Új fajokkal bővült a Vörös Lista

700 madárfajjal bővült az idén frissült Vörös Lista és ezen fajok több mint egytizedét a kihalás veszélyezteti. A hírek olyan népszerű kalitkamadarak számára is aggasztóak, mint például a jákópapagáj.  

Ghánában a jákópapagájok száma két évtized alatt 99%-kal csökkent (Fotó: Ken Schwartz)

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 1948-ban létrehozott, veszélyeztetett fajokat természetvédelmi helyzetük alapján besoroló Vörös Listája idén 742 madárfajjal egészül ki, melyek nem újonnan felfedezett fajok, hanem csak rendszertani besorolásuk módosult. A BirdLife International(1)  és a Világ Madarai könyv készítőinek egy átfogó rendszertani felülvizsgálata alapján(2) jelenleg 11 121 madárfaj szerepel a listán. Aggasztó, hogy a frissen elismert fajok több mint 11%-a veszélyeztetett, így prioritásként kell kezelni őket a fajvédelmi akciók során. 
A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a világ néhány legkedveltebb kalitkamadarának vadon élő populációi természetvédelmi beavatkozás nélkül nem maradnak fenn. A mértéktelen befogás és az élőhelyek eltűnésének köszönhetően számos, gyűjtők által kedvelt faj a kihalás szélén áll. 


Madárpiac Jáva szigetén (Fotó: Peter Nijenhis)

 

A helyzet Ázsiában a legrosszabb, a rizspintyet, a szivárványlórit és az aranyosarcú kakadut mind érinti a kereskedelem. Bizonyított tény, hogy a főleg Jáva szigetét érintő mértéktelen madárbefogás okozza számos faj populációjának hanyatlását, feljebb kényszerítve őket ezzel a veszélyeztettségi ranglistán. 


Szivárványlóri (Fotó: Iggino Van Bael)
 

A kereskedelemnek katasztrofális hatása van Afrikában is, ahol a jákópapagáj a ‘Sérülékeny’ kategóriából a ‘Veszélyeztetett’ kategóriába került. Egy BirdLife International tanulmány szerint a kontinens egyes helyein a jákópapagájok száma 99%-kal csökkent.  

Mindezek ellenére egyes ritka és sérülékeny fajok száma – melyek távoli, nehezen megközelíthető szigeteken élnek – kedvezően alakult. Az azori-szigeteki süvöltő, a Szent Ilona-szigeti lile és a seychelle-szigeteki pápaszemesmadár például kedvezőbb besorolást kaptak az idei Vörös Listán, mivel a fajvédelmi törekvéseknek köszönhetően egyedszámuk növekszik. 

A Szent Ilona-szigeti lilék és az azori-szigeteki süvöltők száma kedvezően alakult (Fotó: Gavin Ellick, Carlos Ribeiro)

 

Dr Ian Burfield, a BirdLife tudományos munkatársa azt állítja: “A madarak fajgazdagsága több mint 10%-kal alá volt becsülve, vagy akár azt is mondatjuk, hogy a madárfajok egytizede a fajvédelmi radar hatótávolságán kívül repült. A 2016-os Vörös Listában található új ismeretanyag segíti a további fajvédelmi- és finanszírozási tervek fontossági sorrendjének megállapítását. “


1 A BirdLife International - amelyet 1922-ben Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven alapult meg - a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi szervezet, több milliós tagsággal rendelkezik. Az MME a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, a BirdLife International magyarországi partnere.

2 Egy két részből álló átfogó rendszertani tanulmány készült, az itt említett második rész az énekesmadarakkal foglalkozik (passerine birds – perching birds..) – mint a légykapófélék, rigófélék, varjúfélék és pintyfélék – mely 742 új faj elismeréséhez vezetett. Ezeket korábban más fajok alfajainak tekintették. Az új fajokkal az énekesmadarak 6649-es fajszáma azt sugallja, hogy az eddigi mérések kb. 10%-kal alábecsülték a madarak fajgazdagságát. A BirdLife most egy minden fajra és az egész világra kiterjedő egységes rendszertani felmérési módszert alkalmaz. Ennek eredményeképp haladta meg a madarak fajszáma az eddig 11 000-es határt. A 742 új fajból 13 már kihalt. Az „új” kihalt fajok mind szigeti endemizmusok, kihalásukat minden bizonnyal a behurcolt fajok okozták (Hawaii, Csendes-óceáni-szigetek, Indiai-oceán szigetei, Galapagos, Bermuda) 

Kapcsolódó hírek

Vándorsólyom (Fotó: Samuel Galick), Karvaly (Fotó: Lóki Csaba)

Két dudás nem fér meg egy csárdában. Bár a közismert mondás egyértelműen fogalmaz, a ragadozómadarak világában az efféle szabályok nem mindig értendők szó szerint, így nem ritkán elgondolkodtató együttéléseknek is tanúi lehetünk!

A szemétszedés eredménye

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, és a Jane Goodall Intézet közös szervezésében - a TeSzedd! akció keretében - szemetet gyűjtöttünk a pesthidegkúti Vörös-kőváron.

Fotó: Orbán Zoltán

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1992-ben. Az idei rendezvényre szeptember 30-án és október 1-én szombaton és vasárnap kerül sor.