Száz év után újra költ a daru Magyarországon!

Az, hogy egyre több daruval találkozhatunk Magyarországon a vonulási szezonon kívül is, már nem meglepő. Százával vannak olyan példányok, melyek nem a hosszú és veszélyekkel teli vonulást választják, hanem áttelelnek vagy átnyaralnak hazánkban

Darufióka a Marcal-medencében (Fotó: Megyer Csaba, BFNPI)


A legtöbb ilyen madarat Hortobágyon lehet észlelni, de az Alföldön is számos helyen hallható jellegzetes hangjuk. A nem vonuló példányok jelenléte miatt a természetvédelmi szakemberek régóta számítanak a daru újbóli hazai költésére, mely a madarak nagy száma miatt a Hortobágyra volt jósolható.


Fiatal darvak a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Ám a darvak, a szakemberekkel nem egyeztetve az Alföldtől távol, utolsó ismert költőhelyüktől nem messze, a Veszprém megyei Marcal-medencében költöttek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai szerint már évek óta lehet darvakat látni a területen, sőt 2014 nyarán nászviselkedésre is felfigyeltek, ám fészket nem találtak.

2015 júniusban dr. Kauffman Gábor és Hencz Péter pillanthatta meg elsőként a fészket és a fiókákat, melyet meg is örökítettek, a részletes blogbejegyzést itt >> olvashatják, így a feltételezések helyett már bizonyíték is rendelkezésre áll. Bár a darucsalád létezéséről már nyár eleje óta tudnak a szakemberek, a fiókák biztonságos felcseperedéséhez teljes titoktartásra volt szükség. Most, hogy a fiókák már anyányiak, végre mindenki tudomást szerezhet erről a fantasztikus természetvédelmi sikerről.

A daru utolsó ismert hazai költőhelye a Balaton mellett, a Fonyódi-lápon volt a századforduló környékén (1900-as évek), azóta csak vonuló madarunk. 
Eurázsia északi részén költenek, erdős, sztyeppés, vizes területeken, Magyarországot vonulásuk során érintik, októberben több tízezer daruval is találkozhatunk, bár a Hortobágyon állomásozó madarak száma nem egyszer a százezres határt is átlépte. A tavaszi vonulás során jelenlétük szinte alig érzékelhető, hiszen az utódlás hívó szava miatt kevesebb pihenőt tartanak. 

Reméljük, hogy a mostani bizonyított költés után a jövő évben is felbukkannak hazánkban kikelt fiókák, és egyre több daru tartja majd a hazai élőhelyeket fészkelésre alkalmasnak.

Képek a fiókákról itt >> találhatók.

 

Kapcsolódó hírek

Orbán Zoltán - Madárbarátok nagykönyve (Cser Kiadó, 2019)

Az MME szóvivője által írt és a Cser Kiadó gondozásában most megjelent átfogó munka célja gyakorlati segítség nyújtása a lakosság, a pedagógusok, a természetvédelmi szakemberek és az ökoturizmus-szolgáltatók, fiatalok és felnőttek számára a körülöttünk élő madarak és más állatcsoportok védelméhez  a kertben, parkban, utcai fasorban vagy éppen a sokadik emeleti ablakban,...

A fecskefészkek leverése, a fehér gólyák fészkeinek eltávolítása, a kilombosodott fásszárú növényzet megsemmisítése nem csak törvénytelen, de olyan élőhelyrombolást jelent, ami rontja hazánk ellenálló képességét a klímaváltozás negatív hatásaival szemben is (Fotók: Orbán Zoltán)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra figyelmeztet, hogy a nem megfelelően végzett épületfelújítások, települési vezetékhálózat oszlopkarbantartások, fa- és bokorkivágások súlyos természetvédelmi károkat okoznak.

Február 09-10-én sikeresen lezajlott a Madárszámlálók és Madárgyűrűzők III. Országos Találkozója (MMOT). A két napon 97 felmérő és madárgyűrűző volt jelen, ismerhette meg az elmúlt év közösen elért eredményeit, valamint az idei évben tervezett és még előttünk álló feladatokat. A rendezvényen a munkákban közreműködő önkénteseink és a nemzeti parkok munkatársai is nagy számban...