Dögkeselyű
Dögkeselyű

Nevek és kódok

Magyar név
Dögkeselyű
Tudományos név
Neophron percnopterus
Angol név
Egyptian Vulture
EURING-kód
02470
HURING-kód
NEOPER

Rendszertan

Rend
Vágómadár-alakúak
Accipitriformes
Család
Vágómadárfélék
Accipitridae

Testméretek

Testhossz (cm)
60-70
Szárny fesztávolság (cm)
155-180
Hím tömege (g)
1 600-2 200
Tojó tömege (g)
1 600-2 200

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
250 000
Vörös lista (globális)
EN – Veszélyeztetett (Endangered)
Vörös lista (Európa)
EN – Veszélyeztetett (Endangered)
Vörös lista (EU)
VU – Sebezhető (Vulnerable)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
I/II. függelék
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

Hazánkban ritka kóborló, de egykor a Kárpátokban is fészkelt. Mint minden keselyűfaj, a dögkeselyű európai állománya is összeomlott az elmúlt évszázadokban. Ebben nagy szerepe volt a madarak célzott pusztítása mellett annak, hogy higiéniai és járványügyi okokból nem hagyhatták a pásztorok temetetlenül az állati hullákat. A XX. században végül a vegyszerek és az állatokban felgyülemlő gyógyszerek sok madár mérgezését okozták. A hazánkba tévedő egyedek védelmén túl a faj nem igényel speciális intézkedést a természetvédelem részéről.

Élőhelye, költése:

Európa mediterrán vidékein, Afrika és Ázsia nagy részén költ. Fészkel sivatagokban, nyílt, füves pusztákon, szavannákon. Fészkét sziklapárkányokra építi, sokszor laza telepeket alkot. Gallyakból hatalmas fészkeket készít, melyet évekig használ. Átlagosan 2 tojást rak. A fiókák 42 nap kotlás után kelnek ki a tojásokból, további három hónapig a fészekben maradnak. A fiatalok sötét színűek, csak évekkel később világosodik ki tollazatuk. Dögevő, de a nagytestű állatok vastag bőrét nem tudja kiszakítani, ezért csak más dögevők után fér hozzá táplálékához. Különleges módon töri fel a strucctojást. Mivel csőre gyenge, eszközhasználathoz folyamodik. Addig dobál köveket a tojás vastag héjára, míg az be nem törik. Ezután a keselyű hozzáfér a tojás tápláló tartalmához.

Madárgyűrűzési adatok 

A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban szereplő adatok összesítése

Az összesítések, grafikonok és térképek a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található 1908 és 2014 közötti gyűrűzési és megkerülési adatok alapján készültek (az adatok lezárása 2015. május 31-én történt).

  • Magyarországon gyűrűzött madarak száma (1951-2014): 1 pld.
  • Gyűrűzött fiókák száma (1951-2014): 0 pld.

A Magyarországon gyűrűzött madarak megkerülési összesítése (1951-2014):

  • Helybeni (0-5 km) megkerülések száma (1951-től): 0 pld. (0 %) (0 esetszám)
  • Belföldi (>5 km) megkerülések száma (1951-től): 0 pld. (0 %) (0 esetszám)
  • Külföldi megkerülések száma (1951-től): 0 pld. (0 %) (0 esetszám)

A Magyarországon gyűrűzött és külföldön megkerült madarak száma (1908-1950), beleértve a történelmi Magyarország területén, magyar gyűrűvel jelölt madarak adatait is: 0 pld.

Külföldi gyűrűs madarak megkerülésének száma Magyarországon (1908-2014): 0 pld. (0 esetszám)

Az EURING adatbankban szereplő legidősebb gyűrűs madarak listája >>

A Magyarországon megjelölt madarak évenkénti száma (1951-2014)

A Magyarországon megjelölt madarak (1951-2014) gyűrűzési ideje (10 napos összesítések)

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-2014)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2017) Magyarország madarai: Dögkeselyű. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-neoper Letöltés dátuma: 2017-02-20