Piroslábú cankó
Piroslábú cankó

Nevek és kódok

Magyar név
Piroslábú cankó
Tudományos név
Tringa totanus
Angol név
Common Redshank
EURING-kód
05460
HURING-kód
TRITOT

Rendszertan

Rend
Lilealakúak
Charadriiformes
Család
Szalonkafélék
Scolopacidae

Testméretek

Testhossz (cm)
27-29
Szárny fesztávolság (cm)
59-66
Hím tömege (g)
85-130
Tojó tömege (g)
100-150

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
250 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
VU – Sebezhető (Vulnerable)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék, AEWA

Leírás és életmód 

Hazai szikes rétjeink, mocsárrétjeink egyetlen fészkelő cankófaja. A megtelepedésére alkalmas nedves élőhelyek kiszáradása, lecsapolása, nem megfelelő mértékű legeltetése okozza a faj visszaszorulását. Tavasszal és ősszel gyakori átvonuló, a hazai fészkelők sokszor már júliusban elhagyják az országot. A telet a mediterrán térségben, kisebb számban Afrikában töltik.

Élőhelye, költése:

Öt alfaja Eurázsia jelentős részén előfordul. Hazánkban főleg az alföldi szikeseken, vizenyős réteken, legelőkön fészkel, sokszor bíbicek és nagy godák társaságában. Fészkét zsombékra építi növényi anyagokból, lehetőleg sekély víz által körülvett lokális magaslaton. Fészekalja 4 tojásból áll, a kotlási idő 23 nap. A fészekhagyó fiókákat a szülők a növényzet között, tocsogós területeken nevelik. A fiatalok 25-35 naposan már röpképesek. Táplálékát is tocsogós területeken szerzi, főleg rovarokat, apró rákokat és férgeket fogyaszt.


Kifejlett piroslábú cankó


Téli tollazatú piroslábú cankó


Fiatal piroslábú cankó

 

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 400 - 1 000 párra tehető (2000-2012), s ingadozó trendet mutat (2000-2012).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak: március-október hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési időszakra vonatkozóan a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország madarai: Piroslábú cankó. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-tritot Letöltés dátuma: 2019-06-17