Éjszakai rejtett kamerás felvétel buktatta le a fészekrabló nyestet

Tegnapelőtt éjjel az interneten élőben is látható volt, ahogyan a bekamerázott parlagisas-fészekben költő vörösvércse-pár tojását egy nyest fogyasztotta el, miután könnyedén felmászott a 20 méter magasan levő, közel két méter magasságú fészekbe. Az országban általánosan elterjedt, rendkívül leleményes nyestek gyakori ragadozói a madárfészkeknek, de ennek megfigyelésére csak nagyon ritkán nyílik lehetőség, természetes környezetben pedig tudomásunk szerint eddig még nem rögzítettek ilyen képsorokat hazánkban.

Videofelvételből kivágott kép a parlagi sas fészekbe települt vörös vércse tojásos fészekalját elpusztító nyestről (Felvétel: termeszetfilm.hu)


Mind népszerűbbek a ragadozómadár-fészkek online közvetítései, amelyre az elmúlt években már szerencsére hazánkban is egyre több példa akad, így nézők százezrei nézhették már végig hazai parlagi és rétisasok, vagy kerecsensólymok fiókáinak felcseperedését és kirepülését. Európai Uniós támogatással a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által koordinált HELICON Life+ program keretében ősztől kora tavaszig egy jászsági sasetető-hely, tavasztól nyárig pedig egy közeli parlagisas-fészek mindennapjait nézhetik az interneten böngészők.

Az elsőként bekamerázott parlagisas-fészket ugyan tavaly és idén sem foglalták el sasok, azonban a kamerákat fent hagyták a közvetítést szervező Természetfilm.hu Egyesület és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, így tavaly és idén is sikerült érdekes képsorokat rögzíteni. A tavaly üresnek vélt sasfészek felvételeinek elemzésekor derült ki például, hogy a költési időszakban nyolc madárfaj is rendszeresen felkereste a fészket, és két költési próbálkozás is volt benne (tőkés réce és vörös vércse), de mindkét esetben éjjel eltűntek a tojások a fészekből. Ekkor még nem tudtuk, mi történhetett, de idén már úgy állítottuk be a rendszert, hogy az infravörös megvilágítás segítségével éjszaka is rögzíti a fészekben történteket a kamera. Kora tavasztól vörös vércsék foglalták el a fészket és az elmúlt napokban már az első tojást is lerakták, így remélhettük, hogy ha nem is sas-, de vércsefiókák kikelését és felnövekedését megfigyelhetjük a fészekben. Tegnapelőtt éjjel azonban egy nyest mászott fel a fészekbe. A fészken alvó vércsetojó már a ragadozó közeledésekor elhagyta a fészket, így a nyest zavartalanul fogyaszthatta el a tojást, majd ezt követően távozott.


Videofelvétel a fészeklátogató nyestről (Felvétel: termeszetfilm.hu).

 

A nyestek fészekzsákmányolása nem ritka és teljes mértékben természetes jelenség, amely ellen fellépni természetvédelmi szempontból a legtöbb esetben nincs is lehetőség, és ez nem is indokolt. Egyes fokozottan védett és ritka fajok esetében, amelyek európai uniós állományának jelentős része nálunk költ, más lehet a helyzet, hiszen például egy kékvércse-telepre vagy kerecsensólyom-fészekre rászokó nyest rendkívül komoly természetvédelmi károkat tud okozni. Ezeknek a fajoknak a  veszélyeztetett fészkeinél és telepein a természetvédelmi szakemberek különböző technikákkal próbálják meg távol tartani a nyesteket. A nagytermetű sasok esetében jóval ritkább a nyestek tojás- vagy fiókazsákmányolása, de néha még ezeknél a fajoknál is előfordul, ahogy arra a közelmúltban a Hortobágyi Nemzeti Parkban bekamerázott rétisas-fészekből eltűnt fiókák esetében is gyanakodnak a természetvédők.

 

Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az Európai
Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019).

A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros Nemzeti
Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az Országos Magyar Vadászkamara,
a Fővárosi és a Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a
Természetfilm.hu Egyesület.

www.parlagisas.hu

 

Horváth Márton

 

Kapcsolódó hírek

Uhufiókák. (fotó: Schwartz Vince)

Nehéz hónapokon vannak túl a magyarországi uhuk. Bár a rossz hírek közzététele a természetvédelemben nem tartozik a leghálásabb feladatok közé, mégis fontos, hogy a madárkedvelők és természetszeretők lássák és érzékeljék azt is, hogy egy-egy fajnak természetes okokból is rendkívül hirtelen és drasztikus módon lecsökkenhet a szaporodási rátája egy kedvezőtlen téli időszakot...

A Karolinai papagáj Észak-Amerika egyetlen őshonos papagájfaja volt. A papagájok között egyedüli módon alkalmazkodott a hideghez, hiszen elterjedési területének északi részén már előfordult zordabb, téliesebb időjárás is.

A 2019. év madara szavazás eredménye – 2018. július 23., 12:01 (Forrás: mme.hu)

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása 2019 év madaráról. A legtöbb szavazat a gólyatöcsre érkezett, ezért a civil szervezet ennek a madárnak, illetve élőhelyvédelmi lehetőségeinek bemutatásával foglalkozik kiemelten a jövő évben.