Halászsas
Halászsas

Nevek és kódok

Magyar név
Halászsas
Tudományos név
Pandion haliaetus
Angol név
Osprey
EURING-kód
03010
HURING-kód
PANHAL

Rendszertan

Rend
Vágómadár-alakúak
Accipitriformes
Család
Halászsasfélék
Pandionidae

Testméretek

Testhossz (cm)
55-58
Szárny fesztávolság (cm)
145-170
Hím tömege (g)
1 120-1 740
Tojó tömege (g)
1 208-2 050

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
500 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

Halak kifogására specializálódott ragadozómadár. Hazánkban tavasszal és ősszel rendszeres átvonuló. Időnként át is nyaral Magyarországon, sőt költési kísérletei is voltak a közelmúltban, ami megerősödő európai állományával van összefüggésben. Nálunk elsősorban vizes élőhelyeinken, főleg halastavainkon figyelhetők meg magános példányai. Az átvonuló példányokra a legnagyobb veszélyt a középfeszültségű vezetékek jelentik. Az esetleges költési kísérleteket szemmel kell tartani, és biztosítani kell a fészek környékének nyugalmát.

Élőhelye, költése:

Eurázsia északi részén, a Földközi-tenger partvidékén él, de Észak-Afrikában is költ. Elterjedési területe Ausztráliáig elhúzódik. Halban gazdag vizek közelében telepszik meg, amennyiben a fészek megépítéséhez megfelelő fát is talál. Ennek hiányában pár kilométert is ingázhat a táplálkozóhelye és a költőhelye között. Általában fák csúcsára építi fészkét, de előfordul, hogy oszlopra, mesterséges fészekalapra hordja az ágakat. Fészekalja 2-4, általában 3 tojásból áll. A fiókák 35-38 nap után kelnek ki. Kezdetben csak a hím vadászik, a tojó a fiókákat őrzi és eteti. A fiatalok körülbelül 60 napos korukban hagyják el a fészket. A halászsas nevéhez hűen alapvetően hallal táplálkozik. Karmai a halfogáshoz alkalmazkodtak, nagyon hegyesek és kampósak, több kisebb tüskével.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres vendég

Előfordulási időszak: március-május és augusztus-október hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Halászsas. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-panhal Letöltés dátuma: 2019-09-18