Karvalyposzáta

sylnis
Leírás és életmód

Legnagyobb poszátafélénk, mely Magyarországon széles körben elterjedt, de sehol sem gyakori. Nevét jellegzetes keresztsávos mell- és hasmintázatáról kapta. Hazánkban sokszor a tövisszúró gébiccsel azonos élőhelyen fordul elő. Nem ritka az sem, hogy azonos bokron fészkelnek. Elsősorban rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de esetenként gyümölcsök, főként a fekete bodza bogyói is megtalálhatóak étlapján. Szeptemberben vonul el kelet-afrikai telelőhelyére.

Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjed hatalmas kiterjedésű élőhelye. Évente csak egyszer költ, de az elpusztult fészekaljat pótköltéssel pótolja. A tavaszi vonulás után a költőhelyre érve a hímek revírt foglalnak, melyet kiemelkedő pontokon énekelve és jellegzetes nászrepüléssel jeleznek. Ilyenkor a madár egy magasabb ágról felrepülve, majd alázuhanva hallatja lágy, sokszor rigóra emlékeztető énekét. Fészke a többi poszátáéhoz hasonló és alacsonyan épül. A fészeképítésben a tojó aktívabb. Egy átlagos fészekalj 5 tojásból áll, a kotlásban a hím olykor besegít a tojónak.


Kifejlett karvalyposzáta


Fiatal karvalyposzáta

Elterjedés és állományváltozás

Hazai előfordulás

 

 

Állományváltozás

 

Információk a grafikon helyes értelmezéséhez:  

MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >> 

Madárgyűrűzési adatok

 

 

 

Média

Karvalyposzáta hajnali éneke (Videó: Orbán Zoltán).

Karvalyposzáta a Zemplénben (Videó: Orbán Zoltán).