Fecskevédelem - cél a költési siker növelése

A magyarországi füsti fecske, molnárfecske és partifecske állományok az elmúlt  két évtizedben eltérő mértékben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. A két legfontosabb kiváltó okot: az élőhelyek nagymértékű átalakítását és a klímaváltozást az egyes ember nem tudja befolyásolni, ehhez globális összefogásra és beavatkozásra van szükség, fecskevédelmi eszközök alkalmazásával viszont hozzájárulhatunk, hogy több fióka repülhessen ki.

Molnárfecske (Fotó: Csonka Péter).

 

Klíma- és élőhelyváltozási problémák

Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése.

A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

Magyarország fecskéi: partifecske, molnárfecske, füsti fecske (Grafika: Kokay Szabolcs).
Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske)
állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).

 

Mindhárom fecskefajunk bajban van!

A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj*: a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze:

Füsti fecske

  • hazai becsült állománya 220 000 - 320 000 pár (1999-2003 között)
  • jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, jószágállások, mezőgazdasági   épületek esőtől védett részeire építi;
  • a faj erősen kötődik az állattatáshoz, acsökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési időszakban) elnéptelenedő kolóniák;
  • közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  • rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  • vonulási, telelési és táplálék problémák.
Sarat gyűjtő füsti fecske (Fotó: Orbán Zoltán).
Sár fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (Fotó: Orbán Zoltán) ...

 

Molnárfecske

  • hazai becsült állománya 100 000 - 200 000 pár (1999-2002 között)
  • jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott   sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok   panelházainak esőtől védett részeire építi;
  • sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a   leginkább városiasodott fecske fajunk;
  • táplálkozási problémák;
  • sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok   túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
  • fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
  • fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi épületeken;
  • közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
  • rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  • vonulási, telelési, és táplálék problémák;
  • nincsenek adatok a pontos telelési területről.
Sarat gyüjtő molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).
... és molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Partifecske

  • hazai becsült állománya 140 000 - 220 000 pár (1999-2002 között)
  • maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti;
  • telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több ezer pár is;
  • csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
  • táplálkozási problémák;
  • jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
  • egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
  • rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
  • vonulási, telelési és táplálék problémák;
  • a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
  • nincsenek adatok a pontos telelési területről.
Partifecske (Fotó: Csonka Péter).
Partifecske (Fotó: Csonka Péter).

 

A cél a költési siker növelése

Számos eszköz áll rendelkezésünkre, melyek alkalmazásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy évről-évre minél több fióka repülhessen ki 2010 év madarai, a fecskék fészkekből is. Ennek köszönhetően a vonuláskor elszenvedett veszteségek mellett is több madárnak van esélye a túlélésre és a tavaszi visszatérésre.

Mesterséges molnár- és füsti fecske fészek (Fotó: Orbán Zoltán).
A mesterséges molnárfecske (balra) és füsti fecske (jobbra) fészek
mellett több más fecskevédelmi eszköz is a rendelkezésünkre
áll, ezekről tájékozódhat a téma alfejezeteiben
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

fecskefigyelo.mme.hu
Látogasson el Ön is a lakossági fecske oldalra és védelmüket segítse
megfigyelési adatainak feltöltésével. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>).

 

Orbán Zoltán

 

* A másik két valódi fecskénk a füsti és a partifecske. A hazánkban is élő sarlósfecske valójában nem fecske, nem is énekesmadár, a kolibrikkel rokon külön madárrendet (sarlósfecske alakúak rendje) alkot, és állománya stabil-emelkedő tendenciát mutat.