Felhívás – a költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások természetvédelmi kárt okoznak, tegyünk ellene!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a május 10-ei Madarak és Fák Napja alkalmából is felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek!

A rosszkor és rosszul végzett területrendezés, különösen, ha ez a fás szárú növényzet vegetációs időszakban történő tömeges eltávolításával jár együtt, jelentős természetvédelmi kárt okoz (Fotó: Orbán Zoltán)


Ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nem csak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, ugyanis védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza.

Jó hír azonban az, hogy társadalmi összefogással, felelős állampolgárként a hatóságokkal együttműködve tehetünk ez ellen!

 

Ilyenkor miért rossz?

A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Természetesen a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak. 

Fotó: Orbán Zoltán
Éppen azért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások,
valamint a kísérő munkálatok, például a faanyag kihordása, minden esetben és
biztosra vehetően védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges
elhullását, sérülését okozza, továbbá az élőhelyüket is károsítja
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is:
 

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről >>

"... 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása."
44. § ..... (3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a természetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja. Az eljáró hatóság - amennyiben az nem a természetvédelmi hatóság - a tevékenység folytatását az eljárás végleges befejezéséig felfüggeszti. ..."


1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről >>

"6. § (1) *  Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani ..."


2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról >> 

„... VII. Fejezet
ERDEI HASZONVÉTELEK

Az erdei haszonvételek általános szabályai
... 69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget. ..."


50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet
az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról
>>

"... 1. számú melléklet az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelethez
„A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírásai

7.1. A védett tájképi elemek megőrzése: A MePAR-ban rögzített védett tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom, valamint a fa- és bokorcsoport területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. Fa- és bokorcsoportra vonatkozó fahasználat, illetve a kis kiterjedésű tavak megőrzése érdekében a teljes naptári évben biztosítani kell, hogy a fa- és bokorcsoport megfeleljen az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § c) pontjában, a kis kiterjedésű tavak esetében az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § e) pontjában foglaltaknak. A magányosan álló fát kivágni nem lehet. ..."

7.2. Kivágási tilalomra vonatkozó előírás: Fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni. ..."

 

Ha indokolt, végezzék el a munkát a nyugalmi időszakban!

A fás szárú növényzet, a fák és bokrok kivágása sok esetben és számos okból indokolt lehet a bel- és külterületeken egyaránt. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló csatorna- és hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózat nyomvonalán túlnövő, vagy éppen az értékes gyepterületeket elfoglaló fás szárú vegetáció az emberi létesítmények funkcióját, illetve az élőhelyek fenntartását akadályozza, így önmagában ezen esetekben a fakivágások igénye nem kérdőjelezhető meg.

A lényeg azonban az, hogy ez a munka, különösen tömeges nagyságrendben, jól tervezhető és ütemezhető az őszi-téli időszakra a bel- és külterületeken egyaránt.

Fotó: Orbán Zoltán Fotó: Orbán Zoltán
Fotó: Orbán Zoltán Fotó: Orbán Zoltán
Fotó: Orbán Zoltán Fotó: Orbán Zoltán
Az utcai fasor, a kert, a park fái és bokrai, az elektromos hálózatra veszélyesen
felnövő vagy a belvízelvezető csatornák és folyó hullámterek fás szárú
növényzete egész évben, évtizedeken keresztül ott van, ...

Téli parkgondozás megfelelően ütemezett fakivágással a fővárosban (Fotó: Orbán Zoltán)
... éppen ezért ezek eltávolítása jól tervezhető az ősztől a tél végéig tartó nyugalmi
időszakra, amikor a természetvédelmi kockázat elenyésző, és munkavégzés is
könnyebb – de a probléma már augusztus-szeptemberi ütemezéssel is
jelentősen csökkenthető (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ezért sem lehet szemet hunyni azokban az esetekben, amikor ez a tevékenység a nem megfelelő időzítés vagy végrehajtás miatt védett fajokat veszélyeztet! 

 

Mit tegyünk, mit tehetünk mi?

A napjainkra a bel- és agrárterületeken gyakorivá váló, rossz, természetkárosító, egy-egy helyszínen nagyobb területet érintő bokor- és fakivágási gyakorlat kapcsán látható, hogy a törvényi tiltás önmagában nem elegendő, a hatóságok képviselői nem lehetnek mindig, mindenhol jelen.

Éppen ezért lenne rendkívül fontos, hogy a lakosság, az egyes állampolgár, szembesülve az ilyen pusztítással, értesítse a hatóságokat. Ennek menete az internetnek is köszönhetően rendkívül gyors és egyszerű:

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
    A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
    A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
  3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk, vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például fecskefészek-leverés, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!
 

MME 1% felajánlási felhívás
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!


Orbán Zoltán – Tóth Péter
 

Kapcsolódó hírek

A sérült madár (Fotó: Görögh Zoltán).

2018.05.07-én Görbeháza határában terepi ellenőrzés során a szalakótavédelmi LIFE+ projektünk területi koordinátora egy törött szárnyú szalakótát talált. Mivel a madár röpképtelen állapotban volt, befogta, majd 09-én reggel a Hortobágyi Madárkórházba szállította.

Május 11-én zajlott a 2018-as Madarak és Fák Napja Országos Verseny döntője, melyen a területi fordulóról továbbjutó legjobb csapatok mérték össze tudásukat. A döntőre Kecskeméten, a Természet Házában került sor.

Alkalmilag nappal is meg-megszólaló füttyögésük alapján akár meg is pillanthatjuk az ágak között rejtőzködő füleskuvikot (Fotó: Orbán Zoltán)

A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik fészkelő állományának felmérésében tudnak segíteni az emberek. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseink vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.