Nyílt levél az EU vezetőinek! A Közös Agrárpolitika azonnali reformjára van szükség!

2500 kutató egybehangzóan állítja: az intenzív mezőgazdálkodás elpusztítja a természetet! Európai tudományos műhelyek a Közös Agrárpolitika teljes és azonnali reformját szorgalmazzák.

 

Európa természetes élővilága az iparszerű mezőgazdálkodás terjedésével egyre látványosabban fogyatkozik. A riasztó mértékű csökkenés mára a teljes agrár-életközösséget fenyegeti: tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban éppúgy, mint a kétéltű- és hüllőfajok és az ízeltlábúak különböző csoportjaiban. Európa vezető kutatói nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a Közös Agrárpolitika (KAP) gyökeres átalakítására és a természeti értékek pusztításának megállítására.

Az Európai Parlamenthez eljutatott levélben az aláíró szervezetek mintegy 2500 európai kutató nevében állítják: a tudományos konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a biodiverzitás csökkenése közvetlenül összefügg az iparszerű mezőgazdasági termelés térhódításával. Az Unió mezőgazdaságát és annak támogatási rendszerét éppen ezért úgy kell átalakítani, hogy az ne fokozza, hanem fékezze a természeti sokféleség csökkenését és klímaváltozást.

A Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási rendszerén keresztül az adófizetők évente közel 60 milliárd eurónyi közösségi forrással járulnak hozzá EU agrárpolitikájának megvalósításához, ennek legnagyobb része ugyanakkor az intenzív és nagyüzemi gazdaságok működését támogatja. Az iparszerű mezőgazdasági modell támogatása egyértelműen hozzájárul a természeti sokféleség és az élőhelyek változatosságának csökkenéséhez, a környezeti erőforrások: a levegő, az ivóvíz víz és a talaj túlzott használatához és elszennyezéséhez, és a klímaválság elmélyítéséhez.

Európában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok populációi 1980 és 2015 közötti több mint 55%-os csökkenés mutatnak; Németországban természetvédelmi területek rovarbiomasszája 27 év alatt 76%-kal csökkent. A kutatók egyetértenek abban, hogy a drámai csökkenés egyik legfőbb oka a mezőgazdasági termelés intenzifikációja, és egyben felhívják a figyelmet, hogy Ilyen tendenciák mellett a megmaradó populációkat is jó eséllyel a kihalás veszélye fenyegeti.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei az MMM-program (Mindennapi Madaraink Monitoringja) keretében több mint ezer önkéntes felmérő segítségével 1999-óta követik nyomon a fészkelő madárállományok helyzetét a főbb hazai élőhelyeken – így az ország közel 2/3-át kitevő mezőgazdasági élőhelyeken. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása, így a KAP-források megjelenése óta hazánkban is az nyugat-európaihoz hasonló tendenciák tapasztalhatók. „A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő gyakori madárfajok 62%-ának csökkent az állománya az elmúlt másfél évtizedben, átlagosan mintegy 25%-kal. E jelentős mértékű csökkenés nem csupán a madarakat érinti, de a táplálékukat képező, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő egyéb élő szervezetek, növény- és állatfajok állományainak jelentős mértékű degradálódását is jelzi” – foglalja össze Prof. Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára, az MMM (Mindennapi Madaraink Monitoringja) program szakmai irányítója.

Halpern Bálint, az MME programvezetője és az Európai Herpetológiai Társaság Természetvédelmi Tanácsának vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU Agrárpolitikája mérhetően károsan érinti a madarakon kívül a nyílt levelet aláíró szervezetek által képviselt fajcsoportokat is: tehát a lepkéket (rovarokat), kétéltűeket-hüllőket, emlősöket. Ha komolyan gondolkodunk a természeti értékek megőrzésről (Natura 2000 Hálózat fenntartása vagy a biodiverzitás megőrzése), akkor a KAP jelentős reformjára lesz szükség, ami nem tűr halasztást.

A jelenlegi agrártámogatási rendszer áll egy sor negatív változás hátterében, amelyeket a mezőgazdasági élőhelyeken tapasztalhatunk. Ide tartozik a fontos táplálkozási és szaporodási lehetőséget adó változatos élőhelyek (pl. fasorok, nádasok, gyepek, mezsgyék) területének jelentős csökkenése, a fokozott műtrágya- és növényvédőszer-használat, valamint a nagy területeket rövid idő alatt átalakítani képes nagyteljesítményű gépek alkalmazása. Az iparszerű művelés révén kialakuló kiterjedt, homogén táblák az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli "sivatagként" funkcionálnak.

A Birdlife International oldalán megjelent nyílt levél >>itt<< olvasható (angol nyelven).

Kapcsolódó cikkek:

 

 

Kapcsolódó hírek

Rákosi viperák (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával megkezdődött „A rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása a Pannon régióban (LIFE18 NAT/HU/000799)” című LIFE projekt.

Vadludak a Tatai Öreg-tavon (Fotó: Csonka Péter)

Idén immáron 19. alkalommal várjuk sok szeretettel a madárbarátokat a Tatai Öreg-tó partjára, a Tatai Vadlúd Sokadalomra. Az utóbbi években már közel húszezer látogatót is vonzó rendezvény azért egyedülálló, mert a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely kontinensünkön, amit...

Kezdő madarász képzés Székesfehérváron

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Fejér Megyei Helyi Csoportja két napos képzéseket hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, amelynek birtokában bárki sikerélményekkel vághat bele a...