Sikeres kígyászölyv fészkelés a Visegrádi-hegységben!

Hazai hegyvidékeink közül a Visegrádi-hegységre az átlagosnál is nagyobb turisztikai nyomás irányul. Történelmi múltja és szépsége, valamint erdei infrastruktúrája miatt Budapestnek és agglomerációjának az egyik fő rekreációs zónája. Szerencsére nem csak az emberek, hanem a madarak által is kedvelt a hely, ezt bizonyítja a kígyászölyv és a rétisas sikeres fészkelése is.

Kígyászölyv fióka  2017-ben a Visegrádi-hegységben. (fotó: Kossuth Levente)

Az ebből fakadó zavartságot, illetve a hegységhez kapcsolódó hegylábi táplálkozóterületek degradált állapotát figyelembe véve örömteli tény, hogy az elmúlt években a MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály tagjainak 2015-óta minden évben sikerült bizonyítania egy természetvédelmi szempontból jelentős és országosan kisszámú fészkelő faunaelem, a kígyászölyv (Circaetus gallicus) sikeres fészkelését, mely a fészkelőhely szempontjából is speciális igényekkel bír. A szinte kizárólag hüllőkkel táplálkozó kígyászölyv hazánk egyik keveset kutatott fokozottan védett ragadozómadara, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. A madár méretéhez képest kisméretű és a lombkorona felső részébe rejtett fészkének megtalálása a szakemberek számára is nehéz feladat, így évente maximum 18-25 kígyászölyv fészek kerül elő az ország egész területén.

A Visegrádi-hegységben 1993-2015 között egyáltalán nem volt ismert lakott kígyászölyv fészek. 2015 tavaszán egy konkrétan a fajjal kapcsolatos felmérésnek köszönhetően derült ki, hogy ekkor már mindössze egyetlen pár fészkelt stabilan a területen. Ezzel egyidejűleg az alapos keresésnek köszönhetően a rezidens pár tölgyfára épült fészke is előkerült, így több mint húsz év után újból bizonyított volt a hegységben ennek az impozáns madárfajnak a fészkelése! A kígyászölyv pár költése a megkerülést követően minden évben (2015-2017) sikeres volt! 2017-ben a visszaérkezésük után új fészket épített a pár, melyből egy fióka repült ki augusztus második felében. Ennél a fajnál minden esetben csupán egy tojást rak a tojó. Az idén épült fészek egymásra hajló nagylevelű hársak metszéspontjában található, ami azért érdekes, mert hársfélén idáig még nem került elő Magyarországon kígyászölyv fészek. Hazánkban a legtöbb esetben különböző fenyőfélékre vagy tölgyfajokra építkeznek a párok.


Hársak metszéspontjába épült kígyászölyv fészek
a Visegrádi-hegységben 2017-ben. (fotó: Schwartz Vince)

2015-től kezdődően mindhárom fióka egyedi, alfanumerikus karakterkóddal rendelkező színes gyűrűt is kapott, melynek köszönhetően lehetségessé vált spektívvel vagy akár fényképezőgéppel történő távoli leolvasásuk is. Színes gyűrűk használatára ennél a fajnál 2013-tól van lehetőség Magyarországon. A gyűrűzés semmilyen negatív hatással nem volt a kígyászölyvek jelenlétére és költéseik sikerére, a gyűrűzött fiókák mindhárom esetben sikeresen kirepültek és a három év alatt a rezidens pár sem hagyta el szűkebb fészkelőhelyét.

Ez a fészkelés-és táplálkozásbiológiáját tekintve is különleges ragadozómadár jelenleg a Visegrádi-hegység természetvédelmi szempontból legjelentősebb fészkelő madárfaja. A kígyászölyv vonuló madár, mely Afrikában a Száhel-övezetben tölti a telet. A Visegrádi-hegségben fészkelő példányok és a kirepült fiatal is szeptemberben nagyjából fél évre elhagyja a területet, a fészkelő pár visszaérkezése leghamarabb jövő év márciusában várható. A kirepült fiatal körülbelül négyéves korára válik ivaréretté. Reméljük, hogy az elmúlt években tapasztalt eredményesség továbbra is jellemző lesz a Visegrádi-hegységben fészkelő kígyászölyvekre, és jövőre is sikeresen költenek majd a területen! Szerencsére a pár költőhelye faanyagtermelést már hosszú ideje nem szolgáló háborítatlan erdőterületen található, így erre minden esélyük megvan!


A Visegrádi-hegységben fészkelő kígyászölyv pár hím (bal oldalt)
és tojó (jobb oldalt) tagja. (fotók: Schwartz Vince)

Az alábbi videó a Visegrádi-hegységben fészkelő kígyászölyv pár 2017-es költését mutatja be, betekintést engedve a lakott fészekbe is, amire a szakembereknek is csak ritkán, általában a fiókák gyűrűzése során vagy kameracsapdák alkalmazásával van lehetősége. Az összeállítás végén a sikeresen kirepült fiatal látható, illetve az is, ahogyan az öreg hím a már röpképes, eleségért kolduló fiatalnak adja át a hozott zsákmányt. A videót a legjobb minőség érdekében ajánlott 1080p-re (HD) állítani!


Kígyászölyvek fészkelése a Visegrádi-hegységben 2017-ben

A 2017-es év egy további jó híre a szintén fokozottan védett rétisas sikeres költése volt a Visegrádi-hegység egyik zavartalan bükkösében, a Duna vonalától több kilométerre. A faj csaknem kipusztult Magyarországról, az 1980-as évek elején mindössze 10-12 pár költött az ország déli részén, a párok egy része rendszeresen sikertelenül próbálkozott. Ezután a MME összetett és kitartó rétisas védelmi munkába kezdett, melynek eredményeképpen ma már több mint háromszáz költőpár fészkel az ország területén! A Visegrádi-hegységben költő pár fészkét szintén a MME tagjai tárták fel 2016-ban, idei költésükből két fióka repült ki. A rétisas pénzben kifejezett természetvédelmi értéke szintén 1 000 000 Ft., bár Magyarországon a kígyászölyvnél jóval gyakoribb ragadozó madár. Hasonló hegyvidéki bükkösben hazánkban ritkán telepszik meg a faj, így míg a kígyászölyvek költésénél a fészkes fa faja okozott kisebb meglepetést, addig a rétisasok esetében inkább a választott fészkelőhely környezete. Az alábbi videó a Visegrádi-hegységben fészkelő rétisas pár 2017-es költését mutatja be, betekintést engedve a lakott fészekbe is, amire a szakembereknek általában a fiókák gyűrűzése során vagy kameracsapdák alkalmazásával van lehetősége. Az összeállítás végén az egyik sikeresen kirepült fiatal látható. A videót a legjobb minőség érdekében ajánlott 1080p-re (HD) állítani!


Rétisasok fészkelése a Visegrádi-hegységben 2017-ben

 

Schwartz Vince
MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály

Kapcsolódó hírek

Az ünnepi szakosztályi ülést tengerimalac-sivítás kísérte

Advent második vasárnapján rendeztük meg szokásos évértékelő ünnepi összejövetelünket a Fővárosi Állat- és Növénykert Szeráj-termében, a szomszéd helyiségben élő majd 50 tengerimalac sivító lelkesedése mellett.  

Az MME Börzsönyi Helyi Csoportja két napos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel, amely az ország több pontján eddig nagy sikert aratott. A madarász alapképzés célja, hogy a laikus madárkedvelők számára olyan tudásanyag megszerzését tegye lehetővé, melynek birtokában bárki sikerélményekkel vághasson bele a madármegfigyelésbe, az etetők és itatók madarainak...

Kuhi Szabadszállás térségében, 2018.12.03. (Fotó: Orbán Zoltán)

A madármegfigyelők számára különösen mozgalmasnak bizonyult az idei november. Első alkalommal tűnt fel nálunk egy lazúrcinege, majd a hónap utolsó napján Szabadszálláson került elő egy különleges, miniatűr ragadozómadár, egy kuhi is, melynek ez még csak a második előfordulási adata hazánkban.