A 2010. év madarai a fecskék

A hosszútávú vonuló énekesmadarak között más fajokhoz képest több veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatnak.  Annak érdekében, hogy a nemzetközi biodiverzitás védelmi évben felhívjuk a figyelmet a madárfajok fogyatkozásának veszélyére, az MME az eltűnő madarak nagyköveteiként  2010. év madaraiul a fecskéket választotta.

Molnárfecske (Fotó: Csonka Péter).

 

Klíma- és élőhelyváltozási problémák

Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése. A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

Magyarország fecskéi (Grafika: Kokay Szabolcs).
Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske)
állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).

 

Mindhárom fecskefajunk bajban van!

A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj: a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. A negyedik fecskénk, a sarlósfecske valójában nem fecske, nem is énekesmadár, a kolibrikkel rokon külön madárrendet (sarlósfecske alakúak rendje) alkot, és állománya stabil-emelkedő tendenciát mutat.

Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze.

 

Füsti fecske

  • hazai becsült állománya 220 000 - 320 000 pár (1999-2003 között);
  • jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, jószágállások, mezőgazdasági épületek esőtől védett részeire építi;
  • a faj erősen kötődik az állattatáshoz;
  • csökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési időszakban) elnéptelenedő kolóniák;
  • közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  • rendkívüli időjárási körülmények a fészkelőterületen;
  • vonulási, telelési és táplálék problémák.

Sarat gyűjtő füsti fecske (Fotó: ifj. Vasuta Gábor).
Sár fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (Fotó: ifj. Vasuta Gábor).

 

Molnárfecske

  • hazai becsült állománya 100 000 - 200 000 pár (1999-2002 között);
  • jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok panelházainak esőtől védett részeire építi;
  • sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a leginkább városiasodott fecske fajunk;
  • táplálkozási problémák;
  • sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
  • fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
  • fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi épületeken;
  • közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  • rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  • vonulási, telelési, és táplálék problémák;
  • nincsenek adatok a pontos telelési területről.

Molnárfecske (Fotó: Csonka Péter).
Molnárfecske (Fotó: Csonka Péter).

 

Partifecske

  • hazai becsült állománya 140 000 - 220 000 pár (1999-2002 között);
  • maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti;
  • telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több ezer pár is;
  • csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
  • táplálkozási problémák;
  • jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
  • egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
  • rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  • vonulási, telelési és táplálék problémák;
  • a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
  • nincsenek adatok a pontos telelési területről.

Partifecske (Fotó: Csonka Péter).
Partifecske (Fotó: Csonka Péter).

 

Elindul az országos fecskevédelmi program és lakossági fecske adatbázis

A hatékony védelemhez a vonuló és telelő viselkedés mellett elengedhetetlen a költőállományok helyzetének minél pontosabb ismerete is. Az adatgyűjtés akkor igazán hatékony, ha ebbe az ország egész területéről minél többen kapcsolódnak be. Az MME internetes fehér gólya online adatbázisa (www.golya.mme.hu) az elmúlt években bebizonyította, hogy a lakosság hatékonyan tud részt venni a megfelelően előkészített felmérésekbe. Ezért a gólya adatbázis mintájára tavasztól elindítjuk a Fecskefigyelő Online Adatbázist (www.fecskefigyelo.mme.hu), ahova bárki feltöltheti: tavaszi érkezési, fecskefészek, költés kezdési, költési siker (fiókaszám), költésszám, őszi elvonulási és gyülekezőhely stb. megfigyeléseit.   

 

Mit tehetünk mi?

Mivel a fecskeállományok csökkenését okozó élőhely átalakítások és a klímaváltozás negatív hatásait az egyes ember közvetlen beavatkozással nem tudja befolyásolni, a legfontosabb cél a költési siker, a kirepülő fiókák számának növelése. Ebben egyéni akciókkal és társadalmi összefogással már valódi előrelépést érhetünk el:

Mesterséges molnárfecsketelep (Fotó: Orbán Zoltán).
Lábazaton álló, mindkét oldalán fészkelési lehetőséget kínáló mesterséges
molnárfecsketelep a Jókai kertben, az MME központi irodájánál.

Világújdonság! - Az MME támogatókat keres a geolokátoros fecskevonulás-kutatáshoz

Különösen a vonuló madárfajok védelme elképzelhetetlen nemzetközi, mind gyakrabban kontinensközi együttműködések nélkül. Hiába védjük Európában a madarakat, ha a dél-európai és afrikai területekről egyre kevesebb madár érkezik vissza. Ezért különösen fontos, hogy ismerjük a vonulási csomópontokat és a kiemelt telelési területeket, majd ezeket a helyi kormányok nemzetközi segítséget is kapva védetté nyilvánítsák. Az adatgyűjtés azonban korántsem könnyű. Annak ellenére, hogy több mint száz éve gyűrűzzük a madarakat, köztük óriási számban a fecskéket, szinte semmit nem tudunk az egyes költőállományok pontos telelőterületeiről. A nádasokban éjszakázó füsti és partifecskénél valamivel „jobb” a helyzet, mert e két faj egyedei átlag 0,065 % körüli gyakorisággal kézre kerülnek külföldön. A molnárfecskék esetében viszont csak sejtéseink vannak, ennek a fajnak a vonuló és telelő csapatai a jelenlegi tudásunk szerint ugyanis nem szállnak le a talajközelbe éjszakázni, nagy valószínűséggel a sarlósfecskékhez hasonlóan repülés közben alszanak, ezért jóval kevesebb kerül belőlük kézre. A fecskevonulás-kutatás nehézségeit jól mutatják az 1951-2006 közötti hazai gyűrűzési, és az ezekből származó külföldi visszafogási adatok:

  • partifecske 280 114 gyűrűzésből 241 visszafogás (0,09%);
  • füsti fecske 350 123 gyűrűzésből 124 visszafogás (0,04%);
  • molnárfecske 20 287 gyűrűzésből 1 visszafogás (0,005%).

A nemzetközi adatok is hasonlóan alacsony visszafogási sikert mutatnak, az Európában és Észak-Afrikában 1994-ig meggyűrűzött több mint egymillió molnárfecskéből csak 20 példány (0,002%) került kézre a Szaharától délre! Vércse méretű madarak esetében ma már rendelkezésre állnak a műholdas nyomkövető eszközök, melyek segítségével akár néhány méteres pontossággal is követni lehet a madarak mozgását. Az elmúlt évek hazai kutatási tapasztalatai is bizonyították, hogy néhány műholdas adó segítségével egy év alatt is olyan új információkhoz juthatunk a madarak viselkedésével és védelmével kapcsolatban, amit a gyűrűzés az elmúlt évszázad alatt sem tudott produkálni. Sajnos ezeknek az adóknak a miniatürizálása még nem tart ott, hogy fecske méretű énekesmadarakra is felszerelhetők legyenek.
 

A legújabb elektronikai fejlesztések olyan megoldási lehetőséget kínálnak, amivel 150x150 km-es pontossággal meghatározható a fecskék vonulási mozgása. A Swiss Ornithological Institute (Svájci Ornitológiai Intézet) által az MME és a Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézete együttműködésével kifejlesztett új geolokátor - egy fényintenzitást mérő és tároló elektronikai eszköz -  a felhelyezést lehetővé tevő hátizsákkal és rögzítő teflonszalagokkal együtt is csak 0,6 gr, így nem zavarja a fecskék akrobatikus repülését. A hátizsákból antennaként kinyúló fényérzékelő (a súlycsökkentés miatt a fecske lokátorokon ilyen antenna nincs, az érzékelő az eszköz hátoldalán működik) adatait a geolokátor folyamatosan gyűjti és tárolja. A költési időszakban geolokátorral és alumínium gyűrűvel megjelölt fecskéket a következő évben, miután visszatértek a telelő területekről, vissza lehet fogni, és az eszköz által gyűjtött adatokat le lehet tölteni, majd ezekből meg lehet állapítani, hogy az adott madár Afrika mely régiójában töltötte a telet. Ez a pontosság már lehetővé teszi, hogy az adott régióba szervezett kutatások tovább pontosítsák a helyszínt és a körülményeket. A kisméretű geolokátor világviszonylatban is nagyon új eszköz, a fecskekutatásban történő első széleskörű alkalmazásával Magyarország továbbra is a világ élvonalában maradhat. A miniatűr berendezés kereskedelmi forgalomban nem kapható, csak kiemelt jelentőségű kutatások számára hozzáférhető.

Geolocator (Fotó: Orbán Zoltán).
A vízálló műanyag burkolatú geolokátor-egységből kiálló antenna ...
Geolocator (Fotó: Orbán Zoltán).
... végén lévő tűhegynyi fényérzékelő rögzíti a vonuló madarat érő
változó fényviszonyokat.
Az antenna alatt, kétoldalt, a
számítógépes adatleolvasó kivezetések láthatók....
Geolocator (Fotó: Orbán Zoltán).
... A geolokátor egy miniatűr hátizsákba kerül, amiből csak a fényérzékelő
antenna nyúlik ki. A képeken látható, a tokkal és a teflon rögzítő szalagokkal
együtt is alig 4 gr-os eszközt az MME 2009-ben, a kék vércse védelmének
évében alkalmazta. A fecske geolokátor ennél jóval kisebb és könnyebb,
ezért antennája sincs, a hátizsákkal és a rögzítéssel együtt is csak 0,6 gr!
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

2009 nyarán az MME és a Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézetének partifecske kutató csoportja, melynek eredményeit számos nemzetközi cikk, szakdolgozat, doktori disszertáció, és egy akadémiai doktori értekezés is fémjelzi, tesztelte a módszert, és a tapasztalatokat a további fejlesztések érdekében folyamatosan egyeztettük a geolokátor svájci fejlesztőjével.
 

A technológiai korlát áttörésével a 2010-es fecskevédelmi évben világviszonylatban is először nyílik lehetőség arra, hogy pontos válaszokat kapjunk a kontinentális szinten veszélyeztetett fecskéink eddig rejtett vonulási és telelő viselkedéséről. Ezek az információk hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezeket a madarakat is megőrizhessük a jövő számára.
 

Ezért együttműködést ajánlunk a természetvédelem, a környezeti nevelés ügyére nyitott céges partnerek számára. Kidolgoztuk a geolokátoros fecskevonulás-kutatást is magába foglaló többszintű együttműködési javaslatunkat. Kérjük, amennyiben érdeklik a részletek, vegye fel a kapcsolatot velünk itt >> 

 

Pillantsunk be a fecskék életébe! - Közösségi fecske programok

A fecske költőtelepek és fecskekutató táborok életének, a tavaszi érkező madarak és az őszi gyülekező csapatok megfigyelése érdekes élmény, egyben jó alkalom arra, hogy kimozduljunk otthonról, az óvodai csoportszobákból és iskolai osztálytermekből. Ezért az MME a 2010-es fecske évtől kezdődően, április és szeptember között, a közösségi programjaink keretében fecskefigyelő eseményekre is hívja az érdeklődőket.

Az aktuális programok helyszíneiről, időpontjairól és eseményeiről részletesen beszámolunk a honlap kezdő oldalán a legfrissebb hírekben, kérjük, ott tájékozódjon!

 

Használja ingyenes fecskeévi kiadványainkat!

Az MME kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy ingyenesen küldött, oktatási segédanyagként is alkalmazható szóróanyagokkal is segítse az önkormányzatok, LEADER csoportok, turizmussal foglalkozó szakemberek, közoktatási intézmények, látogató- és oktatóközpontok, a pedagógusok, szakkörvezetők, előadók szakmai munkáját. 

A 2010-es fecskevédelmi év kiadványai:

Önnek csak annyit kell tennie, hogy felveszi a kapcsolatot a kiadványokért felelős kollégánkkal itt, és jelzi, hogy milyen alkalomra, mennyi, és milyen kiadványra lenne szüksége. Kérjük, pontosan adja meg a postacímet, egy telefonszámot, lehetőleg mobiltelefonszámot, és azt, hogy az intézményen belül kinek címezzük a csomagot! Ezt követően, amennyiben szükséges, kollégánk felhívja Önt, majd összeállítjuk, és egy-két napon belül ingyenesen postázzuk a kiadványokat.

 

Kapcsolódás a BirdLife és az ENSZ madárvédelmi kampányához

A BirdLife International, a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, melyben Magyarországot az MME képviseli, figyelmeztetve a vonuló madarak vészes állománycsökkenésének világméretű problémájára, Flyways címmel nemzetközi kommunikációs programot hirdetett. A "Born to travel" kampány célja, hogy a döntéshozók és a lakosság figyelmét felhívja a klímaváltozás és az élőhely átalakítások negatív hatásaira. Ezek az időjárási és környezeti hatások kiemelten érintik a mezőgazdasági területek madarait, közöttük is különösképpen  a hosszú távú vonuló fajokat.

A kampány szorosan kapcsolódik az 1992-ben Magyarország által is aláírt ENSZ Biodiverzitás Egyezményhez, melynek sok területen nem sikerült elérnie fő célkitűzését: a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását 2010-ig. A BirdLife a tagszervezetein keresztül is szeretné tudatosítani az emberekben, hogy azok a környezeti változások, melyek ilyen mértékben érintik az élővilágot, az emberek életminőségét is alapvetően és negatívan befolyásolják, melynek megállítása közös érdekünk és feladatunk.
 

2010. a biodiverzitás védelmének nemzetközi éve, melyet követően Magyarország lesz az EU soros elnöke 2011. első fél évében, így hazánk feladata lesz az új európai uniós biodiverzitás védelmi munkaterv előkészítése. Ezért:

  • a 2010. év madarainak a fecskéket választottuk, ennek a fajcsoportnak a képviselői kiemelten érintettek a "Born to travel" és a biodiverzitás témában; 
  • a közösségi programjainkon is tájékoztatjuk a lakosságot a biológiai sokféleség csökkenésének veszélyeiről és okairól;
  • beszámolunk a Natura 2000 hálózat fontosságáról és fenntartásának szerepéről a faj- és élőhelyvédelemben;
  • cselekvési és módszertani alternatívákat mutatunk be (például Madárbarát kert program) a környezeti állapotromlás megállítására, megfordítására;
  • madár- és élőhelyvédelmi javaslatokat dolgozunk ki a magyar kormány, az EU soros elnöksége számára a biológiai sokféleség megtartása, növelése érdekében;
  • aláírásokat gyűjtünk, illetve a környezetért aggódó embereken keresztül forma leveleket juttatunk el a döntéshozókhoz, hogy jelezzük, a lakosság és az MME aggasztónak tartja a környezeti állapot romlását, amit a kontinentális szinten veszélyeztetett fajok számának növekedése is jelez.
 MME fecskefészek webkamera képe   MME fecskefészek webkamera képe
 fecskefigyelo.mme.hu
 Látogassa meg Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalt
- ide bárki feltöltheti fecske adatait, ami segíti a védelmüket - és az itt
megtekinthető füsti fecske
fészekkamerát, melynek köszönhetően
bárki élőben figyelheti a madarak költését.

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Kedves Érdeklődők!  Az MME helyi csoportjai áprilisban az alábbi programokkal várja a madarak és a természet csodái iránt érdeklődőket. Érdemes néha visszatérni az oldalra, mert a programok esetenként változhatnak, vagy újakat töltünk fel! Programjainkon a részvétel ingyenes!

Facsemeték ültetése (Fotó: Rollerproject).

Kezdetét vette a facsemeték ültetése a Szalakótás Gazda Program keretében. 

Idén először a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti el az adózók túlnyomó többségének az adóbevallási tervezetét. Ez kicsit könnyít a dolgunkat, fontos azonban fejben tartani, hogy adónk 1%-ról is nyilatkozzunk. Ehhez próbálunk most egy kis segítséget nyújtani.