Szarka
Szarka

Nevek és kódok

Magyar név
Szarka
Tudományos név
Pica pica
Angol név
Eurasian Magpie
EURING-kód
15490
HURING-kód
PICPIC

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Varjúfélék
Corvidae

Testméretek

Testhossz (cm)
44-46
Szárny fesztávolság (cm)
52-60
Hím tömege (g)
210-272
Tojó tömege (g)
182-214

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
vadászható
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Madárvédelmi Irányelv
II. függelék HU

Leírás és életmód 

A zárt erdők kivételével szinte mindenhol előfordul hazánkban. Az utóbbi évtizedekben urbanizálódott, egyre több egyedét lehet megfigyelni városi környezetben, ahol hangja és fészekrabló szokásai miatt a lakosság nagy része nem kedveli jelenlétét. Nyílt, mezőgazdasági területeken általánosan elterjedt, országos állománya lassú ütemben növekszik. A vadgazdálkodók többek közt a szarkát tartják felelősnek az apróvadállomány csökkenéséért. Elhagyott fészkét vércsék, kabasólymok és erdei fülesbaglyok is használják. Július 1. és február utolsó napja között vadászható. Állandó madár, de télen nagyobb csapatokat alkot és kóborol.

Élőhelye, költése:

Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában elterjedt faj. Nagyméretű fészkét magas fák ágrendszerébe, máskor alacsonyabb, de sűrű bozótosok megközelíthetetlen részein építi. Igazi mestere a fészeképítésnek, először egy nagy gallyfészket épít, melyre szúrós ágakból tetőt alakít ki. Az építményen csak szűk búvónyílásokat hagy. A fészek belsejét sárral tapasztja ki és puha anyagokkal béleli. Fészkét több éven keresztül használhatja, tavasszal kitatarozza. A tojó 5-9 tojást rak, melyeket 17-18 nap alatt kelt ki. A hím eközben a fészek közelében tartózkodik, őrzi és eteti a tojót, a fiókák táplálásában is részt vesz. A fiókák három hetes korukban elhagyják a fészket, de szüleik még ezután is gondoskodnak róluk. Mindenevő, a mindenkori táplálékkínálathoz alkalmazkodó madár. Étlapján általában a különféle rovarok dominálnak. Kisebb gerincesek és dögök mellett hulladékot is fogyaszt. Kis mennyiségben bogyókat, gyümölcsöket és gabonát is eszik.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 34 000 - 86 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt növekedést mutat (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: állandó


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési és a telelési időszakra vonatkozóan az MMM program szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térképek

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Szarka. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-picpic Letöltés dátuma: 2019-09-22