Pedagógusoknak - madármegfigyelő programok

Vegyen részt osztályával, szakköröseivel monitoring programjainkon!
Az "ifjú természettudós" madármegfigyelő monitoring programokban az iskoláskorú gyerekek észrevétlenül komplex, felső szintű ismereteket és tapasztalatokat szereznek, melyek segíthetik tanulmányi előmenetelüket és akár megalapozhatják a felnőttkori karriert.

Madármegfigyelés (Fotó: Orbán Zoltán)

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó „életszagú” terepi madarászásnak a személyiségfejlődésre, az alkalmazott tudás megszerzésére, a rendszerszemlélet elsajátítására, a magánéleti nehézségeken átsegítő, életre szóló barátságok kialakulására kifejtett pozitív hatását! A játékos, észrevétlen tanulási környezetben az ingerek és információk befogadására nyitott gyermek- és ifjúkori agy órák, napok alatt is elképesztő mennyiségű, egymással tudáshálót képező ismeretet (nem tankönyvi adatot!) képes befogadni.

Ezért tekinthető általánosnak, hogy már néhány madarászást követően a gyerekek segítenek eligazodni a feladatokban, a madárhatározásban a munkába frissen bekapcsolódó felnőttnek. Nem véletlen, hogy a terepi madártani munkában részt vevő gyerekek sok szempontból érettebbek, határozottabbak és képzettebbek kortársaiknál. Jól mutatja ezt, hogy a madarászok aránya az általános- és középiskolai, majd később az egyetemi tanulmányi versenyeken milyen magas.

"Melyik fajt láttuk?" (Fotó: Orbán Zoltán)
"Melyik fajt láttuk?" (Fotó: Orbán Zoltán)


Az MME számos - a szorgalmi időszak és a vakáció idején, szakköri munka keretében végezhető - „ifjú természettudós” típusú terepi madárvédelmi tevékenységet kínál az iskolák számára. Ezek közül természetvédelmi szempontból is a legfontosabb a Monitoring Központ koordinálta madármegfigyelési és adatközlési munka. Ennek célja adatok gyűjtése egy-egy területről vagy madárfaj állományról. Ezek az információ nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a madarakat érő negatív vagy éppen pozitív hatások kimutathatók legyenek. Éppen ezért a monitorozás lényege az egységes szabályok szerinti végrehajtás, adatrögzítés és adatközlés.

Az alábbiakban kaleidoszkópszerűen bemutatunk néhány, a madarász sulikban jól alkalmazható MME programot, melyekről részletesebb információk kaphatók a linkekre kattintva:


 Fehérgólya-számlálás
Magyarországon először 1941-ben került sor a fehér gólya állományfelmérésére. Az MME minden évben várja azokat, akik kedvet éreznek a "gólya-népszámláláshoz" vagy egy kiválasztott fészekalj életének megfigyeléséhez. Bármilyen megfigyelés, adat értékes hozzájárulás lehet a gólyavédelmi munkához. Ha gólyafészket találunk, a fészek adatai feltölthetőek a golya.mme.hu honlapra, vagy a felmérő adatlap letöltésével és visszaküldésével segítheti a gólyák védelmét. További információt itt talál.

Fehér gólyák (Fotó: Szász Péter)
Fehér gólyák (Fotó: Szász Péter)


Fecskefigyelő programok
Az utóbbi tíz évben drámai állománycsökkenést elszenvedő hazai fecskeállományok védelméhez nemcsak fecskevédelmi eszközök alkalmazására van szükség, de minél pontosabb információkkal kell rendelkeznünk az egyes fajok számának alakulásáról.
Mikor érkeznek? Hová érkeznek hamarabb? Évről-évre hogyan változnak az érkezések? Később jönnek vagy hamarabb? Van ennek köze az éghajlatváltozáshoz? – Ilyen és ehhez hasonló kérdések fordulnak meg a madarakat kedvelő laikusok, az amatőr madármegfigyelők és a kutatók fejében is.
Töltse fel a környezetében található fecskefészkeket „Fészkelőhely”  adatbázisunkba!
Az első füsti fecskék már március második felétől megérkezhetnek, majd áprilistól a molnárfecskék és partifecskék érkezése is várható. Persze az állomány zöme április és május hónapokban jön meg a hosszú és viszontagságokkal teli útról.
A megérkező első fecskék adatait külön az „Első fecskék”  adatbázisunkba gyűjtjük. Ha sok év érkezési adataival rendelkezünk majd, akkor lehetőségünk lesz megvizsgálni azt is, hogy hosszú távon észlelhető-e jelentős időbeli és térbeli változás a fecskék megérkezésével kapcsolatban. Ehhez természetesen szükségünk van a lehető legtöbb és legpontosabb adatokra.
Melyik első fecskét töltsem fel?  
Egyrészt mind a három valódi fecskénk első észlelt példányit, amikor először észlelte egy adott településen. Sőt a sarlósfecske* első észlelését is!
Lehetőség szerint olyan területekről töltse fel első fecske észleléseit, ahol rendszeresen (naponta) figyelemmel tudja kísérni, hogy megérkeztek-e. Ez lehet egy település vagy annak egy része, ill. nagyobb terület is.
Hazánkban a füsti fecske, a molnárfecske és a sarlósfecske* esetében a legtöbb esetben egy épület (pl. családi ház, panelház tömbje, istálló) vagy más emberi építmény (pl. híd, torony) szolgál fészkelőhelyként, a partifecske esetében pedig valamilyen partfal (pl. folyók szakadó partfala vagy homokbánya), melybe költőüregeiket ássák (telepesen fészkel).
További információkat itt talál.

Fészekanyagot gyűjtő molnárfecskék (Fotó: Orbán Zoltán)
Fészekanyagot gyűjtő molnárfecskék (Fotó: Orbán Zoltán)


Tavaszi madárles program
A madárvédelmi szervezetek világszövetsége (BirdLife International) ‒ melyben Magyarországot az MME képviseli ‒ által 2006-ban indított Tavaszi madárles (angolul SpringAlive) program keretében a gyerekek és pedagógusaik Európa-szerte azonos időben és módszertannal monitorozhatják és követhetik nyomon a tavaszi vonuló madarak érkezését.  Tavaszi madárles program nem más, mint néhány közismert, hosszú távú (a Szaharától délre) vonuló madárfajra koncentráló játékos madármegfigyelési akció gyerekek, családok, iskolai közösségek számára. A feladat rendkívül egyszerű: február 1. és június 1. között öt madár: a fehér gólya, a kakukk, a gyurgyalag, a füsti fecske és a sarlósfecske évi első megfigyelését (csak az első alkalom a fontos!) kell feljegyezni, majd feltölteni a Tavaszi madárles www.springalive.net oldalán.

A www.springalive.net honlapja
www.springalive.net


Madárgyűrűzés
A terepi madármegfigyelési, madarakhoz köthető adatgyűjtési és kutatási tevékenység másik formája a madarak befogásán és gyűrűzésén alapul. A dán Mortensen által kidolgozott alumínium gyűrűs madárjelölés Dánia és Németország után a világon harmadikként Magyarországon került bevezetésre, és napjainkban az MME központi irodájában működő Madárgyűrűzési Központ koordinálja. A hazai madárgyűrűzés 2009-ben ünnepelte száz éves centenáriumát.

Míg a Monitoring Központ programjainak többsége az iskolai szorgalmi időszak délutánjaira és hétvégéire, addig a madárgyűrűzés fő időszaka a nyári vakáció idejére esik. További különbség, hogy a monitoring munkával szemben a gyűrűző táborokban a munka több hétig folyamatosan zajlik. Ezért a gyűrűzésbe történő bekapcsolódás az iskolai szakkörök, osztályok számára ideális nyári tábori programcél lehet. A madárgyűrűző tábori hálózat gyakorlatilag az ország minden régióját lefedi.

A madárgyűrűzés alapvetően két részből áll. Az egyik a madarak befogása, a másik a kézre került madarak gyűrűzése. A hálók felállításához, óránkénti ellenőrzéséhez és a madarak kiszedéséhez sok önkéntes munkájára van szükség. Ezért a gyűrűző táborokban mindig szeretettel várja az MME a madarász sulik tanulóit, szakköröseit. A tábori részvételnek nem feltétele a madártani képzettség, már csak azért sem, mert a hálóállításhoz, a madarak kiszedéséhez és gyűrűzéséhez szükséges ismereteket még az egyetemeken sem oktatják. Ez csakis a gyakorlatban, a terepen szerezhető meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 10-12 éves korban már annyira felelősségteljesek a gyerekek, hogy néhány napos tapasztalatgyűjtést követően – felügyelettel – már önállóan is szedhetnek a hálóból madarakat. Az ennél fiatalabbak is elláthatnak nélkülözhetetlen feladatokat, például segíthetnek a befogott madaraknak a gyűrűző sztalhoz történő eljuttatásában. A madarak gyűrűzéséhez magas szintű felkészültség, szigorú fajismereti, egészségügyi, természetvédelmi jogi vizsga letétele szükséges. Az ezt lehetővé tevő tudás csak több éves gyűrűző tábori részvétellel sajátítható el. Magyarországon napjainkban mintegy 300 aktív gyűrűző dolgozik, tehát ebbe a körbe bekerülni nagy megtiszteltetést, komoly, viszont bárki által teljesíthető célt jelent. Az elhivatott, a téma iránt érdeklődő madarász sulis diák vagy pedagógus, akár együtt tanulva-tapasztalva, már két-három év alatt is eséllyel indulhat a madárgyűrűző vizsgán.

A gyerekek a madárgyűrűzés hátterével ismerkednek (Fotó: Orbán Zoltán)
A gyerekek a madárgyűrűzés hátterével ismerkednek (Fotó: Orbán Zoltán)

Természetesen a gyűrűzőtábor nem csak a madarakról szól. A gyerekek és a felnőttek együtt, egymásra utalva teremtik meg a jólét feltételeit. Itt a több évtizedes gyűrűző múlttal rendelkező biológus kutató éppen úgy mosogat, pucolja a krumplit vagy állítja a sátrat, mint az élete első táborában részt vevő kisiskolás. Az integrált életkori környezetben végzett feladatok sokfélesége a gyűrűzőtáborokban felnövekvő gyerekeket az életkorra jellemzőnél erősebb felelősségtudattal, csapatszellemmel, együttműködési készséggel ruházza fel, és ez a változás már néhány nap alatt beindul. Tovább a tábor oldalra >>