Fülöpszálláson 11 gólyafészek van a külterületeken lévőkkel együtt, így kis településünkhöz mérten ez elég soknak számít. Főúton lévő Petőfi utcai fészkünk kálváriája elég sokáig tartott, ugyanis ennél a fészeknél szigetelés nélküli villanyoszlop és traverz is működött. A gólya mama, papa egész nyáron tartó szorgos munkával felnevelte kis fiókáit.
Valamint volt egy nagyon érdekes eset, amikor két család is jött nekem szólni, hogy találtak egy érdekes parti madarat és nem tudják, hogy kerülhetett be a faluba, dobozban elhozták nekem.
A „partosszék” messze van, tehát gyalog nem kerülhetett be, röpképtelen volt még.
Megnéztem és egy gólyatöcs fióka volt. Csakis a közelben lévő másik gólyapárra gondoltam, hogy eleségként a fiókájuknak hozhatták be, csak az nem pusztult el és kiugrott a csőréből. Legyűrűztük és adoptáltuk egy másik gólyatöcs párhoz.

Mentett gólyatöcs fióka (2013.07.08)

Miután a sok finom falat után jól megnőttek augusztus elején elkezdték próbálgatni a szárnyaikat.
Először a fészekben ugráltak, felszálltak, majd vissza. Utána kinézték a legközelebbi villanyoszlopot és megpróbáltak átszállni rá. Ezek a legközelebbi villanyoszlopok azonban nem voltak leszigetelve. Sajnos ez azt jelentette, ha a kis fióka átrepült nyitott szárnyaival hozzá ért a vezetékhez, ami pusztulásához vezetett. A falu lakossága mivel nagyon szívén viseli a gólyák sorsát rengetegszer keresett fel, sérült vagy már áram ütött és meggyűrűzött gólyák ügyében.

Sokszor, számtalanszor, kerestük az illetékes áramszolgáltatót. Telefonon ígérgettek, majd 2011-ben felmérték a terepet. Munkájuk menetét is vázolnom kell az igazságosság fejében, ami úgy zajlik:
- terepi felmérés kiszállással: 3 hónap
- megtervezés, térképek, vázlatok, diagramok készítése: 8 hónap
- költségvetésbe való beprogramozás: 3 hónap
- engedélyeztetés: 3 hónap

Még felsorolni is sok ezt az időhúzást…

Ha kiszámoljuk szinte „időn belül” teljesítetek és tudjuk az ő protokoll menetüket is, de sajnos ennek 3 gólya család 12 fiókájának és 2 felnőtt gólyájának életébe került csak ennél a fészeknél.
Sok szigeteletlen vezeték problémánk volt a környéken, de ezek is sorban leszigetelésre kerültek,kerülnek.
De kollegáimmal kitartóan bombáztuk őket emailen, telefonon.
Így végre egy nap(2013.12.02.) mikor érkeztem haza,láttam a darus kocsikat és leszigetelték a vezetékeket és a traverzokat.
Köszönjük!

Leszigetelt vezetékek a Petőfi úton                     Akikért érdemes…..

Mindenképp gondoltam közzé tenni ez a csodálatos eredményt és azt, hogy az Akadálymentes Égbolt megállapodás keretében kialakult együttműködés, kapcsolatok is segítették, valamint köszönet Sápi Tamás KNPI természetvédelmi őrnek!
Nem utolsó sorban köszönet az illetékes áramszolgáltatónak!
Cikkem célja a hasonló problémák megoldásában, a kitartás, és a gólyák életterének megmentése,és nem utolsó sorban a fehér gólyák szeretete!

Grecs Anita
Bács Kiskun megyei HCS.,Környezeti nevelő

Brehm: Fehér gólya (Ciconia ciconia)
Az emberhez való ragaszkodása különösen a párosodási időben nyilvánul meg. A gólya telepekben szeret fészkelni, amelyek némelykor igen népesek.. Az egyszer megépített fészket minden évben használja: ismernek egyes fészkeket, amelyek 100 év óta minden nyáron lakottak. Hogy ugyanaz a pár egymásután hány évig használja a fészket, azt nem tudjuk, de föltesszük és bizonyára joggal, hogy életkoruk igen hosszú és ezért a fészektulajdonosok váltakozása ritka. Ha csak az egyik gólya tér vissza, mint az néha megtörténik, akkor gyakran sokáig tart, míg párt szerez magának és akkor rendesen heves küzdelmek támadnak a fészekért, közben valószínűleg fiatal párok érkeznek, amelyek közösen támadják meg a korábbi tulajdonost, hogy azt elűzzék, ami elég gyakran sikerül is, sőt meg is ölik azt. Az összes megfigyelésekből azt következtethetjük, hogy a gólyapár házassága egész életre szól. Azonban ez a hűség nem zár ki minden kétséget, mert ismerünk eseteket, amikor a tojó gólya az idegen gólyák udvarlásának engedett, viszont bigámiában élő hím gólyáról is tud a krónika.
Ha nem zavarják őket, akkor csakhamar a megérkezés után hozzáfognak a fészkek kijavításához, amennyiben új ágakat és gallyakat hordanak rája és a régi többé-kevésbé elkorhadt fészekanyagra teregetik azt és új fészekcsészét is készítenek. Ennek következtében a fészek évről-évre gyarapodik magasságban és súlyban, ami végtére is odavezethet, hogy az alap már nem bírja el és az embernek kell közbelépni és leépíteni. Maga az építmény korántsem kiváló. Az alapot hüvelyknyi vastagságú ágak, gallyak, tövisek és gyepdarabok alkotják, a második réteg finomabb rőzséből, nádszálakból és sáslevelekből, a tulajdonképpeni fészekcsésze pedig száraz fű csomócskákból, trágyából, szalmacsutakból, rongyokból, papírdarabokból és tollakból készül. A tojó április közepén vagy végén rakja le az első tojást, és ha idősebb a madár, akkor néhány nap alatt a többi hármat vagy négyet is. A tojások alakja rendesen ovális, hosszanti átmérőjük átlag 72.8, keresztátmérőjük 52 mm; a héj finom, sima és számos tűszúrásszerű pórussal borított, amelyek a gólyák tojásaira jellemzők. Színük fehér, néha kissé zöldesbe vagy sárgásba játszó, áteső fényben mélyzöld. A kotlási idő 28–31 napig tart. A tojó egyedül költ, a hím pedig párja biztonságáról gondoskodik.
A csupasz, kékesfehér, feketecsőrű fiókák kikelése után a szülők ivadékuk iránt való gondja megkétszereződik és a gonddal éberségük is; ugyanis egyidejűleg mindketten sohasem távoznak el a fiókáktól. Ezek eleinte főleg férgeket és a legkülönbözőbb fajtájú rovarokat kapják: földigilisztákat, piócákat, álcákat, bogarakat, sáskákat és effélét, később erősebb táplálékot. Nem tömik őket, hanem életük első napjától kezdve hozzá kell szokniuk, hogy az elébük ökrendezett eledelt maguk szedjék fel. Erre az öregek tanítják őket, amennyiben a kicsinyek csőrét megfogják, és lefelé húzzák. A szükséges vízmennyiséget az öregek a táplálékkal együtt garatjukban hozzák és a fiókák elé öntik. Nagy hőségben a fiókákat locsolják is és elébük állva, a naptól elfödik őket, hogy árnyékban legyenek; hűvös és esős időben fiókáikat saját testükkel takarják. A fiókák életük első napjaiban a sarkukon ülnek, később a fészekben felállnak, a tapasztalt szülők a fészekből való kiesés ellen új ágak és rőzseszálak elhelyezésével külön védik őket; csakhamar megismerik a vidéket és bebizonyítják, hogy szemük kezdettől fogva kitünő; mert az eledellel megrakottan közeledő szülőt már messze távolból észreveszik és először mozdulataikkal, később kelepeléssel üdvözlik, bármily ügyetlenül teszik is kezdetben. Növekedésük legalább két teljes hónapig eltart.Elköltözés előtt a vidék gólyái, családjai bizonyos helyeken, rendesen puhatalajú, mocsaras réteken gyűlnek össze, mintegy tanácskozásra. Ez azonban nem szabály. Állítólag az ilyen összejöveteleken mustrálgatják is a fiatal nemzedékeket. A fehér gólya – eszterág, esztrág, cakó, koszta, gagó, gólya, házi gólya – népszerűség tekintetében vetekedik a fecskével s ha tán mégis az utóbbit kell győztesnek minősíteni, az csak azért van, mert a gólya fészkelési területe Magyarországon lényegesen kisebb és korlátozottabb, mint a fecskéé.

Grecs Anita
7.sz HCS.Környezeti nevelő