Az első jeladós fehér gólyánk elkezdte tavaszi vonulását

A „Báró” nevű jeladós fehér gólyánk elindult Magyarországra Izraelből és ezekben a percekben már Törökországban repül. Ez a példány az egyik, ha nem a legkorábban haza érkező gólyánk évről évre.

„Báró”, a jeladós fehér gólya helyezte 2017. január 16-án (Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).


Miközben fajtársai többnyire csak március végén, április elején jelennek meg a fészeknél, ez a madár gyakran már február végén megérkezik. Ráadásul ezt az eseményt az interneten élőben is el lehet csípni, mivel „Báró” fészkét egy webkamera figyeli éjjel-nappal.   

Egészen a tavalyi évig nem tudhattuk, mi áll a viselkedés hátterében. 2016 tavaszán azután sikerült műholdas jeladóval megjelölni a madarat, így derült ki tavaly ősszel, hogy „Báró” nem a hazai állomány fő telelőterületére, Szudán és Csád, hanem csak Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul. Ez a rövidítés jelentős, sok ezer kilométeres megtakarítást jelent, ezért tud – a többieknél jelentősen nagyobb kockázatot is vállalva – korábban megérkezni.

A viselkedés azért is nagyon érdekes, mert a lakosság számára is elérhető internetes nyomkövető oldal információi alapján a legtávolabb telelő két fehér gólyánk eközben még mindig jó 6000 kilométerrel délebbre, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szavannáin telel.  

Az idei korai indulás meglehetős kihívásokkal indult „Báró” számára. A madarat az Anatóliai-fennsíkon a hazai viszonyokat idéző hideg, nappal is tartós fagyok fogadták. Ennek ellenére jól halad és a hétvégén valószínűleg már el is éri Európát.

Mindazonáltal a madarak vonulása (még egyetlen faj esetében) sem köthető sem ősszel, sem tavasszal egy adott időponthoz. Sőt, a madárvonulás valójában alig egy hónapig (!), júliusban szünetel csak Magyarországon, mivel a legkésőbb érkező halvány gezék csak június elején-közepén érnek haza, miközben a legkorábbi indulók, például a fehér gólyák, már augusztusban megkezdik az őszi vonulást.

A február azért különösen fontos a hazai madárállományok szempontjából, mert a hosszú távú vonulók többsége ekkor kezdi meg a végső felkészülést a hosszú hazaútra. A gyűrűzési adatokból azt is tudjuk, hogy a fecskék esetében (és gyaníthatóan a többi fajnál is) a legerősebb „szuper hímek” indulnak el legkorábban, így nekik jutnak a legjobb fészkelőterületek.
 

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

Orbán Zoltán – Papp Ferenc
 

Kapcsolódó hírek

Tojóra várva, a fészek már kész

Bár „Báró” már több mint két hete itthon van és időközben a fészektatarozással is elkészült, párja még nem akadt. Ez egyáltalán nem furcsa, hiszen ő extra korán hazaérő gólyáink egyike és ezért neki az átlagosnál többet kell magányosan várakoznia. Közben egyre több helyre érkeznek meg korai hímek és egy-két tojó is itthon van már. Reméljük, „Báró” mellé is napokon belül...

Molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).

Miközben hazai füsti- és molnárfecske-állomány felére, a tiszai partifecskéké pedig alig 10%-ára (!) csökkent hazánkban 2015-re, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.

Ugyan még pár hétig zölden virít a sivatag, április elejével megkezdődik a 6 hónapig tartó száraz évszak (Forrás:  journeyinstyle.co.za).

Három jeladós madarunk jelenleg még Afrika déli országaiban telel, az ottani száraz évszak közeledte azonban már jelzi, hogy lassan ideje útnak indulniuk.