Csigaforgató
Csigaforgató

Nevek és kódok

Magyar név
Csigaforgató
Tudományos név
Haematopus ostralegus
Angol név
Eurasian Oystercatcher
EURING-kód
04500
HURING-kód
HAEOST

Rendszertan

Rend
Lilealakúak
Charadriiformes
Család
Csigaforgató-félék
Haematopodidae

Testméretek

Testhossz (cm)
40-45
Szárny fesztávolság (cm)
80-86
Hím tömege (g)
241-273
Tojó tömege (g)
244-276

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
VU – Sebezhető (Vulnerable)
Vörös lista (EU)
VU – Sebezhető (Vulnerable)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
AEWA

Leírás és életmód 

Kisszámú, de rendszeres átvonuló, ősszel és tavasszal egyesével vagy kisebb csapatokban jelenik meg szikes tavakon, zátonyokon, leeresztett halastavakon. Európai állománya kis mértékben nő, ennek köszönhetően egyre többször figyelik meg hazánkban. Egyes populáció nem vonulnak, de az északi tengerpartok mentén élők déli irányban elmozdulnak. Ezek közül néhány példány a folyók mentén eléri hazánkat is. Ha itt megfelelő tocsogós élőhelyeket találnak, a hideg idő beálltáig ott tartózkodhatnak. A természetvédelmi megfontolásokat is figyelembe vevő halastógazdálkodás és a természetes vizek jó állapotának fenntartása hozzájárulhat ahhoz, hogy madárvendégeink megfelelő körülményeket találjanak hazánkban.

Élőhelye, költése:

Tengerpartokon széles körben elterjedt faj, de kisebb számban folyók mentén is költ. A kontinens belsejében költő példányok rövid füvű pusztákon élnek, tavak, folyók mentén. Fészkét a vízszint ingadozásaitól védett helyen alakítja ki. Kavicsokat, csiga- és kagylóhéjakat gyűjt, amiből kis kupacot épít közepén egy mélyedéssel. Fészekalja 2-4, általában 3 tojásból áll. A kotlási idő 24-27 nap. A fiókák az első pár napot a fészekben töltik, majd a szülők közösen vezetik őket. A fiókák 4-5 hetesen válnak önállóvá, ekkor repülni és önállóan táplálkozni is tudnak. Mint neve is mutatja főleg puhatestűekkel, rovarokkal, férgekkel, rákokkal táplálkozik, melyeket a hullámok sodornak a partra vagy az iszapban rejtőznek.


Nyári tollazatú csigaforgató


Téli tollazatú csigaforgató

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai előfordulás

Státusz: ritka vendég

Előfordulási időszak: elsősorban április-május és augusztus-szeptember hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfrodulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2017) Magyarország madarai: Csigaforgató. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-haeost Letöltés dátuma: 2017-10-23