Mi legyen 2020 év madara? - lakossági szavazás

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek. E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók a 2020-as év madara jelöltjei, amelyeket a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyeztet. Szavazzon kedvencére!

uráli bagoly, füleskuvik, erdei  fulesbagoly (fotó: Szilágyi Attila)

Az "Év madara program"

Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Tisztában vagyunk azzal, hogy minden véges számú lehetőséget tartalmazó választás egyben korlátozó is. Tudjuk, hogy az év madarának ajánlott fajoknál valószínűleg mindenki tudna "jobbat", a szívének kedvesebbet jelölni. Az MME részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg.

A szavazás azért a megelőző év közepén történik, hogy a döntést követően legyen időnk előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-re.

Meddig lehet szavazni?

A 2019. július 25. 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj elnyeri a 2020 év madara címet. Az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését.

A szavazófelület a cikk végén, az "SZAVAZÁS" fejezetcím alatt található.

Erdei fülesbagoly

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit.  Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is.

Hazai fészkelő-állománya 6 500 - 12 000 párra tehető (1995-2002), az országos állományváltozás trendje nem ismert (2000-2012, nincs elegendő adat).
Státusz: rendszeres fészkelő
Előfordulási időszak: állandó
Európai trendje nem ismert
Európai állománya 609 000-1 550 000  egyed

Veszélyeztető tényezők:
-    a fiókákra számos ragadozó jelent veszélyt (róka, nyest, héja és egerészölyv)
-    közúti ütközések
-    erdőgazdálkodás

Uráli bagoly

Elterjedt a hideg- és mérsékelt égövi Eurázsiában Szahalintól és Japántól Skandináviáig és a Kárpát-medencéig. Elterjedésének határai északon nagyjából a 65. szélességi fokot, délen nagyjából a tajga déli határát követik. A zárt, öreg erdőket kedveli. Elfoglalja a ragadozó madarak gallyfészkeit, valamint kettétört odvas fák üregében költ természetes körülmények között. Évente egy fészekaljat nevel, amely általában 3-4 tojásból áll. Főként kisemlősökkel táplálkozik, de elfogyasztja a madarakat, kétéltűeket és a nagyobb rovarokat is.

Trendje Európában növekvő
Európai állománya 99 900-286 000 egyed
Hazai fészkelő-állománya 160 - 260 párra tehető (2008-2012), s ingadozó trendet mutat (2000-2012).
Státusz hazánkban: rendszeres fészkelő
Előfordulási időszak hazánkban: állandó

Veszélyeztető tényezők:
-    erdőgazdálkodás

Füleskuvik

Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Hazánkban a felhagyott gyümölcsösökben, szőlőkben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban költ. Odúlakó faj, előszeretettel foglalja el a szalakótáknak kihelyezett „D” típusú odúkat. Az egyetlen nálunk költő bagolyfaj, amely vonuló. A telet Afrikában tölti. Hazánkba április második felében érkezik vissza, és szeptember elejére az állomány döntő többsége már el is vonul. Költési időben tápláléka rovarokból áll. Mivel a rovarok száma erősen befolyásolja a költési sikert és a fészekalj nagyságát, ezért a növényvédő szerek használatának csökkentésével, valamint mesterséges költőodúk kihelyezésével növelhetjük az állományt.

Európai trendje ismeretlen
Európai állománya: 463 000-785 000 egyed
Hazai fészkelő-állománya 300 - 600 párra tehető (2008-2012) és stabilnak mondható (2000-2012).
Státusz hazánkban: rendszeres fészkelő
Előfordulási időszak hazánkban: április-szeptember hónapokban

Veszélyeztető tényezők:
-    mezőgazdaságban használt vegyszerek

Szavazás

Kapcsolódó hírek

Az Egyesült Királyságban jelenleg kevesebb, mint 50 nagy goda pár van. Többségük két helyen, a Nene és az Ouse Wash területén, a lápvidéken költ. (Fotó: https://rspb.org.uk)

Az RSPB Természetvédelmi Kutatóközpontban mintegy 60 teljes munkaidőben dolgozó kutató foglalkozik a világ fajvédelmi problémáival. A kutatócsoport a gázlómadarakat fenyegető veszélyekre koncentrál és a „Nagy goda Projekt” az egyik ilyen nagy jelentőségű projekt lesz az elkövetkezendő években.

Börzsönyi szalamandra-túránk résztvevői

A nyár beköszöntével kicsit összefoglalnánk az "Év kétéltűje - a foltos szalamandra - 2019" kampányunk első félévét - talán egy kicsit a dicsekvés és nem titkoltan a hasonló rendezvények szervezésére buzdítás szándékával.

„Mária”, a jeladós darázsölyv 2018-2019-es vonulási útvonala

2019. május 20-án érkezett vissza költőhelyére, a befogás helyétől néhány kilométerre a 2018. augusztus 9-én, Baja közelében jeladóval felszerelt darázsölyv.