Mi legyen 2016 év madara? - lakossági szavazás a "láthatatlan tyúkok" közül

A 2016 év madara lakossági szavazásra ajánlott három madárfajjal hazánk legértékesebb nyílt, elsősorban sík vidéki élőhelyei védelmének fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet.

Fürj, haris, ugartyúk (Grafika: Kókay Szabolcs)

 

Az "Év madara program"

Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van.

Tisztában vagyunk azzal, hogy minden véges számú lehetőséget tartalmazó választás egyben korlátozó is. Tudjuk, hogy az év madarának ajánlott fajoknál valószínűleg mindenki tudna "jobbat", a szívének kedvesebbet jelölni. Az MME részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg.

A szavazás azért a megelőző év közepén történik, hogy a döntést követően legyen időnk előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-re.

Reméljük, a most választható három fajról összeállított rövid ismertetőt elolvasva, átgondolva szavazatuk leadásával sokan foglalnak állást arról, hogy - Melyik legyen 2016 év madara?

 

Meddig lehet szavazni?

A július 27. 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj elnyeri a 2016. év madara címet. Az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését.

A szavazófelület a cikk végén, valamint a kezdőoldal jobb oldali sávjában található.

Egy IP címről csak egy szavazat adható. Ha már leadta a szavazatát, a szavazófelületen az aktuális eredmények jelennek meg.

Előfordulhat, hogy a különböző böngészőkben nem jelenik meg sem a szavazófelület, sem az eredményjelző annak ellenére,hogy ön még nem szavazott. Ez esetben azt javasoljuk, hogy váltson át egy másik böngészőre (általából Mozilla-ról Chrome-ra érdemes váltani), és ott próbálkozzon.

 

Miért "láthatatlan tyúkok"?

Színezetét és viselkedését tekintve a fürj, a haris és az ugartyúk is hasonló, tyúkszerű megjelenésű. Földszínekből álló álcázó mintás tollazatot viselnek, talajlakó, rejtőzködő életmódjuk miatt pedig ritkán kerülnek szem elé. Ennek ellenére nem közeli rokonai egymásnak, egyedül a fürj tartozik a tyúkalakúak közé, a haris darualakú, az ugartyúk pedig lilealakú - a címben szereplő „láthatatlan tyúkok” megjelölés ezért került idézőjelbe.

A 2016 év madara szavazás a MorningShow 2015. július 9-ei műsorában.
A 2016 év madara szavazás a MorningShow 2015. július 9-ei műsorában. A felvétel
a képre kattintva érhető el (Forrás: morningshow.hu).

 

A természetkímélő agrárgazdálkodás nagykövet fajai

Mivel ez a három faj a legeltetett gyepek, rétek és kaszálók mellett a szántókon is fészkel és táplálkozik, a védelmükben alkalmazható és alkalmazandó megoldások:

  • az élőhelytípusnak megfelelő legelőállat-állománnyal végzett legeltetés;
  • madár- és apróvadbarát kaszálás (pl.: útvonalválasztás, kaszálási magasság, vadriasztólánc használata);
  • füves mezsgyeszegélyek meghagyása;
  • búvósávokat meghagyó kaszálás;
  • rovartelelő bakhátak kialakítása;
  • a szántókkal körülvett, növénytermesztésre nem alkalmas nedves laposok megőrzése

az ezeken az élőhelytípusokon előforduló állat- és növényfajok sokaságának megmaradására, a biológiai sokféleségre is kedvezően hat.

 

Fürj

Ez az alig ökölnyi tyúkalakú, ezen belül a fácánfélék közé tartozó védett madárka áprilisban érkezik vissza az afrikai telelőterületekről. Állománya az 1980-as években erősen lecsökkent, azóta lassan, de országosan nem kiegyenlítetten emelkedik. Hosszú távú vonulóként a fürjre is negatívan hatnak az időjárási szélsőségek, a Szahara déli peremén húzódó Száhel-övezet táplálékhiányos éveinek gyakoribbá válása, valamint a Földközi-tenger észak-afrikai és dél-európai országaiban ma is dívó, nagyüzemi méreteket elérő madárbefogás és -lelövés.  


Fürj (Forrás: YouTube).

 

Bár a fürj a szárazabb talajú, magasabb füvű réteken és a haszonnövény-kultúrákban is bujkáló, rejtett életmódot folytat, jellegzetes „pitypalaty-pitypalaty” hangja messziről árulkodik jelenlétéről. Ezért a faj megfigyelésére remek madarásztúrák szervezhetőek országszerte.

 

Haris

A recsegő hangot hallató haris (a faj latin tudományos neve is a hangutánzó Crex crex) nemcsak a sík vidéki, de a dombvidéki és előhegységi üde, magas füvű rétek védett madara. Ez, valamint hosszú távú vonuló viselkedésük fokozottan veszélyeztetetté teszik a fajt: a gépi kaszálás egész fészekaljakat pusztít el, a mediterrán régió kíméletlen madárvadászata (csak Egyiptomban évi 9-14 ezer harist lőnek le és ejtenek hálóval csapdába) pedig a vonuló egyedeket ritkítja folyamatosan.


Haris (Forrás: YouTube).

 

A faj érdekessége, hogy elsősorban szürkületkor és éjszaka „énekel”, amikor a jellegzetes recsegő hang a hidegebb, sűrűbb (különösen talajközelben) levegőben messzebb terjed. A faj megismerésére - akár fülemülék éjszakája programmal összevonva - izgalmas túrák szervezhetőek országszerte.

 

Ugartyúk

Nevével ellentétben ez a madár nem a tyúkokkal, hanem a lilékkel áll közelebbi rokonságban. Elsősorban a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl gyepeinek és szikpadkás pusztáinak madara, de alkalmilag erdőtelepítések kopárain és mezőgazdasági területeken is fészkel. Az ugartyúk a madárvilág mozdulatlanságművész-madara. Álcázó mintás tollazatában bízva többnyire takarás nélkül álldogál vagy üldögél a nyílt területeken. Ha mozognia kell, ezt szaggatott fejmozgással, illetve nyújtott testtel szaladva teszi.


Ugartyúk a Hortobágyon (Videó: Szilágyi Attila).


Ugartyúk (Forrás: YouTube).

 

Elsősorban az esti és a hajnali szürkületben, illetve teliholdas éjszakákon aktív. Sötétben is jól lát, bagolyszerűen hatalmas, sárga szemei segítik rovarokból, bogarakból, apró gerincesekből álló táplálékának megkeresésében, melyekért a rögöket is felforgatja. Vonuló, a telet Észak- és Közép-Afrika félsivatagos és szavannaterületein tölti.


Orbán Zoltán

 

 

Kapcsolódó hírek

A kutatás egyik fejlesztési eredménye és egyben központi eszköze a 0,6 g tömegű geolokátor, ami már fecske méretű madarakra is felszerelhető (Fotó: Nagy Károly).

Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja a világon elsőként alkalmazott sikeresen kistömegű, mindössze 0,6 g-os geolokátort két hazai fecskefaj esetében a vonulási és telelési terület megismerésére.

2016-ban meghirdetett felhívásunkra 17 helyi csoportunk pályázott és 13 megyében végeztek bagolyvédelmi tevékenységet. A megvalósítás során 196 db odú került ki több bagolyfajnak, sok száz odú került ellenőrzésre, amely sok hasznos adatot szolgáltatott. Többek között Madáratlasz Programunk (MAP) adatbázisa is rengeteg megfigyeléssel gazdagodott.

Tengelicek kedvelt etetője negyedik emeleti erkélyen, PC-kamerával is felszerelve (Fotó: Orbán Zoltán).

A tengelic nem csak 2017 év madara, de tetszetős megjelenésének és hangjának köszönhetően az etetők egyik legkedveltebb, leginkább várt látogatója is. Cikkünkben azt mutatjuk be, miként lehet a tengeliccsapatokat az etetőre vonzani és ott akár centiméterekről megfigyelni.