Hamvas rétihéja
Hamvas rétihéja

Nevek és kódok

Magyar név
Hamvas rétihéja
Tudományos név
Circus pygargus
Angol név
Montagu's Harrier
EURING-kód
02630
HURING-kód
CIRPYG

Rendszertan

Rend
Vágómadár-alakúak
Accipitriformes
Család
Vágómadárfélék
Accipitridae

Testméretek

Testhossz (cm)
43-47
Szárny fesztávolság (cm)
105-120
Hím tömege (g)
227-305
Tojó tömege (g)
319-445

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
500 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

A három nagyon hasonló faj közül (fakó-, kékes-, hamvas rétihéja) csak ez a faj költ Magyarországon is. A hazai állomány nem túl nagy, s évről évre kis mértékben ingadozik. A magyar természetvédelem fontos feladata a nedves rétek védetté nyilvánítása, az ottani gazdálkodás szabályozása, az ott fészkelő madarak igényeinek figyelembevételével. Mivel az idők folyamán sok ilyen terület eltűnt, sok pár kísérli meg a költést különböző mezőgazdasági kultúrákban, ahol a fészekaljak sokszor a betakarítási munkák áldozatául esnek. A fészkek helyének pontos ismerete segíthet abban, hogy azok körül védőzónát jelöljenek ki, ezzel biztosítva a sikeres költést. Mivel tipikus élőhelyei egyébként is értékes, megritkult növénytársulásoknak adnak otthont, a látványos madár védelmével más ritka állat- és növényfajok védelmét is segíthetjük. Magyarországon május és szeptember között lehet megfigyelni, a telet Afrikában tölti.

Élőhelye, költése:

Eurázsiában és Észak-Afrika egyes területein költ. Eredetileg a nedves rétek és nyílt mocsaras területek madara volt, manapság nagyrészt az ezek helyén kialakított mezőgazdasági területeken fészkel. Magyarországon a nagyobb kiterjedésű turjánosokban, lápokon, vizenyős területeken költ, jelentős részben védett területen. A pár növényi anyagokból minden évben új fészket épít a talaj egy lokálisan magas pontjára, sűrű növényzet közé. Fészekalja 2-6 tojásból áll. A fiókák 29-30 nap alatt kelnek ki, további 4-5 hétig a fészekben maradnak, ahol a tojó eteti őket, a hím által fogott zsákmánnyal. Az, hogy mennyi fiókát sikerül felnevelni, nagyban függ a terület eltartóképességétől, valamint a rágcsálók gradációitól. Tápláléka madárfiókákból, kisemlősökből, hüllőkből és nagyobb rovarokból áll.


hím hamvas rétihéja


tojó hamvas rétihéja


hamvas rétihéja fióka

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 50 - 200 párra tehető (2006-2012) és csökkenést mutat (2000-2012).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak: április-szeptember hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térképek

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Természetvédelmi kezelés / Hamvas rétihéja >>
oldal a termeszetvedelmikezeles.hu honlapon

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Hamvas rétihéja. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cirpyg Letöltés dátuma: 2019-02-20