A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal az Év hüllője / Év kétéltűje (évenként váltakozva) program 2012-ben, melyet az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya koordinál, majd 2023-ban az MME Lepkevédelmi Szakosztálya elindította az "Év lepkéje" programot is.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal az Év hüllője / Év kétéltűje (évenként váltakozva) program 2012-ben, melyet az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya koordinál, majd 2023-ban az MME Lepkevédelmi Szakosztálya elindította az "Év lepkéje" programot is.
Cikkünkben kitérünk az év fája bemutatására is.
Bár az év fája mozgalmat nem az MME jegyzi, ugyanakkor a hazai természetvédelem és tudományos ismeretterjesztés egyik legismertebb jeles napja, a „Madarak és fák napja” miatt a téma tevékenységünkkel szervesen kapcsolódik. Az év fája programot az Országos Erdészeti Egyesület indította 1996-ban, 2013 óta a közönség internetes szavazással, három jelölt közül választhatja ki a nyertest.
A kerecsensólyom (Falco cherrug) ölyv nagyságú, de karcsú ragadozómadár. Kitárt szárnyainak fesztávja az egy métert is meghaladja, ezzel a sólymok között nagytestűnek számít. Ahogy az a ragadozómadaraknál gyakori, a tojók ennél a fajnál is nagyobbak a hímeknél, tömegük az egy kilogrammot is meghaladhatja. A fiatal madarak barnás színezetűek, lábuk és viaszhártyájuk kékesszürke. Az idősebbek feje és melle egészen fehér is lehet – a has felé sűrűsödő, csepp alakú sötét pettyekkel – lábuk és viaszhártyájuk pedig sárga.
A kerecsensólyom hazai becsült állománya 180-200 pár, a védelmi programnak köszönhetően stabil. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint. Hazánkban régebben főként sziklapárkányokon költött, ma nagyrészt nyílt agrárterületeken, más madarak fészkét foglalja el, vagy mesterséges költőládákban fészkel. Fészekalja 2-4 tojásból áll, amelyekből a fiókák 32-33 nap alatt kelnek, majd 42-45 naposan repülnek ki. A tojó kezdetben a fiókákat őrzi, csak a hím vadászik.
A kerecsensólymok elsősorban ürgékkel, más kisemlősökkel, madarakkal táplálkoznak. Magyarországon általában február és november között figyelhetők meg, a telet Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában töltik, de az öreg párok egész évben itthon maradhatnak. Nászrepülésük korán, már februárban elkezdődik.
Az 50 forintos érmén a kerecsensólyom szerepel, egyes néprajzi kutatások szerint a mondáinkban, meséinkben szereplő turulmadarat is róla mintázták. A kerecsensólyom elterjedésének nyugati határát éppen a Kárpát-medencében éri el, a nálunk élő ún. szegélypopuláció védelme így kiemelten fontos, nemzetközi jelentőségű feladat. Korábban a fészkek kifosztása is veszélyeztette, a fiókákat solymászatra nevelték, ezért szükségessé vált a fészkek őrzése. Ma leginkább az áramütés veszélyezteti. Megvédhetjük a magasfeszültségű oszlopok, vezetékek szigetelésével, élőhelyének védelmével.
További információ:
https://mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falche
https://mme.hu/hirek/2024/01/01/2024_ev_madara_kerecsensolyom
A kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) a legnagyobb testű kígyónk, hossza elérheti a 2 métert is. Teste karcsú, erőteljes, alapszíne általában dióbarna. Nevét arról kapta, hogy sarokba szorítva támad, azonban harapása emberre nem veszélyes. Hazánkban elszigetelt populációkban fordul elő, igazoltan a Villányi-hegység és a Budai-hegység mészkő- és dolomit sziklagyepeiben, valamint a Duna mentén, löszös élőhelyeken.
Elsősorban kisebb gerincesekkel táplálkozik: gyíkokkal, rágcsálókkal, énekesmadarakkal, a kisebb példányok esetenként gerincteleneket is zsákmányolnak. A kaszpi haragossikló nappali életmódot folytat, a reggeli órákban búvóhelye (sziklapárkányok, üregek) környékén napozik, gyakran kúszik fel bokrokra is táplálékot keresni. Tojásokkal szaporodik, a telet hibernált állapotban tölti. A nőstény évente egyszer 5-12, pergamenszerű héjjal borított tojást rak, többnyire valamilyen párás és egyenletes hőmérsékletű helyre, például sziklahasadékokba, rágcsálójáratokba, nagyobb kövek vagy farönkök alá. A kis siklók augusztus második felében vagy szeptemberben kelnek ki.
Főként élőhelyének pusztulása veszélyezteti, fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.
További információ:
https://mme.hu/keteltuek-es-hullok/kaszpi-haragossiklo
A közönséges medvelepke (Arctia caja) magyar nevével ellentétben mára erősen megritkult, de egyelőre nem védett. Éjszaka aktív, kifejlett egyedeivel július-augusztus folyamán találkozhatunk. Párzás után petéit a nőstény lágyszárúakra rakja, a petékből kikelő hernyók áttelelnek, és a következő évben bábozódnak be.
Elülső pár szárnyának barnás alapszínen megjelenő márványos mintázata rejtő-, hátulsó szárnyainak narancssárga alapszínen megjelenő kékfoltos mintázata riasztó színezet. Hátulsó szárnyait veszély esetén villantja ki, valamint a hernyó a táplálkozása során elfogyasztott növényekből a gerincesek számára kellemetlen ízű, irritációt okozó anyagokat választ ki. Ezen felül a kifejlett egyed ragadozók (pl. denevérek) megtévesztésére cincogó hangot is képes kiadni.
További információ:
https://mme.hu/hirek/2024/01/01/2024_ev_lepkeje_kozonseges_medvelepke
A közönséges bükk (Fagus sylvatica) középhegységeink magasabb régióiban, hűvös klímájú szurdokaiban nő, kb. 40 méter magasra. Törzse többnyire egyenes, lombkoronája szabadon állva szabályos félgömbbé fejlődik. Kérge szürke, sima, a jellegzetes „kínai bajusz” mintázat jól megfigyelhető rajta. Ez tulajdonképpen az elszáradt és leesett ágak benövési helyén keletkező kéregredő.
Gyökérzete sekély, tányér alakú. Levélrügyei hosszúkásak, levelei egyszerűek, tagolatlanok, tojásdadok, fiatalon pillás szélűek, ősszel jellegzetesen sárgára színeződnek.
A közönséges bükk tavasszal virágzik, termése makk, amely ősszel érik be. Ember számára is fogyasztható, de nyersen, nagyobb mennyiségben fejfájást okoz. Fájának felhasználása igen széleskörű, régen a faszénégetésben is kiemelkedő szerepe volt. Hazánkban elsősorban a klímaváltozás veszélyezteti.
További információ:
https://www.oee.hu/hirek/egyesuleti-hirek/a-kozonseges-bukk-az-ev-faja-2024-ben
Környezeti nevelőink kiválasztásánál mind szakmai, mind pedagógiai szempontokat figyelembe vesszük, így egy felkészült, és elkötelezett oktatói csapat segíti a gyermekek ismeretszerzését.
Budapest
"Alkalmazott környezetkutatóként végeztem a Pécsi Tudományegyetemen,
itt az MME-nél fő területem az oktatási feladatokkal kapcsolatos koordináció. Az irodai háttérmunka mellett azonban a legörömtelibb feladatban is részt vállalok: a jövő kis reménységeit ismertethetem meg a madarakkal, a természet egyik legszembetűnőbb szépségeivel, és ezen keresztül ültethetem el az ökológiai szemlélet magjait, bízva abban, hogy bennük termékeny talajra kerülve a környezetüket ismerő, tisztelő és becsülő felnőtté válnak majd."
"Egyetemi tanulmányaimat Természetvédelmi Mérnök szakon végeztem Gödöllőn. Már a gimnáziumi éveim alatt megfogott a természet és az állatok szeretete, és az egyetemi éveim alatt még jobban sikerült elmélyítenem madarász ismereteimet. A terepi madarász kirándulásokon jártam rendszeresen, odúellenőrzéseken vettem részt, madárgyűrűzéseken önkénteskedtem.
Hiszek a környezeti nevelés erejében, hiszem, hogy aki gyerek korában megismerkedik a természet körforgásával a növény - és állatvilág csodáival, annak később felnőtt korában is fontos szerepet fog játszani az életében, hétköznapi döntéseiben. Úgy gondolom, hogy Földünk és a természet védelme a legnagyobb kihívást jelenti a ma emberének.
Nagy lelkesedéssel és örömmel veszek részt oktatási munkatársként az MME munkájában."
"Biológusként végeztem, emellett biológiát és kémiát tanítottam általános- és középiskolásoknak. Több éve az MME tagja vagyok, fiatalkorom óta több szakosztály tevékenységébe is bekapcsolódtam (Varangymentő Akciócsoport, Rákosi Vipera Védelmi Program, madarásztáborok). A Budapesti Denevérvédelmi Csoport alapító tagjaként részt vettem gyerekcsoportok természetvédelmi programjainak szervezésében és lebonyolításában. Kiemelten fontosnak tartom a jövő generáció természetvédelmi oktatását, jelenleg Madarász Ovi és Madarász Suli foglalkozásokat tartok."
"Voltam már kellemetlen szagokkal (bűzökkel) foglalkozó környezetmérnök, felszín alatti vizeket védő hivatalnok és szemléletformáló természettudomány-tanár egy alternatív gimnáziumban. Újabban saját upcycling márkámat (tty műhely) építgetem. Emellett ovisokkal kalandozom a madarak izgalmas világában. Nagyon élvezem."
"Gyermekkorom óta csodálkozom a természetre. Ennek élményét szeretném eljuttatni másokhoz is! Érdeklődésem miatt nem kerülhettem el a természettudományi tanulmányokat. Majd az „emberfiókák” hívóhangja miatt a pedagógiait sem. Ez az egyik kifejlődési módja a környezeti nevelőnek. 2017 (az MME-nél 2019) óta tevékenykedem ebben az állapotban. Gyermektáborokban, kirándulásokon pedig már több mint tíz éve osztom meg tapasztalataimat."
Debrecen
"Kiskorom óta a természet szerelmese vagyok. 2016-ban lettem tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, mint érdeklődő kisgyermek, most pedig az MME egyik legfiatalabb munkatársaként írhatom rövid bemutatkozásomat. Egy álmom vált valóra ezzel! Nagyon fontosnak tartom a környezeti nevelést. Saját példám alapján is úgy gondolom, hogy a gyermekek ebben az életkorban a legfogékonyabbak, az ilyenkor kapott ismeretek, szemléletformálás, érzékenyítés később tudatosan vagy akár tudat alatt, de meghatározó része lesz az életüknek. A környezet- és természetvédelem a mindennapjaik természetes részévé válik. Célom, hogy minél több kisgyermek érdeklődését, figyelmét felkeltsem, mert a jövő az Ő, a Mi kezünkben van. Felsőfokú tanulmányaimat természetvédelmi mérnök hallgatóként a Debreceni Egyetemen végzem, mert nincs is szebb és felemelőbb annál, ha az embernek a hobbija hivatássá válik."
Veszprém
"Biológusként végeztem, emellett számos madárvédelmi és monitoring tevékenységben is részt vetem önkéntesként az évek során. Többek között a Madár Atlasz Programban, Actio Hungarica táborokban és Európai Madármegfigyelő Napok lebonyolításában. Számomra fantasztikus dolog megtapasztalni, hogy a gyerekek sokszor mennyivel nyitottabban és figyelmesebben fordulnak a természet felé, mint az idősebb korosztályok és úgy gondolom, hogy a Madarász ovi program kiváló lehetőség arra hogy minél többet segítsünk nekik megőrizni ebből a szemléletből."
