„Zagyva” – a jeladós nógrádi gólya – átlépte az Egyenlítőt

A gólyák vonulása már régóta ismert jelenség, ráadásul a magyar gyűrűzés első jelentős sikere is a fehér gólyákhoz kötődik, mert 1908-ban egy Dél-Afrikában megkerült madár bizonyította be hosszú vándorútjuk „végállomását”. A vonulási útvonalról is érkeztek be információk az elmúlt száz évben, de olyan részletes adatokra, amelyek szinte óráról-órára tudósítanak bennünket helyzetükről, egészen az ezredfordulóig kellett várnunk.

„Zagyvára” és több más Kárpát-medencében kikelt gólyára 2012 és 2013 nyarán helyeztünk fel GPS-GSM alapú jeladókat a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” projekt keretében. Közülük talán eddigi élettörténete alapján „Zagyva” a legérdekesebb. A Nemti község gólyafészekében 2012-ben napvilágot látott gólya ugyanis első vonulása alkalmával eltért a szokásos kelet-európai vonulási útvonaltól és a Kazán-szorostól nem délkeletre, hanem délre vette az útirányt. Ennek során Szerbiából Macedónián keresztül Görögországba jutott, ahol viszont az Égei-tenger útját állta. Itt sokáig „raboskodott” a Kasszandra-félszigeten egy sorstársával együtt, majd kiválasztott egy tökéletes vonulási napot (október 30.). 250 km-es tenger feletti repüléssel átkelt Törökországba. Ez azért különleges, mert a gólyák és nagytestű madarak kerülik a tengerek feletti vonulást, mert itt nincsenek olyan felszálló légáramlatok (termikek), melyek jelentősen megkönnyítik a repülést. A telelése is rendellenesre sikerült, mert bár Törökországban még kicsit délebbre vonult, az országot nem hagyta el és így nem jutott el az afrikai telelőhelyekre.

"Zagyva", a jeladós fehér gólya 2013-as őszi vonulási útvonala december 9-ig (MME/satellitetracking.eu)
"Zagyva", a jeladós fehér gólya 2013-as őszi vonulási útvonala
december 9-ig (MME/satellitetracking.eu)

 

Másodévesen a nyarat is Törökországban töltötte, hasonlóan „Tisza” nevű jelölt gólyánkhoz, mely már nem számít szokatlannak, ugyanis a másodéves gólyák ritkán térnek vissza szülőföldjükre. Aztán ősszel ő is útra kelt és idén sok ezer gólyához hasonlóan elérte Afrikát. Itt a szintén tavalyi jelölésű Patak útját követve Egyiptom és Szudán érintésével érkezett el a kelet-csádi telelőhelyre. Innen a táplálkozóterületeken bekövetkező változások miatt nyugatra vonult október végén. Megállt Szudánban Nyala városának környékén, majd Dél-Szudán határán, a vitatott hovatartozású Abey tartományon keresztül érte el Etiópiát. Ekkor letért a „pataki útról” és délnek vette az irányt; mivel ez a fordulat még december elején bekövetkezett, esély van rá, hogy „Olivérhez” hasonlóan akár Afrika déli részére is eljusson. Ezt támasztja alá, hogy amióta Kenyába ért, naponta 300 km tesz meg dél felé és december 7-én átlépte az Egyenlítőt.

Jelenleg két másik Kárpát-medencében jelölt gólyák telel a térségben, melyek adói folyamatosan működnek. A fészektestvér „Karolínát” és „Natáliát” a szlovákiai Kuntapolcán jelöltük meg idén nyáron.

 

MME adhat vonal: 13600/40
Hívásával 250 Ft-tal támogatja az MME madárvédelmi munkáját.
Köszönjük!

 

 

A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül”
(HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a
„Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013”
támogatásával valósul meg.

 

Papp Ferenc

Kapcsolódó hírek

Az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja online országos madártani versenyt hirdet általános és középiskolások részére. A Beretzk Péter emlékére elnevezett verseny 2019. szeptemberétől 2020. márciusig zajló madárismereti vetélkedő. A versenyen résztvevő diákoknak Magyarország élővilágával kapcsolatos, elsősorban a hazai madárfaunát érintő kérdéseket kell megválaszolniuk.

Európai Madármegfigyelő Napok (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az idei rendezvényre október 5-6-én kerül sor. A programhelyszínekért görgessen lejjebb! A Helyszínek folyamatosan bővülnek! Frissítve: 2019.09.20. 8:27

A madarak globálisan 400-500 millió tonna rovart fogyasztanak el évente (Forrás: https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00114-018-1571-z)

El tudod képzelni, milyen lenne a világ madarak nélkül? Tudod miért van rájuk szükség? Mármint azon kívül, hogy hangjukkal és látványukkal gyönyörködtetnek minket...Ha mindenképp a hasznukról kell szót ejteni és még nem olvastad Herman Ottó könyvét (A madarak hasznáról és káráról), ez a cikk dióhéjban összefoglalja a témát.