Elkészült az áramütött madarak éves összesített hatósági bejelentése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tavaly nyáron tette közzé felhívását, amiben arra kérte a lakosságot, hogy az erre a célra kidolgozott elektronikus űrlapon juttassák el az egyesülethez a tudomásukra jutott madár áramütéses eseteket.

Ennek a bolgár jelölésű fakó keselyűnek a tetemét Túrkevén találták meg egy vezetékszakasz alatt 2018.07.21-én (Fotó: Monoki Ákos)


A madár áramütési és vezetéknek ütközési eseteket bejelentő elektronikus űrlap itt érhető el: https://goo.gl/forms/6XAOTzJCXP8pA1yt2   (okostelefonon is kitölthető és beküldhető)!

 

A felhívás eredménye

667 bejelentés érkezett 788 elhullott állatról (részletes táblázat letöltése >>), mely alapján az MME a hír megjelenésével párhuzamosan bejelentést tesz a területileg illetékes természetvédelmi hatóságokhoz és üzemeltető áramszolgáltatókhoz, kérve az érintetteket az 591 jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó vezetékszakasz madárbaráttá alakítására.

A 88 lakossági és 579 nemzeti parki és civil szakembertől származó bejelentés 46 beazonosított madár- és 2 emlősfaj, valamint további 5 nem meghatározható madár adatát tartalmazza; 777 állat áramütés, 11 pedig vezetéknek ütközés következtében pusztult el. Az esetek az elektromos szabadvezeték-hálózat okozta probléma számos különösen aggasztó vonatkozására is rávilágítanak:

  • a balesetet szenvedett madárfajok közül 15 a legmagasabb, fokozottan védett kategóriába tartozik: 246 fehér gólya; 29 szalakóta; 8 parlagi sas; 4-4 kerecsensólyom, rétisas és uhu; 2-2 fekete gólya, gyöngybagoly és kék vércse; 1-1 fakó keselyű, nagy goda, szirti sas, túzok és vörös gém;
  • az esetek 57%-át mindössze 3 madárfaj: a fehér gólya (246 példány [31,2%]), az egerészölyv (136 pld. [17,2%]) és a vörös vércse (67 pld. [8,5%]) szolgáltatja, ami ezeknél a fajoknál – figyelembe véve a vezetékhálózaton átlag 170 ezerre becsült éves országos madárelhullást – már felveti az állományszintű pusztítás mértékét;
  • a balesetet szenvedett madarak között finn gyűrűs szirti sas, bolgár gyűrűs fakó keselyű, osztrák jeladós rétisas, német, horvát és osztrák gyűrűs fehér gólyák is voltak, ami a nemzetközi felelősségünket is jelzi.


Áramütés következtében epusztult, finn jelölésű fiatal szirti sas Kunszentmiklósnál
2019.01.18-án (Fotó: Vadász Csaba)


Ennek a magyar jelölésű fiatal fekete gólyának a tetemét Pilismarót határában
találták meg 2018.07.25-én (Fotó: Spilák Csaba)

 

A probléma kapcsán az egyes áramszolgáltatók különböző mértékben érintettek. Az E-ON Hungária Zrt. hálózatán a mostani jelentés alapján 114 (14,5%) állat pusztult el, az esetek 71 jelentős madárpusztulással érintett helyszínre vonatkoznak, ahol a jogszabályok szerint a szükséges madárbarát átalakításokat kötelező megtenni. Ugyanez az ELMŰ és ÉMÁSZ Hálózati Kft. hálózatai esetén 189 elhullott állat [24%] 145 helyszínen, az NKM Áramhálózati Zrt. szolgáltatási területén pedig 485 elhullott állat [61,5%] 375 helyszínen.

 

Az áramszolgáltatók azonnali pozitív visszajelzései

Az áramszolgáltatók az MME által a hatósági bejelentés megtétele előtt hozzájuk eljuttatok információkra konstruktívan reagáltak. Az E-ON Hungária Zrt. bejelentette, hogy saját vállalásként a szolgáltatási területére eső, jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó 71 érintett helyszínen teljes körűen elvégzi a szükséges beavatkozásokat az elérhető legjobb technika elve alapján, és felajánlotta, hogy a jövőben is együttműködik az MME-vel.     

Az ELMŰ és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. is bejelentést tett, hogy vállalja, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is részt vesz a nemzeti parkokkal közösen szervezett madárvédelmi projektekben, és az MME által most bejelentett 145 legveszélyesebbnek bizonyuló hálózati szakasz esetében 2023-ig elvégzi a szükséges beavatkozásokat.

Az NKM Áramhálózati Kft. a megismert madárpusztulási adatok alapján a 375 bejelentett helyszínen vállalja, hogy a 2019-2023 időszakban felméri a megvalósítandó feladatot, egyes vezetékszakaszokat függőszigetelős hálózattá épít át, vagy ahol ez lehetséges, földkábelre cseréli a vezetéket, továbbá egyedileg keresi a megoldást az áramütés veszélyforrás megszüntetésére.

 

A vezetékhálózat okozta problémakör

Az elektromos szabadvezetékeknek történő ütközés, illetve a villanyoszlopok fejszerkezetének hagyományos, a madárvédelem szempontjából kockázatot jelentő kialakítása miatti áramütés régóta ismert, és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a madárfajok védelmében. Magyarországon a madarakat a veréb mérettől a gólyákig és a túzokig fenyegető kis- és középfeszültségű, valamint a vasúti elektromos szabadvezeték-hálózat közel százezer km hosszúságú és több mint egymillió oszlopot számlál!

Az áramütött madarak valós számát a rendkívüli hosszúságú hálózat rendszeres ellenőrizhetetlensége mellett azért is nehéz pontosan megbecsülni, mert a balesetet szenvedett állatok maradványai már órák-napok alatt eltűnnek az oszlopok alól. Az MME sok évtizedes munkája és tapasztalatai alapján, ezeket a körülményeket figyelembe véve, három becslési értéket állapít meg a madárpusztulások kapcsán. E szerint minimum 30 000, középértéken 170 000, maximum akár 500 000 elpusztult madárról lehet szó évente. A legvalószínűbb szám 200-300 000 példány között lehet, melynek közvetlen természetvédelmi kár értéke több milliárd forint (a becslési táblázat és a kapott számadatok magyarázata az alábbi kiadvány 21. oldalán található).

Az MME Madarak és légvezetékek című kiadványa
 Az MME a probléma kezelése érdekében készítette el ezt
a részletes tanulmányt is – letöltéshez katt a képre
vagy
ide >>

 

A természetvédelmi kár mellett természetesen minden esetben számolni kell a közvetlen gazdasági kárral is, hiszen az elpusztult madarak által el nem fogyasztott mezőgazdasági kártevők okozta terményveszteség, illetve az ellenük történő vegyszeres védekezés költsége is elérheti a százmillió forintos nagyságrendet.

A témáról részletesebben is tájékozódhat a honlapunkon itt >>


Az MME tervei szerint évente elkészített összesítések célja kettős. Egyrészt a lakosság mind szélesebb körének bevonása a madarak áramütésével kapcsolatos adatszolgáltatásba. Másrészt az így beérkező, mind pontosabb adatok alapján a hatóságok és az áramszolgáltatók rendszeres tájékoztatása a problémás vezetékszakaszokról és oszlopokról annak érdekében, hogy ezeket záros határidőn belül madárbaráttá alakítsák.

Köszönjük, hogy bejelentésével segítette, segíti a madarak védelmét!

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

Solt Szabolcs – Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

Az Egyesült Királyságban jelenleg kevesebb, mint 50 nagy goda pár van. Többségük két helyen, a Nene és az Ouse Wash területén, a lápvidéken költ. (Fotó: https://rspb.org.uk)

Az RSPB Természetvédelmi Kutatóközpontban mintegy 60 teljes munkaidőben dolgozó kutató foglalkozik a világ fajvédelmi problémáival. A kutatócsoport a gázlómadarakat fenyegető veszélyekre koncentrál és a „Nagy goda Projekt” az egyik ilyen nagy jelentőségű projekt lesz az elkövetkezendő években.

uráli bagoly, füleskuvik, erdei  fulesbagoly (fotó: Szilágyi Attila)

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek. E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók a 2020-as év madara jelöltjei, amelyeket a...

Börzsönyi szalamandra-túránk résztvevői

A nyár beköszöntével kicsit összefoglalnánk az "Év kétéltűje - a foltos szalamandra - 2019" kampányunk első félévét - talán egy kicsit a dicsekvés és nem titkoltan a hasonló rendezvények szervezésére buzdítás szándékával.