Kétéltűek
A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek altörzsének egyik osztálya. Tudományos nevük az amfíbiosz ógörög szóból származik, ami kettős életet jelent. Arra utal, hogy a kétéltűek legtöbb faja kifejlett korában szárazföldi életmódot folytat, de szaporodni visszatér a vízbe, és egyedfejlődésük első szakasza is ebben a közegben zajlik le. E tipikus életmenettől mindkét irányban vannak eltérések, így akadnak kétéltűek, melyek szinte függetlenítették magukat a folyékony víztől, és vannak olyanok, amelyes...
Hüllők
A hüllők (Reptilia) a hagyományos, mára elavultnak számító rendszertani felfogás szerint a gerincesek altörzsének egyik osztályát képezték. Az élővilág evolúcióját jobban tükröző, ma használatos, úgynevezett kladisztikus rendszerekben a hüllők egy ún. parafiletikus csoportot alkotnak. A parafiletikus csoportok ugyan közös ősre vezethetők vissza, viszont nem tartalmazzák annak minden leszármazottját. A kladisztikus rendszerek a törzsfa egyes (különböző vastagságú) teljes ágait tekintik érvényes...
Kereső
- Ha a keresőbe beír egy kifejezést, a találati oldalon minden olyan faj bevezetője megjelenik, amelyiknek magyar nevében és/vagy az "Általános leírás" részben megtalálható a keresett kifejezés.
- A betűrendes keresőben azon fajok bevezetői jelennek meg, amelyeknek a neve a kiválasztott betűvel vagy az annak megfelelő ékezetes betűvel kezdődik.
Fajok
Alpesi gőte
Alpesi tarajosgőte
Barna ásóbéka
Barna varangy
Dunai tarajosgőte
Elevenszülő gyík
Erdei béka
Erdei sikló
Fali gyík
Foltos szalamandra
Fürge gyík
Gyepi béka
Homoki gyík
Kaszpi haragossikló
Kecskebéka
Kékpettyes lábatlangyík
Keresztes vipera
Kis tavibéka
Kockás sikló
Közönséges lábatlangyík
Közönséges tarajosgőte
Mocsári béka
Mocsári teknős
Nagy tavibéka
Pannongyík
Pettyes gőte
Rákosi vipera
Rézsikló
Sárgahasú unka
Vízisikló
Vöröshasú unka
Zöld gyík
Zöld levelibéka
Zöld varangy