KÖRNYEZETI NEVELÉS > Kezdő madarász vagyok!

Legfrissebb híreink

A kígyók arisztokratája – kisfilm a rákosi viperáról


2010. március 11.
A Duna TV 'Talpalattnyi Zöld' című műsorában lesz a premiere a rákosi vipera programról szóló kisfilmnek március 13-án, szombaton, 17.00-kor. A film a ...

Tovább »

Eye of Nature - Van hozzá képed?


2010. március 11.

Létrejött az Eye of Nature, a „Természet szeme” nevet viselő fájlmegosztó és közösségépítő weboldal. Fő célja az igényes és tartalmas természetfotósok ...

Tovább »

Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!


2010. március 10.
Az MME Monitoring Központ Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos adatgyűjtő programra is épülő most elkészült elemzése szerint 1999-2009 között ...

Tovább »

Macskabagoly fiókákat figyeltek meg Budapesten


2010. március 9.
A napokban érkezett a bejelentés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület központjába, mely szerint az I. kerületben már tollas bagolyfiókák vannak. ...

Tovább »

Tokajban jártunk a májusi partifecske napi hajós túra első előkészítő találkozóján


2010. március 5.
A 2010-es fecskevédelmi évben a Fecskefigyelő eseményekkel, új elemekkel, bővül az MME közösségi program kínálata. Ez egyik izgalmas fecskés eseményünk ...

Tovább »

Énekesmadár odútelep takarítására várjuk a madárbarátokat március 7-én!


2010. március 5.
Az MME Bükki helyi csoportja az egri érsekkerti énekesmadár odútelep odúinak karbantartására (tisztítás, javítás, megerősítés) hív minden madárbarátot ...

Tovább »

Klubnapi program Pécsett


2010. március 5.
A Pécsi helyi Csoport klubnapot tart 2010. március 9-én Pécsett, ahol egy madárgyűrűző mesél majd a Duna-deltában szerzett élményeiről az érdeklődőknek.
 ...

Tovább »

Fecskéink "szuper hímekből" álló első előőrsei hazaindultak a homok és a víz sivatagán keresztül


2010. március 3.
Annak ellenére, hogy a fecskéink többsége április második és május első felében érkezik haza, a legkorábban érkező "szuper hímek" első példányai ...

Tovább »

A most kihelyezett odúkkal még segíthetjük az első költést


2010. március 3.
A fészekanyag behordásával napokon belül kezdetét veszi leggyakoribb odúköltő énekesmadaraink - a cinegék és verebek - költési időszaka, ezért aki szeretné ...

Tovább »

Tavaszi madárgyűrűzés Sumonyban


2010. március 3.

Február 28-tól kezdve április 26-ig ismét folyamatosan működik a Sumonyi Madárgyűrűző Állomáson az aktuális madárgyűrűző tábor. Alapvető cél ...

Tovább »

Közel 20 000 érdeklődő volt a Miskolci Kocsonyafesztivál zöld sátrában!


2010. március 3.

Az idén 10. születésnapját ünneplő Miskolci Kocsonyafesztivál immáron harmadik alkalommal várta látogatóit a „zöldeknek, a zöld szemléletnek” ...

Tovább »

Két rákosi viperát telepített vissza természetes élőhelyére Sólyom László köztársasági elnök a Látóhegyen


2010. március 2.
Sólyom László ezzel a túrával zárta a 2007 januárjában kezdett országjáró sorozatát. A Látogatóközpontban megtekintette a készülő új épületeket, ...

Tovább »

Törpekuvikok az Aggteleki - karszton


2010. március 2.
Egy ritka bagolyfaj példányát figyelték meg február 27-én az Aggteleki-karszton, a nemzeti park területén. A közelben túrázó madarászok az esti órákban ...

Tovább »

Madarászni jó!

Sodró hétköznapjaink során könnyen elveszíthetjük kapcsolatunkat az élő természettel, holott a környezetünkben élő állatok és különösképpen a madarak, óvatos, de mégis kíváncsi jelenlétükkel megszínesíthetik életünket.
Csatlakozzon kirándulásainkhoz és sajátítsa el az élővilág értő megfigyelésének képességét!

 

Miért érdemes madarakat megfigyelni?
A legkönnyebb válasz erre a kérdésre az: „mert léteznek”. Mert sokan vannak, mert nagyon változatosak, mert színesek, vagy éppen, mert szokatlan formájuk van. Szinte mindenütt előfordulnak, és ennek a sokféleségnek a megismerése sokunk életre szóló szenvedélye lesz. Hobbival élni – a világ egyik nagy adománya. Ezek az emberek kevésbé unatkoznak, és könnyebben oldják meg mindennapi problémáikat.


 Parlagi sas
(Fotó: Máté Bence)
.

 

 

Egy madarász szinte bárhol és bármikor találkozhat érdeklődése tárgyával. Akár otthonában, az ablakból kipillantva, akár útban a bolt felé, vagy keresztülvágva egy parkon, egy erdei séta során, vagy akár autóvezetés közben összeakadhat egy olyan madárfajjal, amelyet addig még nem látott, vagy nem ismert fel.

Míg mások halálra unják magukat egy hosszú út során, vagy a buszra várva, addig egy madárkedvelő ember érdeklődéssel néz körül, és láthat párzásra készülő verebeket, vagy egerészölyvet, amint az éppen leszáll egy út menti karóra. Az iskolába vagy a munkahelyre menet megfigyeléseket tehet, melyekre a napi teendők alatt jól esik visszaemlékezni.

 

Ha madarászik, bizonyára többet forgat könyveket, mialatt új információkat keres. Kedvtelése gyakorlása közben pedig megismerkedhet olyan emberekkel, akiknek hasonló az érdeklődési körük, tapasztalatokat cserélhetnek, megoszthatják egymással tudásukat, csatlakozhat madarász túrákhoz, új területeket fedezhet fel.
Ráadásul az Önnél tapasztaltabb madarászoktól tanulva az idő múlásával sem enyészik el érdeklődése. Éppen ellenkezőleg: minél jobban ismeri a madarakat, annál többet akar róluk tudni.


Madártani ismeretei növekedésével mércéje egyre magasabbra kerül. Már nem elég meghatározni egy ülő madarat, felismerve jellegzetes vonásait; idővel egyre könnyebben ismeri fel a fajt egyedi, szokatlan helyzetekben, nem tipikus színekben, illetve rossz látási viszonyok között. Elhiszi, hogy egy tapasztalt terepi madarász számára elég egy pillantás egy, a mező felett köröző ragadozó madárra, hogy eldöntse, egerészölyvet, vagy rétihéját lát?


Az ennél is tapasztaltabb madarászok számára nem okoz gondot a nehezen határozható lilefélék, fiatal sirályok, vagy a ragadozó madarak azonosítása. Vannak, akik gyakorlott szemmel rendelkeznek, de még kezdők a madárhangok felismerésében.  Ők gyakorolhatják a nászének beazonosítását, a madarak hívóhangjait, míg igazi szakértőkké nem válnak a témában. Más madarászok a madárfészkek felfedezését és beazonosítását találják izgalmasnak. Ők, együttműködve az MME-vel és az illetékes nemzeti parkok igazgatóságaival, hasznos információkkal segíthetik a különböző fajokra, illetve területekre irányuló kutatómunkákat.


Kapcsolódjon be Ön is monitoring programjaink egyikébe, hogy segítsen a fajvédelmi tervek kialakításában!

Köszönet illeti azokat a lelkes, amatőr madarászokat, akik az MME Monitoring Központ felmérő programjaiba kapcsolódva segítik a szakemberek munkáját!

 

 

Hogyan kezdjek hozzá?

 Madárhatározás
(Fotó: Palatitz Péter)
.

 

 

Közhelyszerű, de igaz az a kijelentés, hogy „mindig az első lépés megtétele a legnehezebb”. Ha bárkit megkérdez arról, hogy lehet, hogy a madarászok olyan könnyen felismerik a madarakat, hogy míg az emberek általában nem tudják megkülönböztetni a seregélyt a feketerigótól, vagy a vetési varjút a dolmányos varjútól, addig egy madarász alaposan ismeri a különböző fajok karakterisztikus vonásait, rengeteg tapasztalata van az adott fajról és tudja, mit keres. Ez így igaz, de ennél sokkal több van mögötte. A „misztikus madártani tudás” nem korlátozódik a madarak jellegzetességeinek ismeretére. A felszín mögött van a lényeg: a világlátásnak egy másfajta módja. A madarász az a személy, aki nemcsak néz, hanem lát is! „Bárki megtudja ezt tenni.” – mondhatjuk csalódottan.  Ez igaz? Gyerünk hát! Tesztelje magát!


Lássunk egy házi verebet!
A házi veréb egy gyakori madár, házak környékén látható, odaszáll az etetőre és sétánk során szinte a lábunk alatt ugrál. Meg tudja mondani madárhatározó nélkül azt, hogy milyen színű a madár feje teteje? Hogy van-e fehér sáv a szárnyain? Ha igen, mennyi? Van fekete folt a torkán? Van fehér folt a szeme mögött? Milyen színű a begye? Mi a különbség a tojó és a hím házi veréb között? Egyáltalán, van közöttük különbség?
Dicséret illeti azokat, akik ezekre a kérdésekre helyes válaszokat tudtak adni, ők valóban alapos megfigyelők.  A többiek a nagy többséghez tartoznak, láthatja, hogy ez nem olyan egyszerű, mint első látásra tűnik. Gyakorlott terepi madarászok tapasztalata, hogy a madarak iránt érdeklődők közül csak nagyon kevesen tudnak helyes válaszokat adni a fenti kérdésekre. Ha levetítünk az embereknek egy képet a házi verébről - amely Európában mindenütt jelenlévő, és közönséges - és megkérdezzük, hogy látott-e már valaki ehhez hasonló madarat, a társaság egy része azt mondja, hogy ez bizonyára egy egzotikus madár, és még sohasem láttak ilyet a környezetükben.

 

Honnan ez a sok tévedés? Ez nem a madarak ismeretének hiányából, hanem egy szomorúbb tényből következik – abból, hogy az emberek többsége semmilyen figyelmet nem fordít a körülötte lévő világra. A hétköznapok során rendszerint gyors pillantásokat vetünk környezetünkre, vagy csak úgy bámulunk, ellentétben a figyelmes látással és a tudatos érzékeléssel környezetünk tárgyai iránt. A legnagyobb különbség azonban az ornitológus vagy a madarász, illetve az átlagos szemlélődő között, az a látásmódok különbözősége. Először is, az előbbiek tudatosan észlelik környezetükben a madarakat. Másodszor, amikor látják az adott fajt, például velük szemben ülni egy ágon, megpróbálják fejben megjegyezni a madár jellegzetességeinek minél több részletét. Az az igazság, hogy nem szükséges könyv nélkül ismerni az összes faj megkülönböztető jegyeit. Sokkal fontosabb az, hogy azokban a rövid pillanatokban, mielőtt a madár elrepül, felismerje, és emlékezzen a különböző színű mintázatokra, foltokra, a tollazat szerkezetére. Ezt a praktikus tudást mindenütt gyakorolhatja, akár a környező tárgyak vaktában kiválasztott darabkáin, de természetesen a legjobb a kezdetektől fogva a madarakon gyakorolni.
Ahhoz, hogy megtanuljon figyelmesen látni, elkerülhetetlen, hogy erőfeszítéseket tegyen ez ügyben (mialatt a madarat nézi, csöndes vitában kell állnia magával, az összes megfigyelhető részletet, a tollazat színeit, a sziluettet illetően). Gyakorlással ezek ösztönössé tehetőek.



 

Kapcsolódó cikkek: