Nyílt levél az EU vezetőinek! A Közös Agrárpolitika azonnali reformjára van szükség!

2500 kutató egybehangzóan állítja: az intenzív mezőgazdálkodás elpusztítja a természetet! Európai tudományos műhelyek a Közös Agrárpolitika teljes és azonnali reformját szorgalmazzák.

 

Európa természetes élővilága az iparszerű mezőgazdálkodás terjedésével egyre látványosabban fogyatkozik. A riasztó mértékű csökkenés mára a teljes agrár-életközösséget fenyegeti: tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban éppúgy, mint a kétéltű- és hüllőfajok és az ízeltlábúak különböző csoportjaiban. Európa vezető kutatói nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a Közös Agrárpolitika (KAP) gyökeres átalakítására és a természeti értékek pusztításának megállítására.

Az Európai Parlamenthez eljutatott levélben az aláíró szervezetek mintegy 2500 európai kutató nevében állítják: a tudományos konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a biodiverzitás csökkenése közvetlenül összefügg az iparszerű mezőgazdasági termelés térhódításával. Az Unió mezőgazdaságát és annak támogatási rendszerét éppen ezért úgy kell átalakítani, hogy az ne fokozza, hanem fékezze a természeti sokféleség csökkenését és klímaváltozást.

A Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási rendszerén keresztül az adófizetők évente közel 60 milliárd eurónyi közösségi forrással járulnak hozzá EU agrárpolitikájának megvalósításához, ennek legnagyobb része ugyanakkor az intenzív és nagyüzemi gazdaságok működését támogatja. Az iparszerű mezőgazdasági modell támogatása egyértelműen hozzájárul a természeti sokféleség és az élőhelyek változatosságának csökkenéséhez, a környezeti erőforrások: a levegő, az ivóvíz víz és a talaj túlzott használatához és elszennyezéséhez, és a klímaválság elmélyítéséhez.

Európában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok populációi 1980 és 2015 közötti több mint 55%-os csökkenés mutatnak; Németországban természetvédelmi területek rovarbiomasszája 27 év alatt 76%-kal csökkent. A kutatók egyetértenek abban, hogy a drámai csökkenés egyik legfőbb oka a mezőgazdasági termelés intenzifikációja, és egyben felhívják a figyelmet, hogy Ilyen tendenciák mellett a megmaradó populációkat is jó eséllyel a kihalás veszélye fenyegeti.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei az MMM-program (Mindennapi Madaraink Monitoringja) keretében több mint ezer önkéntes felmérő segítségével 1999-óta követik nyomon a fészkelő madárállományok helyzetét a főbb hazai élőhelyeken – így az ország közel 2/3-át kitevő mezőgazdasági élőhelyeken. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása, így a KAP-források megjelenése óta hazánkban is az nyugat-európaihoz hasonló tendenciák tapasztalhatók. „A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő gyakori madárfajok 62%-ának csökkent az állománya az elmúlt másfél évtizedben, átlagosan mintegy 25%-kal. E jelentős mértékű csökkenés nem csupán a madarakat érinti, de a táplálékukat képező, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő egyéb élő szervezetek, növény- és állatfajok állományainak jelentős mértékű degradálódását is jelzi” – foglalja össze Prof. Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára, az MMM (Mindennapi Madaraink Monitoringja) program szakmai irányítója.

Halpern Bálint, az MME programvezetője és az Európai Herpetológiai Társaság Természetvédelmi Tanácsának vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU Agrárpolitikája mérhetően károsan érinti a madarakon kívül a nyílt levelet aláíró szervezetek által képviselt fajcsoportokat is: tehát a lepkéket (rovarokat), kétéltűeket-hüllőket, emlősöket. Ha komolyan gondolkodunk a természeti értékek megőrzésről (Natura 2000 Hálózat fenntartása vagy a biodiverzitás megőrzése), akkor a KAP jelentős reformjára lesz szükség, ami nem tűr halasztást.

A jelenlegi agrártámogatási rendszer áll egy sor negatív változás hátterében, amelyeket a mezőgazdasági élőhelyeken tapasztalhatunk. Ide tartozik a fontos táplálkozási és szaporodási lehetőséget adó változatos élőhelyek (pl. fasorok, nádasok, gyepek, mezsgyék) területének jelentős csökkenése, a fokozott műtrágya- és növényvédőszer-használat, valamint a nagy területeket rövid idő alatt átalakítani képes nagyteljesítményű gépek alkalmazása. Az iparszerű művelés révén kialakuló kiterjedt, homogén táblák az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli "sivatagként" funkcionálnak.

A Birdlife International oldalán megjelent nyílt levél >>itt<< olvasható (angol nyelven).

Kapcsolódó cikkek:

 

 

Kapcsolódó hírek

Az MME szóvivője, Orbán Zoltán, a Hiteles Tájékoztatásért Díj átvételét követően - jobbra mellette egykori kollégája, Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője látható (Fotó: Bodnár Katalin)

Az idei báli szezon egyik legrangosabb hazai eseményeként rendezték meg Budapesten a XVI. Jótékonysági Szóvivő Bált, ahol a Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületének (MSZE) Hiteles Tájékoztatásért Díját a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, Orbán Zoltán kapta

A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat (Fotók: Orbán Zoltán)

Miközben az elmúlt közel két évtizedben sajnos legalább megfeleződött (!) a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.

A BTO (British Trust for Ornithology) és az általa kiadott havilap, a Britsh Birds együtt immár több évtizede megválasztja az év legjobb madártani témájú könyvét. A tavalyi évben 54 versenyző közül a kék vércse ökológiájáról és megőrzéséről - a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában készült - magyar, szlovák és angol nyelven is kiadott Kék könyv (The...