakövető rokonával szemben, a fekete gólya a zárt, zavartalan erdők fészkelője, jóval ritkább is. Állománya szerencsére nő, ami fészkeinek ismeretével és zavartalanságuk biztosításával hozható összefüggésbe. Az ismert fészkek közvetlen környékén szabályozni kell az erdészeti tevékenységet. A faj hosszútávú fennmaradását csak egy, a jelenleginél természetközelibb erdőgazdálkodás biztosíthatja. Mesterséges fészekalap kihelyezése megfelelő élőhelyen segítheti a párok megtelepedését. Fontos feladat a több éve azonos helyen sikeresen költő párok fészkeinek megerősítése, amennyiben az azt tartó fa károsult. Afrikában telel, nagy csapatai figyelhetők meg amint fő vonulási csomópontjuk, a Boszporusz felett elhagyják Európát. Több más országhoz hasonlóan nálunk is színes gyűrűvel jelölik a fiókák jelentős részét, így nagy mennyiségű adatot szolgáltatnak kutatásukhoz, ami védelmüket szolgálja.

Élőhelye, költése:

Eurázsiában és Afrikában fészkel. Hazánkban legnagyobb állományai ártéri erdőkben találhatók, de idős bükkösökben és más nagy kiterjedésű, viszonylag zavartalan erdőkben is előfordul. Fészkét öreg fák magasan lévő elágazásaiba építi. A fészek megközelítéséhez berepülő folyosóra van szüksége, ezért azt sokszor erdészeti utak közelébe építi annak ellenére, hogy zavarásra érzékeny faj. Sok pár költ sziklapárkányokon is, de ez Magyarországon nem jellemző. Viszonylag nagy gallyfészkébe 3-5 tojást rak, évente csak egyszer költ. Körülbelül 35 nap kotlás után kelnek ki a fiókák. Több mint két hónapig a fészekben nevelkednek, ezután július táján repülnek ki. Erdei patakokban, időszakos elöntésekben, holtágakban, tavak mentén és nedves réteken vadászik. Tápláléka halakból, kétéltűekből, hüllőkből, kisemlősökből és rovarokból áll.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 380 - 420 párra tehető (2008-2010) és növekedést mutat (2000-2012).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: március-október hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térképek

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Természetvédelmi kezelés / Fekete gólya >>
oldal a termeszetvedelmikezeles.hu honlapon

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Fekete gólya. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig Letöltés dátuma: 2019-09-18