Fakó keselyű
Fakó keselyű

Nevek és kódok

Magyar név
Fakó keselyű
Tudományos név
Gyps fulvus
Angol név
Griffon Vulture
EURING-kód
02510
HURING-kód
GYPFUL

Rendszertan

Rend
Vágómadár-alakúak
Accipitriformes
Család
Vágómadárfélék
Accipitridae

Testméretek

Testhossz (cm)
90-105
Szárny fesztávolság (cm)
240-280
Hím tömege (g)
7 500-11 000
Tojó tömege (g)
7 500-11 000

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
250 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

A Magyarországon előforduló keselyűk közül ezt a fajt lehet legtöbbször megfigyelni, főleg a nyári és őszi időszakban. Hozzánk legközelebb a horvátországi Cres szigetén van jelentős állománya. Innen fiatal, kóborló példányai elvetődhetnek Magyarországra is. Az itteni keselyűvédelemi programban magyar szervezetek is részt vesznek. A többi keselyűfajhoz hasonlóan a XX. században drasztikusan lecsökkent az állománya. A peszticidek és az állatgyógyszerek használatának szigorúbb szabályozása kedvez a faj fennmaradásának. Magyarországok többször találtak legyengült példányokat, ezek ellátásán és repatriálásán túl nem igényel komolyabb intézkedést.

Élőhelye, költése:

Afrika északi részén, Dél-Európában, Ázsia délnyugati részén költ. Sziklapárkányokon telepesen fészkel, onnan jár ki nyílt területekre táplálkozni. Fészkét gallyakból építi. Mindössze egy, ritkán két tojást rak. A kotlás 47-55 napig tart, a fiókák 110-130 napos korukban hagyják el a fészket. Nagytestű állatok tetemeivel táplálkozik. Nagy magasságban keringve észreveszik a dögöt, majd a környék összes keselyűje összegyűlik a tetem körül. Először a lágy részeket eszik meg. Hatalmas étvágyú madarak, ritkán jutnak táplálékhoz, de akkor teleeszik magukat.

Madárgyűrűzési adatok 

A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban szereplő adatok összesítése

Az összesítések, grafikonok és térképek a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található 1908 és 2014 közötti gyűrűzési és megkerülési adatok alapján készültek (az adatok lezárása 2015. május 31-én történt).

  • Magyarországon gyűrűzött madarak száma (1951-2014): 2 pld.
  • Gyűrűzött fiókák száma (1951-2014): 0 pld.

A Magyarországon gyűrűzött madarak megkerülési összesítése (1951-2014):

  • Helybeni (0-5 km) megkerülések száma (1951-től): 0 pld. (0 %) (0 esetszám)
  • Belföldi (>5 km) megkerülések száma (1951-től): 0 pld. (0 %) (0 esetszám)
  • Külföldi megkerülések száma (1951-től): 1 pld. (50 %) (1 esetszám)

A Magyarországon gyűrűzött és külföldön megkerült madarak száma (1908-1950), beleértve a történelmi Magyarország területén, magyar gyűrűvel jelölt madarak adatait is: 0 pld.

Külföldi gyűrűs madarak megkerülésének száma Magyarországon (1908-2014): 3 pld. (3 esetszám)

A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található összes megkerülés száma adattípusonként:

  • Visszafogás: 0 pld. (0 esetszám)
    A gyűrűs madarat gyűrűző fogta meg ismét és engedte el az adatok rögzítését követően.
  • Megfigyelés: 2 pld. (2 esetszám)
    A gyűrűs madarat a fémgyűrű vagy a színes jelölések alapján megfogás nélkül azonosították (szabad szemmel, távcsővel, teleszkóppal, fényképről stb.).
  • Kézrekerülés: 2 pld. (2 esetszám)
    A gyűrűs madár valamilyen módon kézrekerült (nem gyűrűzői tevékenység folytán),vagy a tetemét megtalálták.

Legtávolabbi megkerülés: 692 km (Bulgária-Magyarország)

A gyűrűzési és a megkerülési hely közötti távolság.

Legidősebb gyűrűs madár a megkerülések alapján: 1865 nap (5 év 1 hó 7 nap), gyűrűzéskor: Fióka (P)

A legidősebb gyűrűs madár megkerülésének körülményei: megfigyelés (szárnylap alapján), 528 km (Horvátország-Magyarország)

A legnagyobb eltelt idő a gyűrűzés és a megkerülés között (ha a megkerülési adat visszafogás, megfigyelés vagy olyan kézrekerülés, ahol a madár élt vagy frissen elhullott tetemét találták meg).

Az EURING adatbankban szereplő legidősebb gyűrűs madarak listája >>

A Magyarországon megjelölt madarak évenkénti száma (1951-2014)

A Magyarországon megjelölt madarak (1951-2014) gyűrűzési ideje (10 napos összesítések)

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-2014)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

PIROS KÖR: Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

KÉK HÁROMSZÖG: A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

Az EURING megkerülési kódok (összesen 99) 8 fő csoportba vannak integrálva, ezek százalékos eloszlása van a kördiagramon ábrázolva. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (nem tartalmazza a visszafogásokat és a megfigyeléseket)

Kézrekerülések száma: 2 pld. (2 esetszám)

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2017) Magyarország madarai: Fakó keselyű. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-gypful Letöltés dátuma: 2017-01-22