2018 év madara – a vándorsólyom

A vándorsólyom több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve szenteli a világ leggyorsabb madarának 2018-at.

Vándorsólyom (Fotó: Michael Hanvey)


A vándorsólyom a világon mindenhol az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma volt, és az ma is. Címerekben, jelvényekben szerepel. Szimbolikus jelentőségén túl, nagyon is gyakorlati haszna volt a késő középkorig, amikor a héja mellett, a legelterjedtebben használt solymászmadár volt. Magyarországon abban az időben a vándorsólyom volt „a sólyom” a többi fajt, például a kerecsent más néven említik a krónikák.

A lőfegyverek elterjedésével a solymászat, és vele a vándorsólyom jelentősége csökkent. A 20. században azonban, a solymászat újjáéledésével ismét előtérbe került. Ennek is köszönhető, hogy a növényvédő szerekhez kapcsolódó állománycsökkenésére idejében felfigyeltek a szakemberek, és az okokat feltárva sikerült megmenteni a teljes kipusztulástól. Magyarországon a faj eltűnése után több évtizedig nem lehetett solymászati, vagy más célra vándorsólymot tartani. A hosszú tiltás után, hazánkban az 1980-as évek óta lehet ismét vándorsólyommal solymászni.

 

Megjelenés

A szédületes sebességéről széles körben ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, 38-51 cm testhosszú, 89-113 cm-es szárnyfesztávolságú.

Vándorsólyom (Fotó: Majercsák Bertalan)
A vándorsólyom erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú, közepesen hosszú farkú
ragadozó – 8 fotó, katt a képre

Fiatal vándorsólyom (Fotó: Rich Merry)

Vándorsólyom (Fotó: Samuel Galick)

Vándorsólyom (Fotó: Rich Merry)

Vándorsólyom (Fotó: Rich Merry)

Vándorsólyom (Fotó: Mészáros József)

Vándorsólyom (Fotó: Samuel Galick)

Vándorsólyom (Fotó: Samuel Galick)

 

A hímek mintegy egyharmaddal kisebbek a tojóknál, ahogy ezt az angol és német nevük – tiercel, illetve Terzel is jelzi. A nemek színezetében viszont nincs komoly eltérés. Az öreg madaraknál a fejtető, a tarkó és a szem alatti széles barkó fekete, utóbbi messziről is jól látható a fehér pofafolttal és torokkal keretezve. A hát, a vállak, a szárnyfedők és a farktollak sötét palaszürkék, utóbbiakon sötétszürke keresztsávok találhatók, a szárnytollak feketések.

Az öreg madarak alsótestének alapszíne a fehértől a halvány vörösesen át a narancsszínűig változhat, a begytájékon cseppszerű, ettől lejjebb, az alsó farkfedőkön és a gatyán keresztsávozással. A fiataloknál a felnőttek palaszürke felsőoldali és barkószínezetét barnásfekete helyettesíti, a pofafolt és a torok sárgásfehér, az alsótest pedig fehér helyett vörhenyessárga, sűrű, hosszanti, fekete mintázattal.       

 

Elterjedés

A vándorsólyom igazi világpolgár, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszon nem fordul elő, illetve nincs még adata Új-Zélandról sem. Elterjedési területén foltszerűen hiányzik a sivatagi és esőerdei zónákból.

A vándorsólyom a Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel vagy kóborlóként, vonulóként előfordul (Forrás: birdlife.com)
A vándorsólyom a Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel vagy
kóborlóként, vonulóként előfordul (Forrás: birdlife.com)

 

 

Élőhely

Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalakat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is.

Vándorsólyom klasszikus sziklai fészkelőhelye az angliai Yorkshire Dales Nemzeti Parkba (Fotó: Orbán Zoltán)
Vándorsólyom klasszikus sziklai fészkelőhelye az angliai Yorkshire Dales Nemzeti
Parkban – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

Vándorsólyom klasszikus sziklai fészkelőhelye az angliai Yorkshire Dales Nemzeti Parkba (Fotó: Orbán Zoltán)

Az angliai Manchester egyik látványossága a belvárosban fészkelő vándorsólyompár (Fotó: Orbán Zoltán)
Az angliai Manchester egyik látványossága ...

Az angliai Manchester egyik látványossága a belvárosban fészkelő vándorsólyompár (Fotó: Orbán Zoltán)
... a belvárosban fészkelő vándorsólyompár – 8 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

Az angliai Manchester egyik látványossága a belvárosban fészkelő vándorsólyompár (Fotó: Orbán Zoltán)

Az angliai Manchester egyik látványossága a belvárosban fészkelő vándorsólyompár (Fotó: Orbán Zoltán)

Az angliai Manchester egyik látványossága a belvárosban fészkelő vándorsólyompár - az utcán bemutatott fotó az egyik tetőn lévő költőládáról (Fotó: Orbán Zoltán)

Az angliai Manchester egyik látványossága a belvárosban fészkelő vándorsólyompár (Fotó: Orbán Zoltán)

Az angliai Manchester egyik látványossága a belvárosban fészkelő vándorsólyompár (Fotó: Orbán Zoltán)

Az angliai Manchester egyik látványossága a belvárosban fészkelő vándorsólyompár (Fotó: Orbán Zoltán)

Az angliai Manchester egyik látványossága a belvárosban fészkelő vándorsólyompár (Fotó: Orbán Zoltán)


Ezt a fiatal vándorsólymot egy Chicago-i (USA) toronyház erkélyén örökítették meg
(Forrás: YouTube)

A fővárosi Bazilikán éjszakázó vándorsólyom (Fotó: Prommer Mátyás)
A fővárosi Bazilikán éjszakázó vándorsólyom (Fotó: Prommer Mátyás)

 

 

Táplálkozás

Alapvetően repülő madarakra vadászik, a verébnél is kisebb énekesmadaraktól a libákon át akár a gém méretig. Leggyakoribb zsákmányait ugyanakkor a varjú és a seregély méretű madarak teszik ki. A vándorsólyom, a legtöbb sólyomféléhez hasonlóan, a nyílt légtérben vadászik. Zsákmányát rendszerint a magasból indított támadással, nagy sebességű üldözés után fogja meg, vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan. Erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított zuhanása közben akár a 320 km/h-s sebességet is elérheti.

Vadászó vándorsólyom (Fotó: Selmeczi Kovács Ádám)
Vadászó vándorsólyom jellegzetes (Fotó: Selmeczi Kovács Ádám)


A vándorsólyom sebességét és fordulékonyságát jól mutatja ez az érdekes
"verseny" egy solymászmadár és egy világbajnok hegyikerékpáros
között (Forrás: YouTube)

 

Költés

A sólyomrokonság többi képviselőjéhez (valamint a baglyokhoz) hasonlóan, a vándorsólyom sem épít saját fészket. Többnyire 3-4 tojását sziklapárkányok, épületzugok talajára, más ragadozómadarak és varjúfélék fészkeibe rakja. A kotlási idő, melyben mindkét szülő részt vesz, 28-29 nap. A fiókák 6-7 hetes korukban válnak röpképessé, de a szülők néhány hétig ezt követően is etetik, illetve vadászni tanítják a fiatalokat.

 

Vonulás

Európában – Észak-Európát kivéve – a vándorsólyom nem vonuló. Azonban a fiatal madarak – évszaktól függetlenül – a kirepülést követő időszakban, egészen a párba állásig jelentős területeket kóborolhatnak be.

 

Állománynagyság

Óriási elterjedési területe miatt a faj pontos világállománya nehezen becsülhető, jelenleg mintegy 100 000 - 500 000 egyedre tehető, és természetvédelmi helyzete világszerte stabilnak tekinthető.

Az elsősorban hegyvidéken élő faj hazai állománya a Kárpátokban fészkelő állomány perempopulációjának tekinthető. Hazánkban valószínűleg a történelmi időkben sem fészkelt nagy számban. Kipusztulása előtt, Magyarországon a faj utolsó, múlt századi ismert költése 1964-ben, a Bükk-hegység egyik sziklakibúvásos „kövén” volt.

Ezt követően több mint három évtizeden át csak kóborló egyedeket sikerült megfigyelni az országban. Egészen 1997-ig kellett várni, amíg a megerősödő európai állomány terjeszkedése elérte hazánkat, és ismét megtelepedett a vándorsólyom Magyarországon. Azóta rendszeres fészkelő faj, amelynek állománya folyamatosan erősödik.


Ismert vándorsólyom fészkelőpárok számának alakulása Magyarországon
1997-2017 között - nagyításhoz katt a képre!
(Forrás: MME)

Az MME HELIACA Évkönyv 2015. éviszámának címlapja.
Ragadozómadaraink, köztük a vándorsólyom
éves védelmi eredményeiről olvashat a
HELIACA Évkönyv hasábjain itt >>

 

Veszélyeztető tényezők

A második világháborútól kezdve, a fejlett országokban, elsősorban Észak-Amerikában és Európában növényvédőszerként széles körben alkalmazott DDT és dieldrin hatására a vándorsólyom világállománya az 1960-as évekre összeomlott. A felmérések alapján, a költőpárok száma az eredeti 10%-ára esett, ami azt is jelentette, hogy egyes területekről, például hazánkból, teljesen eltűnt a faj.

E vegyi anyagok a növényi magvakat fogyasztó zsákmányaikon keresztül bejutottak a sólymok – és más ragadozómadarak – szervezetébe, ott feldúsultak,  és hatásukra felborult a madarak hormonháztartása. Megváltozott viselkedésük, és emellett elvékonyodott a tojások héja is, így gyakorlatilag összetörtek a kotló madár alatt.

Bár a DDT használatát Észak-Amerikában és Európában az 1960-as évek végétől fokozatosan betiltották (1968-ban elsőként éppen hazánkban), a hatóanyag csak lassan ürült ki a környezetből és így a táplálékpiramisból. Emiatt, valamint az állománydinamikai törvényszerűségek miatt, az állomány csak évekkel később kezdett erősödni. Sajnos, számos, elsősorban trópusi, országban, a DDT használata továbbra is engedélyezett.

Hazai viszonylatban jelenleg a szigeteletlen oszlopokon történő áramütés jelenti a legnagyobb problémát, amely más fajokra is veszélyt jelent. A fészkelő párok zavarása a másik probléma, amely esetenként a fészkelés meghiúsulásához vezethet. A sólymok szándékos elpusztításának nyomaival pedig, elsősorban azokon a területeken találkoztunk, ahol a hobbi célú galambászat és a galambok versenyeztetése nagy népszerűségnek örvend.

A természetes veszélyeztető tényezők között a rókát és az uhut lehet megemlíteni, amelyek esetenként képesek kiszedni a fiókákat, vagy az öreg madarakat is a fészekből.

 

Védelem

A vándorsólyom hazai visszatelepedése természetes folyamat volt, amelyet a szakemberek a kezdetektől fogva nyomon követnek. Ellenőrzik a fészkeléseket, regisztrálják az új párokat, illetve gyűrűzik a fiókákat, hogy a faj visszatérése nyomon követhető és a későbbiekben elemezhető legyen.

Bár az utóbbi években szerencsére több faj is újra megtelepedett Magyarországon (énekes hattyú, daru), egyelőre egyedül a vándorsólyomnak sikerült egy folyamatosan növekvő állományt kialakítania. Ez pedig ritka lehetőséget ad egy természetes folyamat megfigyelésére és megértésére.

Az állomány alakulásának nyomon követésén túl aktív védelmi intézkedésekre is sor kerül. Ezek közös célja, hogy a veszélyeztető tényezőket a minimálisra csökkentsék:

  • a költés zavartalanságának biztosítása érdekében egyes fészkeknél fészekőrzésekre kerül sor;
  • fajspecifikus konfliktustérkép készült a középfeszültségű oszlopsorok és a fészkelőhelyek összevetésével, hogy földrajzilag rangsorolható legyen a szigetelések fontossága, az áramütések megelőzése céljából;
  • egyes, rossz állapotban lévő fészkelőhelyek megerősítése, így növelve a költés sikerességének esélyét.

A faj védelmében világszerte tevékenykedő szakemberek a IV. Nemzetközi Vándorsólyom-védelmi Konferencia keretében Budapesten tanácskoztak 2017. szeptember 27 - október 1. között. A korábbi világkonferenciák időpontjai és helyszínei: I. 1965 / Madison (USA) , II. 1985 / Sacramento (USA), III. 2007 / Wloclawek (Lengyelország).

 

Az "Év madara" program

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, idén például a gazdálkodóknak különösen fontos szerepe van.

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
 

 

Orbán Zoltán – Prommer Mátyás

Kapcsolódó hírek

A Zempléni Helyi Csoport kétnapos képzést hirdet "Kezdő madarász vagyok!" címmel Boldogkőújfaluban. A képzés eddig több helyi csoportunknál is nagy sikert aratott.

Tollászkodás után jól látszik a madáron a geolokátor (Fotó: Jakab Sándor).

Tavaly nyár elején több szalakótára is geolokátort helyeztünk fel. Ezek a könnyű kis szerkezetek a madarak vonulási útvonalának pontjait rögzítették. 

Óriásalka (Illusztráció: Andy Birch).

Az óriásalka északon, az Atlanti-óceán sziklás partvidékén költött. Biológiailag nem rokona a mai pingvineknek, ez az elnevezés mégis hozzá kapcsolódott legelőször. A szó feltehetően walesi eredetű, jelentése „fehér fej”. A déli tengereket meghódító utazók pusztán hasonlóságuk miatt nevezték így a pingvineket, amik az óriásalka kihalásával azonban így váltak közismerté.