Megszülettek a rákosi viperák

22 anyától 186 élő és 6 halott rákosi vipera született 2017-ben a Rákosivipera-védelmi Központban.

Rákosi vipera (Fotó: Orbán Zoltán)

A 2016-őszén párba állított 30 anya közül 8 nőstény az idén nem fialt. Az idei szülések meglepő gyors egymásutánságot mutattak. Az első anya július 28-án hozta világra az utódokat, míg az utolsó szülés augusztus 14-én volt, szemben pl. a 2016-os évvel, amikor augusztus 1-től 24-ig, vagy pl. 2014-el, amikor augusztus 4-től szeptember 3-ig húzódtak el a fialások. Ez a gyorsaság valószínűsíthetően a kora-nyári kánikulai melegeknek volt köszönhető.

A születés pillanatai (Fotó: Halpern Bálint)

A születések számában jelentős szórás mutatkozott. Az egy anyától született legtöbb élő utód 14 kis vipera volt, amelyek egy 2009-ben vadonbefogott – vagyis ma 10-11 éves – anyától születtek, míg a legkevesebb utódot (2), egy 5 éves anya hozta a világra. Megjegyzendő, hogy egy öt éves állattól ez nagyon kevés. Oka valószínűleg abban keresendő, hogy a 2012-es születésű állatok táplálása nem volt teljesen kielégítő, mert a 2013-as évben a tücsökmennyiség alatta maradt a korábbi évekének, s e miatt erősen visszamaradtak a fejlődésben.

Az újszülött viperák általában 130-140 mm hosszúak voltak, s a súlyuk 2-3 gramm közötti. Néhány állatnak a súlya 2 gramm alatti maradt, a tapasztalatok szerint ezek nem érik meg a tavaszt. Minden kis viperáról elkészítettük a szokásos fotókat, a későbbi beazonosításhoz, felvettük a biometriai adataikat, majd húszasával elhelyeztük őket a szabadtéri terráriumban. Idén jelentősen több hím született 108, míg nőstényünk csak 78 lett. A tenyésztés megkezdése, vagyis 2004 óta a mai napig 2624 kis rákosi vipera látta meg a napvilágot a központban.

Biometriai adatok felvétele (Fotó: Göcző Gabriella)

Hat halvaszületésünk volt, ami azt jelenti, hogy az újszülött valamilyen oknál fogva nem tudja átszakítani a burkot, amiben világra jön. A 186 élő rákosi viperából 11 állat nem vedlett le megfelelően, ilyenkor egy rövid áztatással lesegítjük róluk az első bőrt. Két állat erősen kidülledő szemmel született, ennek oka a felgyülemlő csarnokvíz. Ezek az állatok a tapasztalatok szerint nem érik meg a telet. Oka valamiféle genetikai rendellenesség, ami mögött beltenyésztettségi ok is meghúzódhat, így ennek vizsgálata folyamatban van.

 


Péchy Tamás

 

Kapcsolódó hírek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) egy olcsó és egyszerű megelőző módszert – a potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok figyelmébe (Fotók: Orbán Zoltán)

Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba. Olyan helyekre, ahol éppen ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat, vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja.

Az Oculudentavis valószínűleg apró rovarokkal táplálkozott (illusztráció: Han Zhixin)

Egy kínai, amerikai és kanadai kutatókból álló kutatócsoport azt állítja, hogy megtalálta a világ eddigi legkisebb méretű dinoszauruszát. Az őslényt az egyik kutató a legfurcsább leletként írta le, amivel valaha találkozott.

Csatlakozz te is a Föld Órájához! Ahogy minden évben, úgy idén is lesz Föld Órája! A világ legnagyobb önkéntes akciója keretében most arra kérünk mindenkit, hogy március 28-ától egy – vagy akár több – vállalással álljon ki a természet és a fenntarthatóság mellett.