TERMÉSZETVÉDELEM > Madárgyűrűzési Központ

Legfrissebb híreink

Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!



Az MME Monitoring Központ Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos adatgyűjtő programra is épülő most elkészült elemzése szerint 1999-2009 között a molnárfecskék ...

Tovább »

A kígyók arisztokratája – kisfilm a rákosi viperáról


2010. március 11.
A Duna TV 'Talpalattnyi Zöld' című műsorában lesz a premiere a rákosi vipera programról szóló kisfilmnek március 13-án, szombaton, 17.00-kor. A film a ...

Tovább »

Eye of Nature - Van hozzá képed?


2010. március 11.

Létrejött az Eye of Nature, a „Természet szeme” nevet viselő fájlmegosztó és közösségépítő weboldal. Fő célja az igényes és tartalmas természetfotósok ...

Tovább »

Macskabagoly fiókákat figyeltek meg Budapesten


2010. március 9.
A napokban érkezett a bejelentés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület központjába, mely szerint az I. kerületben már tollas bagolyfiókák vannak. ...

Tovább »

Tokajban jártunk a májusi partifecske napi hajós túra első előkészítő találkozóján


2010. március 5.
A 2010-es fecskevédelmi évben a Fecskefigyelő eseményekkel, új elemekkel, bővül az MME közösségi program kínálata. Ez egyik izgalmas fecskés eseményünk ...

Tovább »

Énekesmadár odútelep takarítására várjuk a madárbarátokat március 7-én!


2010. március 5.
Az MME Bükki helyi csoportja az egri érsekkerti énekesmadár odútelep odúinak karbantartására (tisztítás, javítás, megerősítés) hív minden madárbarátot ...

Tovább »

Klubnapi program Pécsett


2010. március 5.
A Pécsi helyi Csoport klubnapot tart 2010. március 9-én Pécsett, ahol egy madárgyűrűző mesél majd a Duna-deltában szerzett élményeiről az érdeklődőknek.
 ...

Tovább »

Fecskéink "szuper hímekből" álló első előőrsei hazaindultak a homok és a víz sivatagán keresztül


2010. március 3.
Annak ellenére, hogy a fecskéink többsége április második és május első felében érkezik haza, a legkorábban érkező "szuper hímek" első példányai ...

Tovább »

A most kihelyezett odúkkal még segíthetjük az első költést


2010. március 3.
A fészekanyag behordásával napokon belül kezdetét veszi leggyakoribb odúköltő énekesmadaraink - a cinegék és verebek - költési időszaka, ezért aki szeretné ...

Tovább »

Tavaszi madárgyűrűzés Sumonyban


2010. március 3.

Február 28-tól kezdve április 26-ig ismét folyamatosan működik a Sumonyi Madárgyűrűző Állomáson az aktuális madárgyűrűző tábor. Alapvető cél ...

Tovább »

Közel 20 000 érdeklődő volt a Miskolci Kocsonyafesztivál zöld sátrában!


2010. március 3.

Az idén 10. születésnapját ünneplő Miskolci Kocsonyafesztivál immáron harmadik alkalommal várta látogatóit a „zöldeknek, a zöld szemléletnek” ...

Tovább »

Két rákosi viperát telepített vissza természetes élőhelyére Sólyom László köztársasági elnök a Látóhegyen


2010. március 2.
Sólyom László ezzel a túrával zárta a 2007 januárjában kezdett országjáró sorozatát. A Látogatóközpontban megtekintette a készülő új épületeket, ...

Tovább »

Törpekuvikok az Aggteleki - karszton


2010. március 2.
Egy ritka bagolyfaj példányát figyelték meg február 27-én az Aggteleki-karszton, a nemzeti park területén. A közelben túrázó madarászok az esti órákban ...

Tovább »

Madárgyűrűzés és madárvonulás-kutatás

A Madárgyűrűzési Központ a hazai madárgyűrűzés szakmai irányító szervezete. Az egyesületi tag gyűrűzőket az MME Gyűrűző és Vonuláskutató Szakosztálya tömöríti.

A madárgyűrűzés egy kutatási módszer, ami a madarak egyedi jelölésén alapul. A sorszámozott gyűrűkkel megjelölt madarak minden egyes megfigyelése, visszafogása vagy megkerülése sokat árul el életükről, különösen mozgásukról, vonulásukról. A madárgyűrűzés segítségével - sok más igen hasznos eredmény mellett - megismerhetjük az egyes madárfajok szezonális vonulási útvonalait, pihenő- és táplálkozó helyeit, telelőterületeit, végső soron a madárvonulási rendszerek egész Földünket átfogó hálózatát.
A standardizált módszereken alapuló mintavételezés során megfogott, megjelölt és visszafogott madarak adatainak felhasználásával nyert eredmények a költőállományok olyan jellemzőire engednek következtetni (pl. túlélési valószínűségek, a teljes élettartamra vonatkozó reprodukciós siker), amelyek szükségesek a populációváltozások hátterében húzódó okok felderítéséhez.

A vizsgázott madárgyűrűzők legtöbbször önkéntes madarászok, természetvédelmi szakemberek vagy kutatók.

A hazai Madárgyűrűzési Központ jelenleg 312 madárgyűrűzőt regisztrál, akik évente hozzávetőlegesen 200 ezer madarat gyűrűznek. Ennek jelentős részét a hazai madárgyűrűző állomásokon és tudományos vagy természetvédelmi projektek keretén belül gyűrűzik. A jelölés során az egyes madárfajok csüdméreteinek megfelelő, "BUDAPEST" feliratú, sorszámozott fémgyűrűket használnak, amelyeket a Madárgyűrűzési Központ ad ki. Magyarországon a madárjelölési tevékenységet és a Madárgyűrűzési Központot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatja.
 
Gyűrűs fülemülesitke
(Fotó: Pintér Balázs).
   




 

Madárgyűrűk (Madárgyűrűzési Központ archívuma) 

A vonuló madarak szabadon keresztezik az országhatárokat, így a madárgyűrűzés alkalmazása is csak nemzetközi összefogás segítségével lehetséges. Európában ezt az együttműködést az 1963-ban, Párizsban, az európai madárgyűrűzési központok által alapított EURING (European Union for Bird Ringing) biztosítja.

Amennyiben gyűrűs madarat, madártetemet, jelölőgyűrűt talál, fém- vagy színes gyűrűs madarat észlel, értesítse a Madárgyűrűzési Központot! A megkerülési adat beépül a hazai madárgyűrűzési adatbankba, és a Központ munkatársai a feldolgozás után elküldik Önnek a gyűrűzési és megkerülési adatokat egy válaszlevélben. A szükséges információk:

  • a gyűrű pontos felirata és száma (lehetőség szerint a gyűrűt be kell küldeni a Madárgyűrűzési Központba)

  • madárfaj (ha megállapítható)

  • a megtalálás vagy a megfigyelés helye (pontos hely vagy a legközelebbi település neve)

  • a megtalálás dátuma (pontosan, vagy ha ez nem ismert, megközelítő jelleggel pl.: 2007. nyár)

  • a megkerülés körülményei (pl.: üvegnek ütközött, macska fogta meg, autó ütötte el, a gyűrűszám a madár befogása nélkül lett leolvasva stb.)

  • a madár vagy tetem állapota (pl.: friss tetem, régi tetem, csak a gyűrű került meg stb.)

  • a bejelentő neve és elérhetősége

 
Nyakgyűrűs bütykös hattyú
(Fotó: Hajdu Gábor).

Ezek az adatok online módon is kitölthetőek a www.ring.ac honlapon.

Ökörszem függönyhálóban (Fotó: Halpern Bálint).


A Madárgyűrűzési Központ címe:
Budapest 1021 Költő u. 21.
Telefon: +36-1-275-6247
Fax: +36-1-275-6267
E-mail: ringers@mme.hu

 

A Madárgyűrűzési Központ szabályzatai, nyomtatványai és beszámolói:
A Madárgyűrűzési Központ szabályzatai 2009.
A madárgyűrűzés szakmai és etikai szabályzata 2009.

Adatkérő lap 2009. (Word formátum)
Adatkérő lap 2009. (pdf. formátum)

Gyűrűfelhasználási útmutató 2007.

Hálók, gyűrűző fogók és PESOLA-k aktuális árlistája

Gyűrűzési összesítés és gyűrűleltár
Madárgyűrűzési lap
Visszafogási lap
Megkerülési lap (pdf. formátum)
Megkerülési lap (Word formátum)
Vedlési lap 

 

A Madárgyűrűzési központ éves beszámolója 2004. 
A Madárgyűrűzési központ éves beszámolója 2005. 
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2006. 
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2007.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2008.

Az MME Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály beszámolója 2002-2006.

 

Éves madárgyűrűzési engedélyek dokumentumai:
OKTVF határozat 2008/1.
OKTVF határozat 2008/2.
OKTVF határozat 2009.
OKTVF határozat 2010.

 

Madárgyűrűzési vizsgára készülőknek:
Madárgyűrűzési vizsga információk

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!