Kerecsensólyom
Kerecsensólyom

Nevek és kódok

Magyar név
Kerecsensólyom
Tudományos név
Falco cherrug
Angol név
Saker Falcon
EURING-kód
03160
HURING-kód
FALCHE

Rendszertan

Rend
Sólyomalakúak
Falconiformes
Család
Sólyomfélék
Falconidae

Testméretek

Testhossz (cm)
45-55
Szárny fesztávolság (cm)
102-126
Hím tömege (g)
730-950
Tojó tömege (g)
970-1 300

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
1 000 000
Vörös lista (globális)
EN – Veszélyeztetett (Endangered)
Vörös lista (Európa)
VU – Sebezhető (Vulnerable)
Vörös lista (EU)
VU – Sebezhető (Vulnerable)
Berni Egyezmény
II. függelék
Bonni Egyezmény
I/II. függelék
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

A magyarok eredetmondáiban szereplő turul feltételezhetően a kerecsensólyom volt, vagy róla mintázták. Az 50 forintos érmén is ez a madár látható. A hazai természetvédelem kiemelten fontos feladata a faj védelme, ugyanis ez a termetes sólyomfaj a Kárpát-medencében éri el elterjedési területének nyugati határát. Az Európai Unión belül nálunk él a legnagyobb számban. Szinte mindenhol csökken az állománya, de a hazai populáció a fajvédelmi intézkedéseknek köszönhetően növekszik. Korábban a legnagyobb veszélyt a fészkek kifosztása jelentette, mivel a kerecsenből kiváló solymászmadarat lehetett nevelni. Ezt a veszélyeztetett fészkek őrzésével, nagyrészt önkéntesek segítségével sikerült visszaszorítani. Jelenleg az áramütés veszélyezteti leginkább, ezért a vezetékek szigetelése a természetvédelem egyik legfontosabb feladata. Magasfeszültségű vezetékek oszlopira kihelyezett mesterséges költőládákkal elősegíthető megtelepedése. Részben ennek köszönhető, hogy a hegylábi területekről áttevődött az állomány súlypontja az eredeti élőhelyeket jelentő nyílt, sík vidéki agrárterületekre.Emellett természetes facsoportokban, fasorokban lévő fészkeinek védelme is fontos, itt fokozottan ügyelni kell arra, hogy költés közben feleslegesen ne zavarják a mezőgazdasági területeken dolgozó emberek. Mivel egyik fő tápláléka az ürge, ahol megfelelő élőhelyeken hiányzik ez a védett rágcsáló, érdemes telepítési programot indítani. Az állomány egy része elvonul, a telet Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában tölti. Magyarországon február és november közt figyelhető meg, de az öreg párok egész évben itthon maradhatnak.

Élőhelye, költése:

Az eurázsiai erdős sztyepp zóna jellegzetes sólyomfaja, a Kárpát-medencétől Kínáig terjedt el. Magyarországon régebben főleg sziklapárkányokon költött, mára nagyrészt nyílt agrárterületeken költ. Fészket nem épít varjúfélék, más ragadozómadarak fészkét foglalja el, de mesterséges költőládákban is egyre nagyobb számban fészkel. Ezekben a speciálisan a madarak igényei szerint kialakított költőalkalmatosságokban nagyobb sikerrel költenek, mint a természetes fészkekben. A fészekalj 2-5 tojásból áll, a fiókák 32-33 nap alatt kelnek ki. A fiókákat kezdetben a tojó őrzi, a hím vadászik és eteti a családot. Mikor a fiókák ellátásáról a hím már egyedül nem tud gondoskodni, a tojó is magára hagyja a fészket. A fiókák 42-45 napos korban repülnek ki. Fő tápláléka az ürge, elterjedése is nagyjából egybe esik a gyepes területeken élő rágcsálóéval. Jelentős mennyiségben zsákmányol galambokat és gerléket is. Emellett más kisemlősöket és madarakat is elfog.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 220 - 245 párra tehető (2010-2012) és növekedést mutat (2000-2012).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: február-november hónapokban, de az állomány egy része áttelel


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Megkerülési térképek

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Kerecsensólyom. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falche Letöltés dátuma: 2019-06-17