Pásztormadár
Pásztormadár

Nevek és kódok

Magyar név
Pásztormadár
Tudományos név
Sturnus roseus
Angol név
Rosy Starling
EURING-kód
15840
HURING-kód
STUROS

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Seregélyfélék
Sturnidae

Testméretek

Testhossz (cm)
21-22
Szárny fesztávolság (cm)
37-40
Hím tömege (g)
67-88
Tojó tömege (g)
67-88

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
50 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Magyarországon inváziós években jelenik meg rendszerint májusban, júniusban. Ilyenkor költése is előfordulhat. Többnyire seregélycsapatokkal vegyülve mozog. Elsősorban sáskákkal és más egyenesszárnyúakkal táplálkozik, valamint elfogyasztja a pókokat, bogarakat és a bagolylepkék hernyóit is. Vonuló, legjelentősebb telelőterülete India, de a Közel-Keleten és Észak-Afrika partvonalán is előfordul telente. Magyarországra május második felében érkezik.

Élőhelye, költése:

Elterjedési területe Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övében húzódik, invázió idején azonban nagy tömegben jelenik meg szokásos költőhelyeitől északnyugatra, így Közép-Európában is. A száraz sztyeppeket, félsivatagokat, a gyér növényzetű síkvidékeket kedveli, de hegyvidéken is költ. A sziklás, köves talajú területeken üregekben fészkel, esetenként szőlőben, gyümölcsösökben is megtelepszik. Nálunk általában épületekben és romokban talál fészkelőhelyet, elsősorban az Alföldön. Telepesen költ. A fészek fűcsomókból, szénából, szalmából, levelekből áll, amit tollal, szőrrel, papír- és rongydarabkákkal bélel. A fészeképítésben a tojó és a hím is részt vesz, az 5-6 tojáson azonban csak a tojó kotlik.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai előfordulás

Státusz: alkalmi fészkelő

Előfordulási időszak: május-augusztus hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Gyűrűzéskor kézben tartott madár

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Pásztormadár. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sturos Letöltés dátuma: 2019-04-19