A lakott területek bel- és külterületei egyben részei annak az élőhelyhálózatnak, amely a biológiai sokféleség hordozója. A közigazgatási területeken szerveződő gazdasági, turisztikai, természetvédelmi hálózatok, feladatok, stratégiák azt a célt szolgálják, hogy a helyben élők hosszú távon, fenntartható módon, a természeti erőforrásokat bölcsen felhasználva egészséges és biztonságos környezetben élhessenek.

A vadon élő állatfajok többsége elkerülte az embert, de egyes fajok alkalmazkodtak. Azon fajokat, amelyek képesek voltak elviselni az emberi jelenléttel járó zavarást, az eredeti élőhelyükre hasonlító (sziklák, fák, üregek stb.) településrészletek vonzották, vagy új táplálékforrást találtak az ember közelében (hulladék, ételmaradványok).

A ház körüli kertben, települések parkjaiban, közterületein a madarak szembetűnő jelenléte jól tükrözi, hogy az élővilág néhány tagja alkalmazkodik az emberi környezethez.

Az emberi környezettel kapcsolatos igények miatt a parkokból, kertekből hiányzik az a fajta természetes rendetlenség, amely a biológiai sokféleség egyik jellemzője és feltétele a természetszerű területeken.

A legtöbb körülöttünk élő madárfaj bokrokban, bokorcsoportokban, sövényekben, fák lombkoronájában építi fészkét, ott neveli fiókáit. A madarak költési ideje márciustól június közepéig tart, de egyes fajok másodköltésbe kezdenek, így a fészkelési időszak július végéig is kitolódhat.

Egyre többet hallani a beporzó rovarok számának csökkenéséről, amely elég vészjósló jövőképet ígér. Amellett, hogy a rovarok a táplálékhálózatban fontos szerepet töltenek be, a növények beporzását is nekik köszönhetjük.

Egy település biológiailag aktív és biológiailag inaktív felületekből áll. Biológiailag aktív felületek a zöldfelületek, vízfelületek, míg a biológiailag inaktív elemek a burkolt, beépített területek.

Amikor a vizekről beszélünk, ki kell térnünk a klímaváltozás kérdésére is. A településeken élők valójában egy sérülékeny, kevéssé természetszerű környezetben élnek, ahol nem figyelhető meg az egészséges ökoszisztémára jellemző, rugalmas válaszadás valamilyen környezeti hatással szemben.

A hó eltakarítása és az út síkossága elleni védekezés a helyi közutakon, a gyalog- és kerékpárutakon, továbbá az ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járdán, a gyalogúton, a lépcsőn, és a sétányon a települési önkormányzat feladata. 

Ellenőrizd tudásodat!