Vonulás helyett áttelelő rovarevő énekesek az etetőn

A vonulás sok kockázatot és nagy igénybevételt jelent a madaraknak, különösen az akár 5–6.000 km távolságra levő telelőterületekre vándorló kistestű, olykor alig 10–15 grammos énekeseknek. Ezért nem meglepő, hogy mindig vannak olyan próbálkozó példányok, melyek inkább a helyben maradást választják. Úgy tűnik, hogy az elmúlt években néhány faj esetében jelentősen nőtt az áttelelések gyakorisága - számukra a megfelelően kialakított etetők a túlélést jelenthetik.

Áttelelő barátposzáta tojó talejetetőn, almán (Fotó: Orbán Zoltán).

Vonulás vagy maradás?

A fekete rigó és a vörösbegy teljesen megszokott látványt nyújt a téli etetőkön, ami alapján állandó madárnak gondolhatnánk ezeket, holott a hazai költő populáció egyedei a telet rövid távú vonulóként (fajonként eltérő, a fekete rigónál 20%-ra becsült arányban) a mediterrán térségben, elsősorban Olaszország kontinentális részén, Szicíliában és a környező szigeteken töltik. A településeken élő példányok a télen is megfelelő életkörülmények hatására egyre nagyobb arányban hagytak fel a vonuló viselkedéssel és váltak állandó madárrá az utóbbi évszázadban.

Ez az alkalmazkodási folyamat nem állt meg, napjainkban is megfigyelhető több más, elsősorban városiasodott fajnál. A csilpcsalpfüzike, a házi rozsdafarkú, az erdei szürkebegy, a barátposzáta, a cigánycsuk vagy az örvös galamb és a fehér gólya részben hazai fészkelő állományból származó, részben pedig északabbról hozzánk érkező példányai évről-évre áttelelnek nálunk. A megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy mind a hét faj esetében növekszik a viselkedés előfordulásának gyakorisága (letölthető részletes táblázat >>), ami bizonyosan nem magyarázható minden esetben az enyhe telekkel, hiszen az elmúlt években a tél kifejezetten kemény, fagyos és havas volt.

Házi rozsdafarkú (Fotó: Orbán Zoltán).
A házi rozsdafarkú ...
Csilpcsalpfüzike (Fotó: Orbán Zoltán).
... és a csilpcsalpfüzike áttelelése is gyakoribbá vált (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Vadszőlő közelében különösen számíthatunk rájuk

A télre beérő bogyós termések (borostyán, csipke, tűztövis stb.) többsége túl nagy ahhoz, hogy a veréb méretű vagy kisebb áttelelő rovarevők le tudják nyelni, a házfalakat díszítő vadszőlő dércsípte bogyói azonban olyan apróvá töpörödnek, hogy ezeket egy parányi csilpcsalpfüzike is el tudja fogyasztani.

Házfalra felfutott vadszőlő őszi színekben (Fotó: Orbán Zoltán).
A vadszőlő ...
Házfalra felfutott vadszőlő őszi színekben (Fotó: Orbán Zoltán).
... rengeteg apró termése ...
Vadszőlő télre beérett apró bogyó termései (Fotó: Orbán Zoltán).
... télre érik be, ...
Házfalra felfutott vadszőlő őszi színekben (Fotó: Orbán Zoltán).
... és az ilyen nagy kiterjedésben borított falakon egész  télen kitart
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ezért a vadszőlővel befutott falak közelében, különösen ha ilyen helyen lakunk, érdemes szemmel tartani a sűrű bokrokban mozgó madarakat, mert a szokásos cinegék és pintyfélék mellett jó eséllyel feltűnhetnek vonulás helyett átteleléssel próbálkozó énekesek is.

Ennél azonban többet is tehetünk értük, ha a vadszőlős hely közelében olyan etetőt is működtetünk, melynek kialakításakor az ő speciális igényeiket is figyelembe vesszük.

Egy barátposzáta egyetlen nap alatt akár egy teljes alma 30%-át is képes elfogyasztani
a héjon vágott "ablakokon" keresztül úgy (Videó: Orbán Zoltán), ...

Barátposzáták által kitisztított belsejű alma (Fotó: Orbán Zoltán).
... hogy a végén csak a kemény héj és a magház marad belőle (Fotó: Orbán Zoltán).

Ha nem bontjuk meg az alma szívós héját, a gyengébb csőrű madaraknak meg kell
várniuk, hogy az etető valamelyik termetesebb madara (a felvételen fekete rigó)
megtegye ezt nekik (Videó: Orbán Zoltán).
Barátposzáta ablaketeőn (Fotó: Dr. Cseplák György).
Hím barátposzáta ablakpárkány etetőn felkínált tepertőből táplálkozik
(Fotó: Dr. Cseplák György).
A magas energiatartalma miatt rendkívül értékes dió szokatlan agressziót,
élelemvédelmező viselkedést is kiválthat az átteleléssel próbálkozó, ezért
minden kínálkozó lehetőséget megragadni kénytelen madarakból.
A túlélést jelentő alkalmazkodóképesség érdekes példája a felvételen kolibriszerű
repüléssel cinkegolyóból, ...
... és vajból táplálkozó barátposzáta.
Az etető barátposzátái a legtöbbet itatóra járó fajok közé tartoznak
(Videók: Orbán Zoltán).

 

Hogyan segíthetjük az áttelelő rovarevő éneseket?

A füzikék, poszáták, rozsdafarkúak, csukok, vörös- és szürkebegyek, ökörszemek közös jellemzője, hogy rovarfogáshoz alkalmazkodott vékony csőrük nem elég erős a napraforgómag héjának feltöréséhez, amin viszont - amint azt a rendszeresen az etetőkre járó barátposzáták megfigyelése igazolta - néhány egyszerű trükkel könnyen segíthetünk:

  • a napraforgóba keverjünk olyan apró szemű magvakat, mint a köles, amit egészben is le tudnak nyelni (részletek >>);
  • az etetők újratöltésekor néhány maréknyi napraforgót klopfoló kalapáccsal, kővel, súlyzóval vagy mozsárban zúzzunk össze, hogy a magtörésre alkalmatlan csőrű fajok is hozzájussanak a magbélhez;
  • a bokrok ágaira szúrjunk almát, melynek oldalából vékony szeletet levágva nyissunk "ablakot"  az erős gyümölcshéjon;
  • az ágakra akasztva tegyünk ki cinkegolyót, vízszintes felületre (például az etető vagy a közelben lévő odú tetejére) helyezünk ki egy-egy vaj- és lágysajt-téglát, ami a legnagyobb fagyban is puha marad, így folyamatosan biztosított az állati zsiradék ellátás (részletek >>);
  • változatos magasságban, lehetőleg a talajon is kínáljuk fel az eleségeket, így segítve az etetők asztalközösségét, ami apró táplálékmorzsákkal látja el a gyengébb csőrű fajokat (részletek >>);
  • az etetőn működtessünk itatót is (részletek >>).

 

Segítse Ön is az adatgyűjtést!

Mivel szinte egyáltalán nincsenek információink az áttelelő példányok túlélési stratégiáiról, nem tudjuk, hogy milyen táplálékforrások és viselkedés segíti őket a fagyos hónapok átvészelésében. Ezért az etetőket lehetőleg ablaklessel kombinálva alakítsuk ki, ahonnan már egyetlen téli időszakban is sok száz órányi megfigyelés végezhető úgy, hogy munka, a mindennapi tevékenységünk közben ki-kipillantva ellenőrizzük a történéseket.

A madárbarátkerti fotózás egyik legjobb megoldása az ablakles (Videó: Orbán Zoltán).

 

Kérjük, ha november-február között a cikkben említett vagy más vonuló (kivéve: fekete rigó és vörösbegy, valamint a nem vonuló ökörszem) madárfaj áttelelő egyedével találkozik Magyarországon, regisztráljon és töltse fel adatait a birding.hu oldalra. Köszönjük!

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Orbán Zoltán