Szárcsa
Szárcsa

Nevek és kódok

Magyar név
Szárcsa
Tudományos név
Fulica atra
Angol név
Eurasian Coot
EURING-kód
04290
HURING-kód
FULATR

Rendszertan

Rend
Darualakúak
Gruiformes
Család
Guvatfélék
Rallidae

Testméretek

Testhossz (cm)
36-38
Szárny fesztávolság (cm)
70-80
Hím tömege (g)
700-1 000
Tojó tömege (g)
600-900

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
vadászható
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
NT – Mérsékelten fenyegetett (Near threatened)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék, AEWA
Madárvédelmi Irányelv
II. függelék

Leírás és életmód 

Országszerte gyakori, akár az ember közelségét is elviselő koromfekete madár, legfeltűnőbb ismertetőjegye fehér homlokpajzsa. Nem ismertek olyan folyamatok, melyek egész állományát negatívan befolyásolják. Vadászható faj, de nálunk nincs különösebb tradíciója vadászatának. Vonuló, az állomány legnagyobb része a telet tőlünk délre tölti, de egyre több példány telel át be nem fagyó vizeinken.

Élőhelye, költése:

Az Óvilág jelentős részén előfordul, elterjedési területe Európától Ausztráliáig terjed. Hazánkban is minden jelentősebb vizes élőhelyen előfordul, akár városi tavakon is. A sűrű növényzetű, náddal, gyékénnyel tarkított, de hínárnövényzetben is bővelkedő vizeket kedveli. A korán kiszáradó élőhelyeken sokszor meghiúsul költése. Viszonylag nagyméretű fészkét a nyílt vízhez közel eső sűrű nádas szélére építi legszívesebben. Fészekalja 6-12 tojásból áll. A fiókák 21-24 nap kotlási idő után kelnek ki. A szülők közösen vezetgetik fiókáikat. A csibék eleinte fekete színűek pirosas fejjel, később szürkés tollruhájuk alakul ki, csak az őszi vedlés idejére alakul ki fehér homlokpajzsuk és a felnőttekre jellemző koromfekete tollruhájuk. Előfordul, hogy a szülők másodköltésbe kezdenek a fiókák önállóvá válása után. A szárcsa táplálékának döntő része növényi eredetű, magvakat, hajtásokat fogyaszt, de ezt kiegészíti gerinctelenekkel, ebihalakkal is.


Kifejlett szárcsa


Fiatal szárcsa

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 25 000 - 50 000 párra tehető (2000-2012) és bizonytalan trendet mutat (1999-2015, a meglévő adatok alapján nem állapítható meg változás).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: február-november hónapokban, de át is telelhet


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térképek

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Gyűrűzéskor kézben tartott madár

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Szárcsa. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-fulatr Letöltés dátuma: 2019-08-17