Az etetők közelébe helyezzünk ki odúkat is!

A téli madárvédelem korántsem merül ki a madarak táplálék- és vízutánpótlásának biztosításában. Ennél jelentősen többet tehetünk az odúköltő énekesmadarakért azzal, ha odúkat is telepítünk az etetők közelébe. Ezek a fajok ugyanis a közhiedelemmel szemben nem csak a költési időszakban használják a fák üregeit, épületek hasadékait. A cinegék és verebek téli túlélési stratégiájának fontos részét képezi a szélvédett, hőmérsékletileg kiegyensúlyozottabb éjszakázóüregek akár közös használata is.

A széncinege gyakori téli éjszakázó vendége a "B" és "D" típusú mesterséges madárodúknak (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A szélhűtés (hőérzet) kritikus jelensége

A téli éjszakázás sikerét nem csak az éjszakai hideg és a nappal megszerezhető táplálék befolyásolja. A mérsékelt övben további hátrányt jelent, hogy a többségében lombhullató fásszárú növényzet, a levelét vesztett csupasz ágak gyakorlatilag semmiféle szélvédelmet nem nyújtanak. Ez a szél hűtő hatása (wind chill) miatt különösen kritikus kérdés. Röviden összefoglalva a jelenség azt jelenti, hogy azonos hőmérséklet emelkedő szélsebesség mellett az idő előrehaladtával egyre hidegebbnek érződik, amikor a melegvérű élőlények több energiát használnak fel normál testhőmérsékletük fenntartására.

A legszélsőségesebb klasszikus példa a hőérzetcsökkenés mértékére a déli sarkon költő császárpingvineké, melyek fészkelési időszakában nem ritkák a -60 C°-os hőmérsékletű és 110–120 km/h-s szélsebességű napok, ami a tollazat szigetelőképessége és a test energiaellátása szempontjából közel -100  C°-os környezetnek számít.

Szerencsére a térségünkben közel sincs ilyen szigorú téli időjárás, de a hőérzet kérdése egy másik fizikai törvényszerűség miatt nálunk is kritikus lehet, különösen a kisebb testű madárfajok számára. Minél kisebb ugyanis egy test mérete, a tömegéhez képest annál nagyobb a felülete - azaz télen a kisebb madarak több hőt veszítenek.

Közönséges gyöngyvessző télen (Fotó: Orbán Zoltán).
A növényzet megfelelő összeállításával a madarak téli éjszakai túlélését is segíthetjük,
ha a lombhullató bokrok és fák mellett ...

Örökzöld télen (Fotó: Orbán Zoltán).
... jóval szélvédettebb mikrokörnyezetet kínáló örökzöldeket is telepítünk a
Madárbarát kert programban (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Télen a délutáni szürkület és a kései napkelte között eltelő akár 15–16 órát az etető madarai mozdulatlanul pihenve töltik, amikor nélkülözniük kell az izommozgás hőtermelő hatását is. Ezért nem mindegy, hogy az akár -20 C°-os fagyokat a csupasz ágak között vagy egy odúban vészelhetik át, ami megőrzi a madarak testmelegét, különösen akkor, ha több madár bújik össze egy-egy odú alján.

Fehér gólya kéményen éjszakázik (Fotó: Orbán Zoltán).
Persze léteznek más, urbánus túlélési stratégiák is,
különösen a nagyobb testű madaraknál.
Az áttelelő gólyák ...

Kuvik (Fotó: Orbán Zoltán).
... és a településeken élő baglyok, például a kuvikok egyik elképesztő fogása,
hogy
a felszálló meleg levegőt kihasználva a kéményeken éjszakáznak,
pihennek (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Miért fontosak az odúk télen?

A kistestű (veréb méretű) madarak normál testhőmérséklete emberi szemmel nézve rendkívül magas, 41-43 C° között alakul (ezen a számunkra életveszélyes vagy halálos hőmérsékleten a mi testfehérjéink már végzetesen károsodnak). A nem vonuló fajok, mivel nincs rá szükségük, nem halmoznak fel jelentős mennyiségű, zsír formájában tárolt energiatartalékot.

Ezért ezeknek a madaraknak a túlélésében alapvető fontosságú, hogy a rövid téli nappalokon, amikor gyakran még nyolc órájuk sincs a táplálkozásra, annyi élelmet találjanak és tudjanak elfogyasztani, ami biztosítja számukra a nappali anyagcsere szükségletet és a leghidegebb éjszakai órák átvészelését.

Hósipkás B típusú odú télen (Fotó: Orbán Zoltán).
A téli madárvédelem eszközei a mesterséges madárodúk is, amikben több faj is
védett körülmények között tud éjszakázni (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Azért jelent problémát a nagy forgalmú etetők máról holnapra történő, télközepi felszámolása, mert az ezt követő napokban nagy az esélye annak, hogy az üres etetőnél hoppon maradt madarak a nappal fennmaradó óráiban nem találnak elegendő élelemet. Ilyenkor, ha az éjszakai hőmérséklet -10 C° körül vagy ez alatt alakul, nagy az esélye annak, hogy az éhező, legyengült madarak hajnalra megfagynak.  

Éjszakázó madarak felhalmozódott ürüléke téli odúban (Fotó: Orbán Zoltán).
A telelő madarak felhalmozódó ürüléke miatt érdemes kora tavasszal is
ellenőrizni és kitakarítani az odúkat (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az odúk elhelyezése

Az odúkat - különösen akkor, ha otthon az ablakból meg is szeretnénk figyelni ezek életét - nem kell nagyon magasra rakni, bőven elegendő a 2 m körüli magasság. Az odúkat a legegyszerűbb ágcsonkokra akasztva, lógatva felhelyezni, a madarakat a legkevésbé sem zavarja az ezzel járó alkalmankénti lengedező mozgás.

Természetesen a télen kihelyezett odúkat tavasszal nem kell áthelyezni, már csak azért sem, mert ezeket a madarak már ismerik, így nagyobb az esély arra, hogy bele is fészkelnek. Ezért is fontos szempont, hogy - a nyári költési viselkedésre, a saját terület védelmezésére  gondolva - ne zsúfoljuk tele odúkkal az etető-itató közvetlen környékét, de erre nincs is szükség! Ha 4–5 odút 30–40 m-es, kisebb odútelepet néhány száz, nagyobbat 500–1.000 m sugarú körben telepítünk az etető köré, akkor ezek egész évben ki tudják szolgálni a madarak igényeit.

Hósipkás B típusú odú télen (Fotó: Orbán Zoltán).
A képen látható "B" típusú (széncinegének és verebeknek is megfelelő) odú egy
fővárosi kertben, 1,5 m magasságban, az etető-itatótól 30 m-re "működik",
és a madarak költésre és téli éjszakázásra egyaránt használják.

Maggal teli etetőtálca (Fotó: Orbán Zoltán).
Néhány odút (a képen egy veréblakótelep is látható) telepítsünk az etető és ...

Függő itató (Fotó: Orbán Zoltán).
... itató közvetlen közelébe is (Fotók: Orbán Zoltán), ...


... mert amint az ezen a rövid videón is látható, az itt táplálkozó madarak könnyebben
megtalálják, és jó előre felderíthetik a hideg éjszakákon menedéket kínáló
odúkat; illetve a napsütötte odútetők kényelmes pihenő- és fürdés utáni
napozóhelyet kínálnak a madaraknak (Videó: Orbán Zoltán).

 

 

Hol szerezhetők be garantált minőségű madárvédelmi eszközök?

Az MME Természetbarátok Boltját azért hoztuk létre, hogy a Madárbarát kert program résztvevői, a madárvédők örvendetesen bővülő lakossági tábora számára biztosítsuk a madárvédelmi eszközöket és szakkönyveket. A bolt nem csak internetes (csomagküldő) áruházként működik, de kedden és szerdán 10–16 h közötti nyitvatartással is várjuk az érdeklődőket. A bolt címe, elérhetőségei és megközelítése:

Cím: Budapest XII. kerület, Költő u. 21.
Postacím: 1536 Budapest, Pf. 283
GPS-koordináták: 47º29'51.80"É - 18º59'36.21"K
E-mail: mmebolt@mme.hu
Mobil: 20/969-7778
Tel: 1/275-6247 / 122
Fax: 1/391-7794

Megközelítés:
A Moszkva térről induló 21 és 21A, vagy a Boráros térről induló 212-es busszal a Városkút megállóig. A buszról leszállva balra, egyenesen felfelé kell tartani, majd az iskola előtti zebrán átkelve jobbra, egyenesen kell kb. 200 m-t kell sétálni. A Jókai-kert kovácsoltvas kapuján autóval úgy lehet be- és kijutni, ha a menetirány szerinti bal oldalon lévő jelzőoszlopon a csengő megnyomásával bejelentkezünk. Gyalogosan a kis kaput használhatjuk, ami munkaidőben folyamatosan nyitva van. Az MME Központi Iroda és a Természetbarátok Boltja a bekötő út végén, a vadszőlővel befuttatott egyszintes tégla- és faépületben található. A Bolt bejárata ennek túlsó végén, az épület hátsó falából nyílik.
 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Orbán Zoltán