![]() | ![]() | ![]() |
Legfrissebb híreink
A kígyók arisztokratája – kisfilm a rákosi viperáról
2010. március 11.
A Duna TV 'Talpalattnyi Zöld' című műsorában lesz a premiere a rákosi vipera programról szóló kisfilmnek március 13-án, szombaton, 17.00-kor. A film a ...
Eye of Nature - Van hozzá képed?
2010. március 11.
Létrejött az Eye of Nature, a „Természet szeme” nevet viselő fájlmegosztó és közösségépítő weboldal. Fő célja az igényes és tartalmas természetfotósok ...
Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!
2010. március 10.
Az MME Monitoring Központ Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos adatgyűjtő programra is épülő most elkészült elemzése szerint 1999-2009 között ...
Macskabagoly fiókákat figyeltek meg Budapesten
2010. március 9.
A napokban érkezett a bejelentés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület központjába, mely szerint az I. kerületben már tollas bagolyfiókák vannak. ...
Tokajban jártunk a májusi partifecske napi hajós túra első előkészítő találkozóján
2010. március 5.
A 2010-es fecskevédelmi évben a Fecskefigyelő eseményekkel, új elemekkel, bővül az MME közösségi program kínálata. Ez egyik izgalmas fecskés eseményünk ...
Énekesmadár odútelep takarítására várjuk a madárbarátokat március 7-én!
2010. március 5.
Az MME Bükki helyi csoportja az egri érsekkerti énekesmadár odútelep odúinak karbantartására (tisztítás, javítás, megerősítés) hív minden madárbarátot ...
Klubnapi program Pécsett
2010. március 5.
A Pécsi helyi Csoport klubnapot tart 2010. március 9-én Pécsett, ahol egy madárgyűrűző mesél majd a Duna-deltában szerzett élményeiről az érdeklődőknek.
...
Fecskéink "szuper hímekből" álló első előőrsei hazaindultak a homok és a víz sivatagán keresztül
2010. március 3.
Annak ellenére, hogy a fecskéink többsége április második és május első felében érkezik haza, a legkorábban érkező "szuper hímek" első példányai ...
A most kihelyezett odúkkal még segíthetjük az első költést
2010. március 3.
A fészekanyag behordásával napokon belül kezdetét veszi leggyakoribb odúköltő énekesmadaraink - a cinegék és verebek - költési időszaka, ezért aki szeretné ...
Tavaszi madárgyűrűzés Sumonyban
2010. március 3.
Február 28-tól kezdve április 26-ig ismét folyamatosan működik a Sumonyi Madárgyűrűző Állomáson az aktuális madárgyűrűző tábor. Alapvető cél ...
Közel 20 000 érdeklődő volt a Miskolci Kocsonyafesztivál zöld sátrában!
2010. március 3.
Az idén 10. születésnapját ünneplő Miskolci Kocsonyafesztivál immáron harmadik alkalommal várta látogatóit a „zöldeknek, a zöld szemléletnek” ...
Két rákosi viperát telepített vissza természetes élőhelyére Sólyom László köztársasági elnök a Látóhegyen
2010. március 2.
Sólyom László ezzel a túrával zárta a 2007 januárjában kezdett országjáró sorozatát. A Látogatóközpontban megtekintette a készülő új épületeket, ...
Törpekuvikok az Aggteleki - karszton
2010. március 2.
Egy ritka bagolyfaj példányát figyelték meg február 27-én az Aggteleki-karszton, a nemzeti park területén. A közelben túrázó madarászok az esti órákban ...
MadármentésKevés annyira érzékeny természetvédelmi kérdés van ma Magyarországon, mint a 90%-ot meghaladó arányban védett vagy fokozottan védett madaraink sérült vagy fióka korú egyedeinek mentése. A védett madarak köztulajdont képeznek, melynek védelméről, megtartásáról a polgárok adó befizetéseiből a mindenkori kormányzatnak kell gondoskodnia.
A sérült és elárvult madarak problémája Az ideális állapot Ideális körülmények között az ország minden régiójában működne legalább egy védettmadár-mentő központ, ahol az orvosi és gondozói stáb mellett a mentőszolgálathoz hasonlóan szállító autók és madár befogó szakszemélyzet tudna reagálni a beérkező hívásokra a hét minden napján, éjjel és nappal. Finanszírozási szempontból messze nem a madármentő központok gyógyászati működtetése, hanem a szállítás a legdrágább! Egy-egy ilyen központ maximum 100 km sugarú körön belülről lehet képes viszonylag gyorsan, néhány óra alatt begyűjteni a bejelentőktől a sérül madarakat. A problémára teljes megoldást jelentő heti hét napos, napi legalább 12 órás ügyeleti rendszerrel számolva egy-egy madármentő központba legalább két szállító autóra és egy-egy sofőrre lenne szükség. Csak az autók beszerzési, üzemanyag és javítási, a sofőrök bér és járulék költsége egy-egy központ beindítási évében 13 millió Ft körül lenne. Ha ehhez hozzávesszük az orvosi, asszisztensi és állatgondozói stáb bér és járulék, a gyógyászati eszközök és berendezések, a gyógyszerek beszerzési, az állatok takarmányozási, és a központ építési és fenntartási (világítás, fűtés, telekommunikáció, karbantartás, takarítás stb.) költségeit az érvényben lévő állat- és természetvédelmi, humán és állategészségügyi és egyéb jogszabályok tükrében, akkor egy ilyen központ felépítése és felszerelése legalább 60-80 millió Ft-ba kerül, amihez minden évben hozzá kell tenni legalább 15-20 millió Ft rezsi és bér költséget is. A problémára valóban megoldást jelentő rendszerben országosan legalább öt ilyen központtal számolva minimum fél milliárd Ft kezdő, majd évi 100 millió Ft működtetési költséggel kellene számolni. Azt, hogy ez sok vagy kevés, a kérdésben érintett minden szereplő a maga érdekei szerint dönti el. Az állatokért aggódók, a madárvédők szerint ez egy olyan gazdag madárvilággal rendelkező országban, mint Magyarország nem lehetne drága, hiszen sok olyan fokozottan védett madárfajunk van, melynek jelentős európai uniós állományai nálunk élnek.
A madármentés helyzete Magyarországon
Mit tehetünk? Amint láttuk, ebben az ideálisnak messze nem mondható helyzetben az egyén szerepe óriási, egyéni áldozatvállalásunk az első és legfontosabb lépés a madarak megmentésében. Azonban nagyon fontos, hogy tisztában legyünk néhány alapvető fogással és szemponttal, hogy a madarak és saját magunk védelme érdekében valóban jót és jól cselekedjünk. Ebben segítenek madármentéssel foglalkozó oldalaink: Sérült madarat találtam! - Mit tegyek? >> Hova vihetjük a talált madarat? A madarakat befogadó intézmények néhány kivételes esetet nem számítva nem tudnak kimenni az állatokért, korlátozott anyagi lehetőségeik miatt csak akkor tudnak segíteni, ha a madarak már hozzájuk kerültek! Ezért a legjobb megoldás, ha felhívjuk a legközelebbi madármentő állomást vagy állatkertet, majd mi magunk visszük be a madarat. Az alábbi linkek segítik a tájékozódást, de a tudakozó 198-as számán is megkérdezhetjük a szervezet aktuális telefonszámát és címét: Hortobágyi Madárkórház Alapítvány Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górés tanyai madármentő állomás MME Fenékpusztai madárgyűrűző és madármentő állomás
Ne felejtsük el, hogy ha nem közszolgálatot ellátó, ingyenes madármentő állomásra vagy állatkertbe, hanem állatorvoshoz visszük a madarat, a kezelés költségét - ami akár több tízezer Ft is lehet - nekünk kell kifizetnünk! Hol jelenthetjük be a talált madarat elszállításra? Magyarország egész területe valamelyik nemzeti park igazgatóság illetékességi területébe tartozik. Ha mi magunk nem tudjuk a talált madarat eljuttatni a legközelebbi madármentő állomásra, vegyük fel a kapcsolatot az illetékes nemzeti park természetvédelmi osztályával vagy közvetlenül a tájvédelmi körzet őrével, ahol bejelenthetést tehetünk. Az alábbi link segítik a tájékozódást a hazai nemzeti parkokról, de a tudakozó 198-as számán is megkérdezhetjük a szervezet aktuális telefonszámát és címét:
Egyéni és céges adományozás >> Köszönjük!
|












