Lakossági felhívás az épületmunkák madár- és denevérbarát megvalósításáért!

A lakástulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett állatokat érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetést is igényelnek! Ennek elmulasztása esetén a munkálatok a lakott fészkeket, fészek- és lakóüregeket törvénysértő és embertelen módon, állatkínzást is megvalósítva, akár állatok tömegeivel együtt semmisítik meg! Ezért a megyei kormányhivatalok a fészkek eltávolítását, a fészeküregek betömését, a denevérkolóniák áttelepítését csak tavaszi-nyári szaporodási időszak előtt, illetve ezt követően engedélyezhetik, amennyiben az érintettek időben benyújtják az engedélyeztetési kérelmet.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) fontosnak tartja a korszerűtlen épületek utólagos külső szigetelését, ami jelentősen csökkenti hazánk energiaigényét és környezetterhelését (Fotó: Orbán Zoltán).


Az MME ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a felújítások óhatatlanul megsemmisítik azoknak a védett és helyenként vészesen fogyatkozó fecskéknek, verebeknek, baglyoknak és denevéreknek az élőhelyeit, melyek települési jelenléte ugyanakkor egyre fontosabb, jól felfogott érdekünk is. Szerencsére rendelkezésünkre állnak azok az eszközök, melyek segítségével olcsón és egyszerűen pótolhatóak ezek a fészkelőhelyek és lakóüregek!

 

Saját védelmünkben is fontosak ezek az állatok!

A hazai fecskeállomány az élőhelyek leromlása, a klímaváltozás és a társadalmi tolerancia csökkenése miatt már így is riasztó mértékben megfogyatkozott, felére (!) csökkent az ezredfordulót követő másfél évtizedben. Ha nem figyelünk oda rájuk, hasonló folyamatok bekövetkeztére számíthatunk a szintén épületlakó házi és a mezei verebek, egyes baglyok és denevérfajok esetében is.

Ezeknek a védett állatoknak az elpusztítása nem csak törvénytelen, de ellentétes jól felfogott érdekeink szempontjából is. A klímaváltozás egyik következményként újabb és újabb szúnyogok terjesztette betegségek és rovarkártevők tűnnek fel hazánkban is. A fecskék, sarlósfecskék és denevérek ugyanakkor a legfontosabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak, a verebek növényi kártevő rovarokkal táplálják a fiókáikat, a baglyok pedig százával pusztítják az egereket és patkányokat. Ha megsemmisítjük ezeknek a szúnyog-, kártevőrovar- és rágcsálóvadászoknak a szaporodó- és élőhelyeit, akkor sokszorosára nőnek a védekezésre fordítandó költségek. Ennél is nagyobb probléma, hogy eközben súlyosan veszélyeztetjük a lakókörnyezetünk biológiai sokféleségét, csökkenthetjük hazánk mezőgazdasági potenciálját. Szemléletes példája ennek a sajnálatos módon 97%-ban idegmérgek alkalmazására építő hazai szúnyogirtási gyakorlat, ami nem szúnyogszelektív, minden rovart, így a haszonnövényeinket beporzó fajok tucatjait is elpusztítja (a melegködös irtási módszer esetében egy MTA vizsgálatban csak minden ezredik [!] elpusztított rovar szúnyog).

Ugyanakkor az MME „Madárbarát” fejlesztései és interneten bárki számára elérhető tájékoztató anyagai egyszerűen és olcsón alkalmazható megoldásokat kínálnak (lásd később) a hatóságok és felelős lakástulajdonosok, kivitelezők számára a felszámolt fészkelő- és búvóhelyek pótlására, számuk növelésére (ezek használatára a hatóság az engedélyek kiadásakor kötelezheti is a kérelmezőt).


A Google kereső a „denevér (vagy fecske)+falfelújítás” keresőszavak
begépelését követően egyből az MME kapcsolódó oldalaira
irányítja az érdeklődőt (Forrás: google.hu).

Jogszabályi háttér

Az alábbiakban – áttekintési céllal –  összegyűjtöttük egyrészt azokat a jogszabályok, melyek az építkezési, kivitelezési és felújítási tevékenységek természetvédelmi vonatkozásait  érintik, másrészt azokat a megoldási lehetőségeket, melyek lehetővé teszik a madár- és emlősbarát kivitelezést. A jogszabályi környezet folyamatosan változik, ezért ezek az információk csak tájékoztató jellegűek, érintettség esetén vegye igénybe jogi szakember segítségét!  
 

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

8. § (1) A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.

42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.

43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
  (3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani.

74. § (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
  (2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető.
  (3) A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.
  (4) A természetvédelmi hatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert
  a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
  b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
  c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
A természetvédelmi hatóságot más esetben kártalanítási kötelezettség nem terheli.

80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával  a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
  (5) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

 

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

109. § Építményt vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani, hogy ez a szomszédos földrészletek és építmények, továbbá visszamaradó építményrészek állékonyságát, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, környezetét ne szennyezze, az egészséget ne károsítsa, valamint az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket ne sértsen.

 

A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és
bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló
348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Az 5. § -ban találhatóak a felújításokra vonatkozó előírások:

(2) A védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, továbbá fennmaradását. A természetvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit.

 

Egyéb jogszabályok

Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

 

Madár- és denevérbarát falfelújítási megoldások

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az épületfelújítások, a nyílászárócserék és utólagos falszigetelések nélkülözhetetlenek, mert a kisebb energiafogyasztásnak köszönhetően csökkentik a lakosság anyagi terheit és a környezetterhelést. Ráadásul a falfelújítások egyszerűen és olcsón tehetők madár- és emlősbaráttá az alábbiak betartásával:

  1. A munkálatok megkezdése előtt – lehetőleg az állatok aktív időszakában, elsősorban nyáron – fel kell mérni az érintett falak lakóit: a sárból készült füsti és molnárfecske fészkeket, a sarlósfecskék, verebek és denevérkolóniák által lakott réseket, hasadékokat, üregeket.

    A kivitelező számára ebben a felmérésben a legfontosabb partner a ház lakóközössége lehet, akik jól ismerik a falak "albérlőit". A lakók bizalmának és támogatásának (információközlés) elnyerése érdekében már ekkor hangsúlyozni kell, hogy nem az állatok elüldözéséről, hanem mesterséges fészkek és odúk alkalmazásával az áttelepítésükről van szó.

    Az épületfelújítások jó lehetőséget kínálnak az esetleges ember-madár, ember-denevér konfliktusok kezelésében is azzal, hogy az alábbi eszközök alkalmazásával áttelepíthetők a problémás részekről, a lakókat zavaró helyekről.
     
  2. A falak állatainak felmérése, létszámuk és fajösszetételük megismerése után fel kell deríteni, hogy a lehető legközelebb hol lehet mesterséges fészkek, odúk és költőládák kihelyezésével pótolni a megszűnő fészkelő- és pihenőhelyeket.

    A mesterséges molnár- és füstifecskefészkek, sarlósfecskeodúk a szomszédos épületekre szerelhetők, a veréb- és denevérodúk viszont nem csak falakra, de akár az épületek közötti nagyobb fákra is telepíthetők:
  3. A megyei kormányhivatalnál (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) el kell indítani a fészekeltávolítási-engedély megszerzését (ezt az illetékes nemzetipark-igazgatóság is véleményezi), amit csak a költési időszakon kívüli időpontra kaphatunk meg:
    • fecskék esetében március 31-ig,
    • denevérek esetében az április 1-31. és az augusztus 15-október 31. közötti időszakra.
       
  4. Csakis az engedélyek birtokában és ennek utasításai szerint lehet leverni a felújítást akadályozó fecskefészkeket, betömni a sarlósfecskék és verebek fészeküregeit, amire a költési időszakot követő vagy ezt megelőző időszakban: november-március között, legkésőbb március végéig kerülhet sor.

Ha így járunk el, elkerülhetjük, hogy a vonulásból visszatérő madarak ismét elfoglalják a fészkelőhelyeket, mert az aktív fészekaljak bolygatása, a kotló és etető madarak zavarása ettől kezdve már tilos!

A denevérek eltávolítására a hűvös, de még fagymentes őszi és kora tavaszi időszak a legalkalmasabb, mert ezek a téli álmot alvó állatok ilyenkor még vagy már nem alszanak, részben ébren vannak, így a megfogásuk nem okoz telelési problémát. Ha azonban nem így járunk el, akkor következnek be olyan esetek, mint 2016. januárjában Esztergomban, ahol a József Attila Általános Iskola nyílászárócseréinek és külső szigetelésének munkálatai közben feltehetően több ezer rőt koraidenevért falaztak be.

További információk (tanulmány) az épületlakó denevérek kérdésének kezeléséről >>


Mesterséges molnár- és füstifecske-fészek, ...


... sarlósfecskeodúk ...


... és denevérodúk alkalmazásával a védett fal lakó állatok kényelmesen
áttelepíthetők és a falfelújítások természetvédelmi károkozás
nélkül végezhetők el (Fotók: Orbán Zoltán).


Az épületszigetelések már középtávon is jelentős területi verébállomány-csökkenést
okozhatnak, ezért fontos, hogy a felújított (lebontott) épületek közelébe egyre több
olyan mesterséges odú is kikerüljön, amiben a verebek költeni tudnak
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Bagoly- és denevérbarát tetőjavítás, épületbontás

Három bagolyfaj: a gyöngybagoly szinte kizárólag, a kuvikpárok mintegy fele, alkalmilag pedg a macskabagoly is padlásterekben költ. Emellett pedig egyes denevérek is keresik a sötét sátortetők védelmét. Ezért a tetőszerkezet jelentős részének megbontásával járó munkák, illetve az épületek bontása előtt érdemes rászánni azt a néhány percet, amivel a tető és a padló találkozási pontjai átnézhetőek, hogy nincs-e bagolyfészek (erre március-augusztus között lehet számítani), illetve a gerendázat, hogy nincsenek-e denevérek.

Ha tojásos bagolyfészket találunk, akkor a kelési időt és a fiókanevelést is beszámítva 6-8 hetet kell várni a munkákkal, mert a tojások mesterséges keltetése ritka kivételektől eltekintve nem megoldott. Ha fiókás fészket találunk, és a munkálatok halaszthatóak, akkor érdemes kivárni a kirepülést, ami 3-5 hét alatt lezajlik. Ha a munka nem halasztható, akkor meg lehet próbálkozni a fiókák mesterséges felneveltetésével, amihez előzetesen érdemes felvenni a kapcsolatot valamelyik madármentéssel foglalkozó intézménnyel.

Amennyiben az épületen tervezett munkálatok bagylyokat és/vagy denevéreket érintenek, segítségkérés érdekében érdemes felvenni a kapcsolatot a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósággal.

 

Hova fordulhatunk segítségért?

Az ország bármely részén két állami szervezet régiós képviseletétől: a nemzetipark-igazgatóságoktól és a megyei kormányhivataloktól kérhetünk segítséget a falfelújítások természetvédelmi vonatkozásai kapcsán.

A nemzeti parki őrszolgálat elsősorban a felmérésben és a denevérek eltávolításában vehet részt, a nemzetipark-igazgatóságok portálját megtalálja itt >>.

Ha lakott fecskefészkek leverését tapasztaljuk, veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, a megyei kormányablakhoz fordulhatunk. Mivel a zöldhatóságok 2015 tavaszától beolvadtak megyei kormányhivatalokba, ezek kötelesek és jogosultak eljárni minden ilyen bejelentés ügyében. A megyei kormányhivatalok elérhetőségeit itt találja >>

Természetesen az MME-hez is lehet bejelentést tenni, mivel azonban az egyesület civil szervezetként semmiféle ellenőrzési és hatósági jogkörrel nem rendelkezik (ebben a tekintetben az MME is az állampolgárokkal azonos jogérvényesítési körbe tartozik), a bejelentéseket mi is csak továbbítani tudjuk a hatóságokhoz. 

fecskefigyelo.mme.hu
Látogasson el Ön is a lakossági fecske oldalra és védelmüket segítse
megfigyelési adatainak feltöltésével. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Orbán Zoltán