Száz év után újra költ a daru Magyarországon!

Az, hogy egyre több daruval találkozhatunk Magyarországon a vonulási szezonon kívül is, már nem meglepő. Százával vannak olyan példányok, melyek nem a hosszú és veszélyekkel teli vonulást választják, hanem áttelelnek vagy átnyaralnak hazánkban

Darufióka a Marcal-medencében (Fotó: Megyer Csaba, BFNPI)


A legtöbb ilyen madarat Hortobágyon lehet észlelni, de az Alföldön is számos helyen hallható jellegzetes hangjuk. A nem vonuló példányok jelenléte miatt a természetvédelmi szakemberek régóta számítanak a daru újbóli hazai költésére, mely a madarak nagy száma miatt a Hortobágyra volt jósolható.


Fiatal darvak a Hortobágyon (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Ám a darvak, a szakemberekkel nem egyeztetve az Alföldtől távol, utolsó ismert költőhelyüktől nem messze, a Veszprém megyei Marcal-medencében költöttek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai szerint már évek óta lehet darvakat látni a területen, sőt 2014 nyarán nászviselkedésre is felfigyeltek, ám fészket nem találtak.

2015 júniusban dr. Kauffman Gábor és Hencz Péter pillanthatta meg elsőként a fészket és a fiókákat, melyet meg is örökítettek, a részletes blogbejegyzést itt >> olvashatják, így a feltételezések helyett már bizonyíték is rendelkezésre áll. Bár a darucsalád létezéséről már nyár eleje óta tudnak a szakemberek, a fiókák biztonságos felcseperedéséhez teljes titoktartásra volt szükség. Most, hogy a fiókák már anyányiak, végre mindenki tudomást szerezhet erről a fantasztikus természetvédelmi sikerről.

A daru utolsó ismert hazai költőhelye a Balaton mellett, a Fonyódi-lápon volt a századforduló környékén (1900-as évek), azóta csak vonuló madarunk. 
Eurázsia északi részén költenek, erdős, sztyeppés, vizes területeken, Magyarországot vonulásuk során érintik, októberben több tízezer daruval is találkozhatunk, bár a Hortobágyon állomásozó madarak száma nem egyszer a százezres határt is átlépte. A tavaszi vonulás során jelenlétük szinte alig érzékelhető, hiszen az utódlás hívó szava miatt kevesebb pihenőt tartanak. 

Reméljük, hogy a mostani bizonyított költés után a jövő évben is felbukkannak hazánkban kikelt fiókák, és egyre több daru tartja majd a hazai élőhelyeket fészkelésre alkalmasnak.

Képek a fiókákról itt >> találhatók.

 

Kapcsolódó hírek

Fiatal vörösbegy (Fotó: Orbán Zoltán)

Itt a nyár utolsó hónapja. Augusztusban a legtöbb faj esetében lezárul a költési szezon, a fiókák már elhagyták a fészket és megkezdték szülői segítség nélküli önálló életüket.

Altaj expedició (Fotó: Bagyura János)

A Bonni Egyezmény által életre hívott nemzetközi kerecsensólyom-védelmi program megvalósításának részeként, az előző években megkezdett munkát folytatva, Bagyura János, Kazi Róbert Prommer Mátyás 2019 június 6-21. közötti időszakban Mongóliában az Altaj-hegységben végzett megfigyeléseket, a mongol kollégákkal közösen.

12. éves hím kerecsensólyom  a fiókáival (Fotó: Bagyura János)

A kerecsensólyom fajmegőrzési program keretében fiókanevelési időszakban (május közepe június eleje) évente közel húsz fészekhez  a MAVIR segítségével vadmegfigyelő kamerákat helyezünk ki. Az akció célja a zsákmányállatok meghatározása, a párokban történt változások megfigyelése, valamint a fióka korban történt mortalitás okainak a pontosabb megismerése.